FÓKUSZBAN

Ezek a traktorok kapták a legtöbb pontot - kiosztották az „Év traktora 2018” díjakat

Ezek a traktorok kapták a legtöbb pontot - kiosztották az „Év traktora 2018” díjakat

Ebben az évben immár 21. alkalommal került sor az „Év ...

Megváltozik az egyszerűsített foglalkoztatásról és az illetékekről szóló törvény is

Megváltozik az egyszerűsített foglalkoztatásról és az illetékekről szóló törvény is

Az Országgyűlés 2017. november 14-i ülésén szavaztak a képviselők ...

Gépesítés

2017. augusztus 30., szerda • 12:46

A hét témája: az őszi tápanyag-visszapótlás technológiái és gépei

Mindjárt itt van az ősz, és ezzel elérkezett a növények által az év során felvett tápanyagok visszapótlásának ideje is. Szakírónk sorra vette ennek különböző módjait, és rögtön mellé tette azt is, milyen technikai lehetőségek, gépek állnak rendelkezésre a munkák elvégzésére.

Napjainkban zömmel műtrágyákkal végzik a pótlást, de így is

évente csak a mezőgazdasági területek 60 százalékára juttatnak ki NPK hatóanyag-tartalmú szilárd vagy folyékony szereket.

Hektáronként 360 kg az átlagosan kiszórt mennyiség, ez messze elmarad a fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országok átlagától, de a kelet-európai országokban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) is nagyobb a műtrágya-felhasználás, mint nálunk.

A szervestrágya-felhasználás még ennél is rosszabb képet mutat.

A szántóterületek 4-5 százalékára kerül csak évente szerves trágya.

Ez szorosan összefügg az állatállomány csökkenésével és a tartási technológiák változásával is. A kívánatos 60 t/ha dózissal szemben Magyarországon csak átlagosan 20 t/ha a kijuttatott mennyiség.

Alaptrágyázás műtrágyákkal

A növények fejlődése és talajélet szempontjából az NPK hatóanyagok közül a foszfort (P2O5) és a kálit (K2O) teljes egészében, nitrogénnek (N) pedig 20-40 százalékát ősszel, alaptrágyaként kell kijuttatni és a talajba dolgozni. A nitrogén nagyobbik (60-80 %-át) részét a növények tavasszal igénylik, ezért azt tavaszi starter- vagy fejtrágya formájában kell biztosítani számukra.

Röpítőtárcsás műtrágyaszórók

Az NPK hatóanyagú alapműtrágyák zömét traktorra függesztett röpítőtárcsás műtrágyaszórókkal juttatják ki a gazdaságok. Ezek felszereltsége, teljesítménye és munkaminősége nagyban függ a műtrágyatartályuk térfogatától. A kisebb, 200-400 literes, fordított csonkakúp alakú tartállyal és egy szórótárcsával rendelkező kisüzemi függesztett műtrágyaszórók csak szerényebb képességekkel rendelkeznek, és legfeljebb a kisebb gazdaságok számára elegendők.

A nagyobb, 1000 és 4000 liter közötti térfogatú, fordított csonkagúla alakú tartállyal és két röpítő tárcsás, jobban felszerelt függesztett műtrágyaszórók már számos szabályozhatósággal rendelkeznek. A pontos mennyiségi (dózis) szabályozás mellett a szóráskép és a szórás egyenletesség, a mezsgye-, határ- és árokszórás hozam- és környezetorientált beállíthatóságát, illetve mérleggel felszerelve a táblán belüli differenciált kijuttatást és szórásszakaszolást is képesek megvalósítani.

A köztes (500-1000 literes tartállyal szerelt) méretű műtrágyaszórók tudásban és technológiai képességekben a kettő között foglalnak helyet. A traktorra függesztett röpítőtárcsás műtrágyaszórókat kapacitásban és teljesítményben a vontatott kivitelű 4000–15 000 literes műtrágyatartállyal szerelt, 5,0–15,0 tonna teherbírású műtrágyaszórók követik.

