FÓKUSZBAN

Ismét utcán a gazdák, most a rákkeltő gyomirtó miatt

Ismét utcán a gazdák, most a rákkeltő gyomirtó miatt

Ezúttal a legnépszerűbb gyomirtó, vagyis a glifozát tervezett ...

Eladhatatlanná válik a magyar sertés, ha megérkezik a pestis

Eladhatatlanná válik a magyar sertés, ha megérkezik a pestis

„Van-e esélye a magyar sertéságazatnak az afrikai ...

Új kategóriát teremtettünk az agrármédiában

Új kategóriát teremtettünk az agrármédiában

Idén immár negyedik alkalommal kerül kiírásra Az Év ...

Gépesítés

2017. augusztus 30., szerda • 12:46

A hét témája: az őszi tápanyag-visszapótlás technológiái és gépei

Mindjárt itt van az ősz, és ezzel elérkezett a növények által az év során felvett tápanyagok visszapótlásának ideje is. Szakírónk sorra vette ennek különböző módjait, és rögtön mellé tette azt is, milyen technikai lehetőségek, gépek állnak rendelkezésre a munkák elvégzésére.

Napjainkban zömmel műtrágyákkal végzik a pótlást, de így is

évente csak a mezőgazdasági területek 60 százalékára juttatnak ki NPK hatóanyag-tartalmú szilárd vagy folyékony szereket.

Hektáronként 360 kg az átlagosan kiszórt mennyiség, ez messze elmarad a fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országok átlagától, de a kelet-európai országokban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) is nagyobb a műtrágya-felhasználás, mint nálunk.

A szervestrágya-felhasználás még ennél is rosszabb képet mutat.

A szántóterületek 4-5 százalékára kerül csak évente szerves trágya.

Ez szorosan összefügg az állatállomány csökkenésével és a tartási technológiák változásával is. A kívánatos 60 t/ha dózissal szemben Magyarországon csak átlagosan 20 t/ha a kijuttatott mennyiség.

Alaptrágyázás műtrágyákkal

A növények fejlődése és talajélet szempontjából az NPK hatóanyagok közül a foszfort (P2O5) és a kálit (K2O) teljes egészében, nitrogénnek (N) pedig 20-40 százalékát ősszel, alaptrágyaként kell kijuttatni és a talajba dolgozni. A nitrogén nagyobbik (60-80 %-át) részét a növények tavasszal igénylik, ezért azt tavaszi starter- vagy fejtrágya formájában kell biztosítani számukra.

Röpítőtárcsás műtrágyaszórók

Az NPK hatóanyagú alapműtrágyák zömét traktorra függesztett röpítőtárcsás műtrágyaszórókkal juttatják ki a gazdaságok. Ezek felszereltsége, teljesítménye és munkaminősége nagyban függ a műtrágyatartályuk térfogatától. A kisebb, 200-400 literes, fordított csonkakúp alakú tartállyal és egy szórótárcsával rendelkező kisüzemi függesztett műtrágyaszórók csak szerényebb képességekkel rendelkeznek, és legfeljebb a kisebb gazdaságok számára elegendők.

A nagyobb, 1000 és 4000 liter közötti térfogatú, fordított csonkagúla alakú tartállyal és két röpítő tárcsás, jobban felszerelt függesztett műtrágyaszórók már számos szabályozhatósággal rendelkeznek. A pontos mennyiségi (dózis) szabályozás mellett a szóráskép és a szórás egyenletesség, a mezsgye-, határ- és árokszórás hozam- és környezetorientált beállíthatóságát, illetve mérleggel felszerelve a táblán belüli differenciált kijuttatást és szórásszakaszolást is képesek megvalósítani.

A köztes (500-1000 literes tartállyal szerelt) méretű műtrágyaszórók tudásban és technológiai képességekben a kettő között foglalnak helyet. A traktorra függesztett röpítőtárcsás műtrágyaszórókat kapacitásban és teljesítményben a vontatott kivitelű 4000–15 000 literes műtrágyatartállyal szerelt, 5,0–15,0 tonna teherbírású műtrágyaszórók követik.

Magajáró műtrágyaszórók

A magajáró alvázakra szerelt műtrágyaszóró felépítményeket elsősorban a John Deere R4030/R4038 és R4940 magajáró permetezőkre cserefelépítményként felszerelhető 5730 literes műtrágyatartályú szórógépek képviselik Magyarországon. A röpítőtárcsás műtrágyaszóróknak a legfontosabb funkcionális egységei az adagoló és szóró szerkezet, valamint ezeknek a szabályozhatósága. Az adagolószerkezet segítségével szabályozható a területegységre (ha), kijuttatott műtrágya mennyisége, amely függesztett gépek esetében a tartály fenékrészén kialakított schuber segítségével történik, amelynek a helyzete kézzel mechanikusan, a traktor fülkéjéből távműködtetve hidraulikusan, vagy elektronikusan, illetve automatikus vezérléssel valósítható meg.

