Többet véd Szlovénia – már 23 termék oltalom alatt

Szlovénia élen jár a mezõgazdasági termékek és élelmiszerek eredetvédelmi megjelölésének és földrajzi jelzésének közösségi megóvásában, többet védet le közülük, mint Ausztria, Magyarország vagy Horvátország.

A Zurnal címû ljubljanai napilap szerint az egységes uniós eredetvédelmi oltalom megóvja a hagyományos szlovén termékeket a piacot elárasztó más kereskedelmi márkákkal szemben, valamint attól, hogy hamisítsák õket. A lap úgy értékelte: Szlovénia azért aktívabb ezen a téren mint a szomszédjai, mert a hazai piacon az eredetvédelemmel megjelölt minõségi szlovén termékek 15-20 százalékkal is drágábbak és nagy rájuk a kereslet. Ausztria eddig 17, Magyarország 14, Horvátország pedig 15 terméket védetett le.

Ljubljana eddig 23 termékére kapott oltalom alatt álló megjelölést Brüsszeltõl, és már folyamatban van a stájer komló és a közép-szlovéniai, kamniki hegységbõl származó baromfi tojás levédetése is. Az Európai Bizottság (EB) elsõként az isztriai szûz olíva olaj eredetvédelmi megjelölését hagyta jóvá Szlovénia számára 2007-ben – írta a helyi sajtó. Többnyire sajtokra, füstöltárura és olajra kért oltalmat Ljubljana, de levédette a Piranai-öbölbõl származó sót és a délkelet-szlovéniai Kocevje erdõbõl származó mézet is.

Különleges védelmet lehet kérni Brüsszeltõl a szeszesitalok márkanevének használatát illetõen is. Szlovénia 17 bormárkanevet védetett le ez idáig, köztük a kraskói Teran bormárkanév használatát. Ezt még Horvátország uniós csatlakozása elõtt tette meg, ami, miután az unió nemrég Zágráb számára is engedélyezte használatot, újabb vitát robbantott ki a két ország között. A szlovén kormány azt kéri az uniótól, hogy vonja vissza az erre vonatkozó határozatát. Szlovénia korábban a kranji kolbász ügyében nyert pert Horvátországgal szemben. Így a horvát termelõk ezen a néven 2030-ig vihetik csak a piacra terméküket, és addig új nevet kell találniuk a készítménynek.

A hagyományos termékek védelmét célzó jelzéseket az EU (akkor Európai Gazdasági Közösség) 1992-ben vezette be. Elõször csak a tagállamok, késõbb a harmadik országok részére is kiszélesítette a lehetõséget. Azóta 1200 mezõgazdasági terméknek és élelmiszernek van uniós eredetvédelmi megjelölése és földrajzi jelzése, közösségi oltalma.

agrotrend.hu / MTI