Magajáró műtrágyaszórók

A magajáró alvázakra szerelt műtrágyaszóró felépítményeket elsősorban a John Deere R4030/R4038 és R4940 magajáró permetezőkre cserefelépítményként felszerelhető 5730 literes műtrágyatartályú szórógépek képviselik Magyarországon. A röpítőtárcsás műtrágyaszóróknak a legfontosabb funkcionális egységei az adagoló és szóró szerkezet, valamint ezeknek a szabályozhatósága. Az adagolószerkezet segítségével szabályozható a területegységre (ha), kijuttatott műtrágya mennyisége, amely függesztett gépek esetében a tartály fenékrészén kialakított schuber segítségével történik, amelynek a helyzete kézzel mechanikusan, a traktor fülkéjéből távműködtetve hidraulikusan, vagy elektronikusan, illetve automatikus vezérléssel valósítható meg.

Változó hatóanyag-mennyiség helyspecifikus kijuttatása esetén (Quatron és CDA) pedig a digitalizált tápanyagtérkép által vezérelve, menet közbeni automatikus állításokkal oldható meg az eltérő mennyiségek kijuttatása. A vontatott és a felépítményes műtrágyaszóróknál a műtrágya adagolását a tartályfenéken sebességarányosan mozgó szállítószalag végzi, a mennyiség pedig az adagolónyíláson keresztül szabályozható. A műtrágyadózisok beállítását a szórógépeken beállító skálák és táblázatok segítik, ezek hiányában (vagy azok pontosításához) célszerű a leforgatási próbát is végezni.

Egyedüli megoldást kínál a Kverneland a kijuttatott mennyiség folyamatos ellenőrzésére, az Extra-CL EW és TL gépein referencia optikai szenzor ellenőrzi a kijuttatott mennyiséget, és változtatja a beállításokat. Több gépgyártó is működtet online laborszolgáltatást (FertiTest), amely a megadott géptípushoz és műtrágyafajtához kérésre megküldi a beállítási paraméterek és/vagy interneten teszi közzé a mindenki számára elérhető adatokat.

A szóró szerkezet

A műtrágyaszórók másik fontos szerkezeti egysége a szóró szerkezet, amely a legtöbb gépen centrifugális elven dolgozó röpítőtárcsákból épül fel. A tárcsák mérete, lapátozása, dőlésszöge és fordulatszáma, a műtrágya-feladási pont helyzete stb. mind jelentősen befolyásolja a megvalósítható szórásszélességet, ezen belül a munkaszélességet és a szórásegyenletességet. A két röpítőtárcsás, korszerű felépítésű gépek szórásszélessége 36 és 56 m között alakul, ezen belül munkaszélességük pedig általában 18–28 m. A szórásszélesség és a szórásegyenletesség befolyásolására, a szórásszakaszolásra számos mechanikus (terelőlemezek, ernyős határolók, az egyik szóró tárcsa kiiktatása stb.), illetve autonóm vagy ISOBUS-szal és GPS-szel működtethető elektronikus vezérléseket, automatikákat alkalmaznak.

Az NPK hatóanyagú szilárd műtrágya alaptrágyaként kijuttatható a talajműveléssel egy menetben is. Ebben az esetben a traktoron elhelyezett vagy a traktorral vontatott műtrágyakocsi tartályából történik a műtrágya adagolása, celláskerekek és pneumatikus szállítóberendezés segítségével, amely a talajművelő gépen elhelyezett csoroszlyák vagy ütközőlapos szóró szerkezeteken keresztül jut el a talajra, és a művelőszerszámok keverik a talajba.