Változó hatóanyag-mennyiség helyspecifikus kijuttatása esetén (Quatron és CDA) pedig a digitalizált tápanyagtérkép által vezérelve, menet közbeni automatikus állításokkal oldható meg az eltérő mennyiségek kijuttatása. A vontatott és a felépítményes műtrágyaszóróknál a műtrágya adagolását a tartályfenéken sebességarányosan mozgó szállítószalag végzi, a mennyiség pedig az adagolónyíláson keresztül szabályozható. A műtrágyadózisok beállítását a szórógépeken beállító skálák és táblázatok segítik, ezek hiányában (vagy azok pontosításához) célszerű a leforgatási próbát is végezni.

Egyedüli megoldást kínál a Kverneland a kijuttatott mennyiség folyamatos ellenőrzésére, az Extra-CL EW és TL gépein referencia optikai szenzor ellenőrzi a kijuttatott mennyiséget, és változtatja a beállításokat. Több gépgyártó is működtet online laborszolgáltatást (FertiTest), amely a megadott géptípushoz és műtrágyafajtához kérésre megküldi a beállítási paraméterek és/vagy interneten teszi közzé a mindenki számára elérhető adatokat.

A szóró szerkezet

A műtrágyaszórók másik fontos szerkezeti egysége a szóró szerkezet, amely a legtöbb gépen centrifugális elven dolgozó röpítőtárcsákból épül fel. A tárcsák mérete, lapátozása, dőlésszöge és fordulatszáma, a műtrágya-feladási pont helyzete stb. mind jelentősen befolyásolja a megvalósítható szórásszélességet, ezen belül a munkaszélességet és a szórásegyenletességet. A két röpítőtárcsás, korszerű felépítésű gépek szórásszélessége 36 és 56 m között alakul, ezen belül munkaszélességük pedig általában 18–28 m. A szórásszélesség és a szórásegyenletesség befolyásolására, a szórásszakaszolásra számos mechanikus (terelőlemezek, ernyős határolók, az egyik szóró tárcsa kiiktatása stb.), illetve autonóm vagy ISOBUS-szal és GPS-szel működtethető elektronikus vezérléseket, automatikákat alkalmaznak.

Az NPK hatóanyagú szilárd műtrágya alaptrágyaként kijuttatható a talajműveléssel egy menetben is. Ebben az esetben a traktoron elhelyezett vagy a traktorral vontatott műtrágyakocsi tartályából történik a műtrágya adagolása, celláskerekek és pneumatikus szállítóberendezés segítségével, amely a talajművelő gépen elhelyezett csoroszlyák vagy ütközőlapos szóró szerkezeteken keresztül jut el a talajra, és a művelőszerszámok keverik a talajba.

A folyékony-műtrágyázási technológiák

A rendszerváltás előtt Magyarországon a nagy termelési rendszerek jóvoltából a szántó 25 százalékán használták a folyékony-műtrágyázási technológiákat. Napjainkban a gazdaságok sokkal kisebb hányada alkalmazza, mint a szilárd (szemcsés és granulált) műtrágyákkal végzett tápanyag-visszapótlást. Ott terjedt el ez a módszer, ahol művelettakarékossági megfontolásokból a talajműveléssel összekapcsolva végzik az alaptrágyázást.

A traktor elején elhelyezett, vagy a talajművelő gépre szerelt, illetve nagy munkaszélességű vontatott talajművelőgépek esetén a traktor és talajművelőgép közé beiktatott, vagy a talajművelő gép után kapcsolt, nagy (6000–12 000 literes) befogadóképességű, vontatott tartályokból történik az adagolás. A talajművelő gépek szerszámain elhelyezett ütközőlapos szórófejek segítségével történik a kijuttatás és az azonnali talajba dolgozás (Minimum Tillage). Ugyancsak ezt a célt szolgálják a Multi-Spray és Micro-Spray munkagépekkel kombinálható, folyékony műtrágyát és baktériumot, illetve bioaktív anyagokat kijuttató berendezések.

Az is gátja a folyékony műtrágyával végzett tápanyag-visszapótlásnak, hogy sokkal kisebb a hazai kínálatuk. Jelenleg kétféle hatóanyag-összetételű érhető el a piacon: a Nitrogénművek Zrt. által gyártott Genezis Nitrosol és Genezis Szuszpenziók, valamint a Buzafood '97 Kft.-hez tartozó, a műtrágyák gyártásával foglalkozó Tedej-Fomü Kft. által előállított Nitrosol és NPK Szuszpenziók.

A folyékony műtrágyákkal egyidejűleg a talajéletet serkentő baktériumtrágyák, illetve a tápanyagok feltorlódását és felvételét segítő bioaktív anyagok is kijuttathatók, amelyek növelik a műtrágyák hasznosulásának hatékonyságát, így csökkenthető a műtrágya-felhasználás. A permetező gépekkel nagy területteljesítménnyel kijuttatott folyékony alaptrágyákat és baktériumtrágyákat azonnal a talajba kell dolgozni.

Tápanyagpótlás szerves trágyákkal

Az állatállomány alól kikerülő, tápanyag-visszapótlásra felhasználható szervestrágya mennyiségének nagyobbik része napjainkban hígtrágya formájában áll rendelkezésre, és csak kisebb hányada almostrágya. A kétféle halmazállapotú trágyaféleség eltérő kezelési, tárolási és kijuttatási technológiát, illetve technikát igényel, és eltérő a talajba történő beépülésük, illetve a növények által történő hasznosításuk is.

