FÓKUSZBAN

800 éves családfa sarja a Vas megyei olajütő

„Nem az a fontos, hogy mindenkinek adjak, hanem az amit adok, tökéletes legyen.” – vallja Batha Pál, a szalafői olajütő. Az alig 40 éves fiatalember és felesége családi gazdaságukban 10 féle növény magját sajtolják hagyományos eljárással 15 éve. A Batha portán készült Magyarország első olyan tökmagolaja, amely HÍR védjegyet kapott, és ebből készült 2016-ban az Ország tortája is. Mindemellett náluk van tíz az ország őshonos mangalicái közül is. Batha Pállal beszélgettünk.

„Nem az a fontos, hogy mindenkinek adjak, hanem az ...

Ne várjunk a szomszédra! Most kell a kukoricabogár imágóit hatékonyan gyéríteni

Védekezési felhívás kukoricatermesztők részére.

Védekezési felhívás kukoricatermesztők részére. ...

Élelmiszergazdaság

2017. április 09., vasárnap • 13:24

Sáska versus steak – a jövő proteinforrása?

A gyorsan fejlődő gazdaságok Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – együttesen a BRICS országok – a világ népességének 40 százalékát teszik ki. A jövedelmek emelkedése és a városi középosztály erősödése révén az emberek még több húst fogyasztanak: 2003 és 2012 között, a BRICS országok húsfogyasztása 6,3 százalékkal nőtt, és a 2022-ig szóló előrejelzések szerint évi 2,5 százalékkal bővül.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) azt feltételezi, hogy 2050-re, ezek a feltörekvő piacok fogyasztják az állati eredetű fehérje (hús, tojás és tejtermékek) 29 százalékát. A kereslet kielégítésére azonban a hústermelést a mai évi 300 millió tonnáról 470-re kellene növelni. Ehhez azonban az kellene, hogy a takarmány gabona termelés addigra 260-ról 515 millió tonnára emelkedjen. – írja a blog.syngenta.hu.

A New York-i Bigthink portál a fentiektől a flexitarianizmusig jut el, ami szerintük nem jelent egyet gyenge akaratú vegetariánusokkal, hanem azt, hogy nem csak a vágóhidakról származó proteinnel lehet élni. Itt vannak a rovarok – hivatkoznak egy, a rovarfogyasztást javasló nemrégiben készült ENSZ-jelentésre.

Ha megegyező térfogatú sáskát és marhát hasonlítunk össze, a rovarok 80 százalékkal kevesebb metánt bocsátanak ki, fehérje tartalmuk pedig kétszer annyi, mint a csirkecombé vagy a steaké.

A FAO adatai szerint a sáska 80 százaléka ehető, míg a csirkénél és sertésnél csak 55, a szarvasmarha esetében pedig 40 százalékról beszélhetünk. Ráadásul bőven van választék. Amint azt a térképen láthatjuk, Mexikóban és Kínában több mint 300 ehető rovarfaj van, de nagy a választási lehetősége Japán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, India és Thaiföld lakosságának is. Sőt, állítólag az Egyesült Államokban és Európában több mint 100 ehető faj található.

agrotrend.hu / blog.syngenta.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.