A folyékony-műtrágyázási technológiák

A rendszerváltás előtt Magyarországon a nagy termelési rendszerek jóvoltából a szántó 25 százalékán használták a folyékony-műtrágyázási technológiákat. Napjainkban a gazdaságok sokkal kisebb hányada alkalmazza, mint a szilárd (szemcsés és granulált) műtrágyákkal végzett tápanyag-visszapótlást. Ott terjedt el ez a módszer, ahol művelettakarékossági megfontolásokból a talajműveléssel összekapcsolva végzik az alaptrágyázást.

A traktor elején elhelyezett, vagy a talajművelő gépre szerelt, illetve nagy munkaszélességű vontatott talajművelőgépek esetén a traktor és talajművelőgép közé beiktatott, vagy a talajművelő gép után kapcsolt, nagy (6000–12 000 literes) befogadóképességű, vontatott tartályokból történik az adagolás. A talajművelő gépek szerszámain elhelyezett ütközőlapos szórófejek segítségével történik a kijuttatás és az azonnali talajba dolgozás (Minimum Tillage). Ugyancsak ezt a célt szolgálják a Multi-Spray és Micro-Spray munkagépekkel kombinálható, folyékony műtrágyát és baktériumot, illetve bioaktív anyagokat kijuttató berendezések.

Az is gátja a folyékony műtrágyával végzett tápanyag-visszapótlásnak, hogy sokkal kisebb a hazai kínálatuk. Jelenleg kétféle hatóanyag-összetételű érhető el a piacon: a Nitrogénművek Zrt. által gyártott Genezis Nitrosol és Genezis Szuszpenziók, valamint a Buzafood '97 Kft.-hez tartozó, a műtrágyák gyártásával foglalkozó Tedej-Fomü Kft. által előállított Nitrosol és NPK Szuszpenziók.

A folyékony műtrágyákkal egyidejűleg a talajéletet serkentő baktériumtrágyák, illetve a tápanyagok feltorlódását és felvételét segítő bioaktív anyagok is kijuttathatók, amelyek növelik a műtrágyák hasznosulásának hatékonyságát, így csökkenthető a műtrágya-felhasználás. A permetező gépekkel nagy területteljesítménnyel kijuttatott folyékony alaptrágyákat és baktériumtrágyákat azonnal a talajba kell dolgozni.

Tápanyagpótlás szerves trágyákkal

Az állatállomány alól kikerülő, tápanyag-visszapótlásra felhasználható szervestrágya mennyiségének nagyobbik része napjainkban hígtrágya formájában áll rendelkezésre, és csak kisebb hányada almostrágya. A kétféle halmazállapotú trágyaféleség eltérő kezelési, tárolási és kijuttatási technológiát, illetve technikát igényel, és eltérő a talajba történő beépülésük, illetve a növények által történő hasznosításuk is.

Az almos istállótrágya

Az almos istállótrágyát leginkább szántással lehet a talajba bekeverni. A hígtrágyák tárcsás boronákkal is jól bedolgozhatók. Az EU szigorú feltételeket szab a talajok nitrátterhelése (max. 170 kg/ha) tekintetében, ezért a hígtrágyák kijuttatását engedélyeztetni kell a területileg illetékes környezetvédelmi hatósággal.

Az almos szervestrágyák kijuttatására mindig szezonálisan kerül sor, amely a tárolóból a trágyázandó területre történő kiszállítást, illetve a területen történő kiszórását foglalja magában. Ezt a műveletet leggyakrabban különböző (4-24 t) teherbírású, traktorvontatású szervestrágya-szóró pótkocsikkal, vagy a pótkocsik és a tehergépkocsik alvázára szerelt cserélhető szervestrágya-szóró felépítményekkel végzik, a gyakorlatban túlnyomó részben egy munkafázisban.

Ha nagyobb (10 km feletti) távolságra történik a szállítás, akkor érdemes két munkafázisra bontani a kijuttatást. Emelhető végű, nagy teherbírású, traktorvontatású, lehordószerkezetes pótkocsik, vagy tehergépkocsi-felépítmények nagy teljesítménnyel végzik a helyszínre szállítást, és rakományukat átürítik a területet járó szervestrágya-szóró pótkocsira.