Az almos istállótrágya

Az almos istállótrágyát leginkább szántással lehet a talajba bekeverni. A hígtrágyák tárcsás boronákkal is jól bedolgozhatók. Az EU szigorú feltételeket szab a talajok nitrátterhelése (max. 170 kg/ha) tekintetében, ezért a hígtrágyák kijuttatását engedélyeztetni kell a területileg illetékes környezetvédelmi hatósággal.

Az almos szervestrágyák kijuttatására mindig szezonálisan kerül sor, amely a tárolóból a trágyázandó területre történő kiszállítást, illetve a területen történő kiszórását foglalja magában. Ezt a műveletet leggyakrabban különböző (4-24 t) teherbírású, traktorvontatású szervestrágya-szóró pótkocsikkal, vagy a pótkocsik és a tehergépkocsik alvázára szerelt cserélhető szervestrágya-szóró felépítményekkel végzik, a gyakorlatban túlnyomó részben egy munkafázisban.

Ha nagyobb (10 km feletti) távolságra történik a szállítás, akkor érdemes két munkafázisra bontani a kijuttatást. Emelhető végű, nagy teherbírású, traktorvontatású, lehordószerkezetes pótkocsik, vagy tehergépkocsi-felépítmények nagy teljesítménnyel végzik a helyszínre szállítást, és rakományukat átürítik a területet járó szervestrágya-szóró pótkocsira.

A traktorvontatású szervestrágya-szóró pótkocsik teherbírásuktól függően egy-két (tandem)-három-(tridem) vagy négytengelyes (quatro) változatban, a kocsiszekrényükben lehordó vagy letoló szerkezettel rendelkeznek, amelynek a feladata szórás közben a szekrénybe betöltött szervestrágya folyamatos eljuttatása a kocsi végébe telepített szóró szerkezetre.

A lehordó/letoló szerkezetek mozgási sebessége a gépeken szabályozható, amelyet mechanikus (kilincskerekes), vagy hidrosztatikus (hidromotoros, munkahengeres) meghajtással oldanak meg. Ezzel szabályozható a területegységre kijuttatott szervestrágya mennyisége. Az almos szerves trágyát kijuttató pótkocsik terítési teljesítményét és annak minőségét a kocsik végébe fixen beépített, vagy szerelhetően kialakított (univerzális letoló szerkezetes pótkocsik esetében) szóró szerkezet konstrukciós kialakítása határozza meg.

A hígtrágyák

A hígtrágyák kijuttatása is végezhető rövid szállítási távolságokra egy fázisú technológiával, amikor a traktorral üzemeltetett tartálykocsi saját vagy kiszolgáló szivattyúval megtölti a tartályát, kiszállítja azt a helyszínre, és a területen közvetlenül a talajfelszínre szétterítve, vagy talajba injektálva kijuttatja. Nagyobb szállítási távolság esetén itt is választható a kétfázisú kijuttatás.

Köldökcsöves kijuttatás

Ezeken kívül a hígtrágyatárolók közvetlen körzetében terjedőben van az úgynevezett köldökcsöves kijuttatás is, amelyhez nincs szükség tartálykocsikra. A hígtrágya az injektáló vagy ejtőcsöves kijuttatóval felszerelt traktorhoz maga után húzott hajlékony köldökcsövön jut el közvetlenül az injektálóhoz, a tároló mellé telepített szivattyú által odapumpálva.

A hígtrágyák kijuttatására a különböző berendezésekkel felszerelt traktorvontatású tartálykocsik, vagy magajáró alvázakra, eszközhordozókra szerelt tartályos eszközök, illetve magajáró célgépek alkalmazhatók. Különösen fontos a hígtrágya különböző szintű (illetve mélységű) kihelyezése.

A hagyományos ütközőlapos felszíni terítőszerkezetekkel történő, rossz keresztirányú egyenletesség mellett végzett kijuttatás akár 70 százalékos N-hatóanyag-veszteséggel és jelentős szagemisszióval jár, ráadásul erősen szennyezi a környezetet, éppen ezért az Európai Bizottság 98/34/EG rendelete 2016 januárjától az újonnan eladott hígtrágya-kijuttatóknál nem is engedélyezi a használatát.

A mérvadó tápanyag-gazdálkodási kultúrával rendelkező országokban a hígtrágyák kijuttatására a traktorvontatású tartálykocsikhoz vagy magajárókhoz csatlakoztatható csúszócsöves felszíni, vagy ejtőcsöves csúszócsoroszlyás, sekélyen a talajba injektáló (szivárogtató), illetve a mélyebben injektáló tárcsás csoroszlyás berendezéseket alkalmazzák legelterjedtebben. Újabban terjed a striptill-kultivátoros és a kompakttárcsákkal végzett injektálás is.

De már augusztusban sem unatkoztak a gazdák – olvasói tudósítást olvashatnak az aktuális munkákról a Profi magazin oldalán.

agrotrend.hu / Dr. Hajdú József

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.