A traktorvontatású szervestrágya-szóró pótkocsik teherbírásuktól függően egy-két (tandem)-három-(tridem) vagy négytengelyes (quatro) változatban, a kocsiszekrényükben lehordó vagy letoló szerkezettel rendelkeznek, amelynek a feladata szórás közben a szekrénybe betöltött szervestrágya folyamatos eljuttatása a kocsi végébe telepített szóró szerkezetre.

A lehordó/letoló szerkezetek mozgási sebessége a gépeken szabályozható, amelyet mechanikus (kilincskerekes), vagy hidrosztatikus (hidromotoros, munkahengeres) meghajtással oldanak meg. Ezzel szabályozható a területegységre kijuttatott szervestrágya mennyisége. Az almos szerves trágyát kijuttató pótkocsik terítési teljesítményét és annak minőségét a kocsik végébe fixen beépített, vagy szerelhetően kialakított (univerzális letoló szerkezetes pótkocsik esetében) szóró szerkezet konstrukciós kialakítása határozza meg.

A hígtrágyák

A hígtrágyák kijuttatása is végezhető rövid szállítási távolságokra egy fázisú technológiával, amikor a traktorral üzemeltetett tartálykocsi saját vagy kiszolgáló szivattyúval megtölti a tartályát, kiszállítja azt a helyszínre, és a területen közvetlenül a talajfelszínre szétterítve, vagy talajba injektálva kijuttatja. Nagyobb szállítási távolság esetén itt is választható a kétfázisú kijuttatás.

Köldökcsöves kijuttatás

Ezeken kívül a hígtrágyatárolók közvetlen körzetében terjedőben van az úgynevezett köldökcsöves kijuttatás is, amelyhez nincs szükség tartálykocsikra. A hígtrágya az injektáló vagy ejtőcsöves kijuttatóval felszerelt traktorhoz maga után húzott hajlékony köldökcsövön jut el közvetlenül az injektálóhoz, a tároló mellé telepített szivattyú által odapumpálva.

A hígtrágyák kijuttatására a különböző berendezésekkel felszerelt traktorvontatású tartálykocsik, vagy magajáró alvázakra, eszközhordozókra szerelt tartályos eszközök, illetve magajáró célgépek alkalmazhatók. Különösen fontos a hígtrágya különböző szintű (illetve mélységű) kihelyezése.

A hagyományos ütközőlapos felszíni terítőszerkezetekkel történő, rossz keresztirányú egyenletesség mellett végzett kijuttatás akár 70 százalékos N-hatóanyag-veszteséggel és jelentős szagemisszióval jár, ráadásul erősen szennyezi a környezetet, éppen ezért az Európai Bizottság 98/34/EG rendelete 2016 januárjától az újonnan eladott hígtrágya-kijuttatóknál nem is engedélyezi a használatát.

A mérvadó tápanyag-gazdálkodási kultúrával rendelkező országokban a hígtrágyák kijuttatására a traktorvontatású tartálykocsikhoz vagy magajárókhoz csatlakoztatható csúszócsöves felszíni, vagy ejtőcsöves csúszócsoroszlyás, sekélyen a talajba injektáló (szivárogtató), illetve a mélyebben injektáló tárcsás csoroszlyás berendezéseket alkalmazzák legelterjedtebben. Újabban terjed a striptill-kultivátoros és a kompakttárcsákkal végzett injektálás is.

De már augusztusban sem unatkoztak a gazdák – olvasói tudósítást olvashatnak az aktuális munkákról a Profi magazin oldalán.

agrotrend.hu / Dr. Hajdú József

Árutőzsde

Árfolyam-figyelő

    

Nyersanyag-figyelő

Kőolaj-figyelő

Géppiac

Agrárállások

Közösség

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.