2022.12.08., csütörtök , Mária

Az év Agrárembere 2016

2016. február 12. péntek • 16:56

Dr. Szász Ferenc kapta Az Év Agrárembere Életműdíját

Dr. Szász Ferenc páratlan életutat tudhat maga mögött az állattenyésztés és az állatnemesítés területén. Egyetemi oktatóként és tankönyvek írójaként, országos intézmény csúcsvezetőjeként éppúgy kiválót alkotott, mint gyakorló állatorvosként. Teljesítményéért Az Év Agrárembere Díj egyik különdíját, az Életműdíjat kapta meg.

Állatorvosi diplomája után miért a szaporodás-biológia felé fordult? Nem lett volna egyszerűbb karriert építeni egy nagyüzemi állattartótelepen abban az időben? 

A történet még az állatorvosi diploma előtt kezdődött, mivel az érettségi után nem vették fel az egyetemre. Pár évet várni kellett és állatorvos szaksegédképzőt, magyarul felcsertanfolyamot végeztem. A felcsertanfolyamhoz akkoriban nem kellett érettségi – de, nekem érettségim volt – így könnyen tanultam meg az anyagot. Mészros István Kossuth díjas professzor, aki a magyar mesterséges termékenyítést megalapította, eljött erre a tanfolyamra és mondta, hogy szívesen látna embereket a mesterséges termékenyítésbe. Föltettem a kezemet, hogy professzor úr, esetleg lehet Pesten maradni? Mert én itt lakom és szeretnék előkészítőre járni az állatorvosi egyetemre és ezt csak innen lehet megoldani. Természetesen, mondta ő.
Végeztem, a bizonyítványom kitűnő lett a felcsertanfolyamon. Azt mondták, hogy menjek ki a Hungária körútra, ott van a budapesti mesterséges termékenyítő, dr. Sajol Sándor az igazgató. Kimentem, fogadott az igazgató és megkérdezte: hogy-hogy ilyen kiváló ez a bizonyítvány? Tetszik tudni, nekem érettségim is van, ami a tanfolyamhoz nem kellett volna. Aztán jött a következő kérdés: hol érettségiztél, fiam? Kőbányán, a László Gimnáziumban. Én is, jött a válasz, – fel vagy véve! Így kerültem a mesterséges termékenyítésre, és mivel, ott kaptam az első állást, megszerettem ezt a munkát.

Később is volt kapcsolata egykori mentorával? Befolyásolta ez a jövőjét?

Mikor elvégeztem az egyetemet ugyanez a Sajol Sándor volt még az igazgató. Elmentem hozzá, és fölvett ismét. Ez meghatározta a jövőmet. Közben államigazdaságokban és más üzemekben dolgoztam, mint szaporodásbiológus. Szakállatorvos lettem, azután elkezdtem az embrióátültetéssel foglalkozni. Ehhez is kellett a szaporodás-biológiai előélet és lassan léptem előre. Voltam csoportvezető, azután osztályvezető, azután igazgató-helyettes és egyszer csak igazgató. Ezt az igazgatóságot Gergácz Elemér miniszter úrnak köszönhetem, ő nevezett ki. Nem volt könnyű helyzet, de szeretem a kihívásokat. 

Milyen nemzetgazdasági haszna volt annak, hogy ilyen magas szinten kezdtek el Magyarországon foglalkozni a mesterséges termékenyítéssel?

A mesterséges termékenyítés a lónál kezdődött, de a lóállomány Rákosi elvtárs idejében jelentősen csökkent. Tudni érdemes, hogy az arisztokrácia két jellemző állata a ló és a kutya volt. A kutya erősen háttérbe került abban az időszakban. A „zúgjatok csak traktorok” jelszóhoz nem nagyon fért a régi arisztokrácia kedvenc állata, és a ló „a szegény szagot sem bírja”, így a szarvasmarhára tértünk át.
A szarvasmarha az az állat, amelyik értékénél fogva érdemes arra, hogy manipuláljunk vele és nagyon jól alany a termékenyítői munkához. Bírja a spermája a fagyasztást, a mélyhűtést. Tehát minden ilyen jellegű manipuláció a szarvasmarhánál kezdődött. Az elmúlt században a mezőgazdaságban, azon belül az állattenyésztésben a legnagyobb jelentőségű kutatói munka ez a mesterséges termékenyítés volt. Ennek a módszernek a segítségével lehetett az ivadékvizsgálatot megcsinálni, végrehajtani, ami óriási léptéket hozott a tudományág fejlődésébe, és a genetikai vizsgálatok fejlődésbe. Megszűnt az apaállat és a női állat között a különbség, a távolság. Az Egyesült Államokból simán be lehetett hozni a fagyasztott spermát, és itt termékenyíteni vele az állatokat, és a borjak már itt születtek Magyarországon. Ez olyan genetikai előrehaladást tett lehetővé, hogy szinte már nem is lehet tudni, hogy hol lesz a vége a tejtermelésnek, a hústermelésnek a szarvasmarha esetében. 

Meg van ez az előny a többi haszonállat esetében is?

A többi állatnál ez egy kicsit gyengébben megy. Ennek az az oka, hogy a spermája olyan összetételű, hogy ezt a bizonyos fagyasztást nem bírja, illetve nem olyan értékes az állat, hogy érdemes lenne ekkora munkát belefektetni.
Talán sokan nem tudják, hogy jelenleg a szarvasmarha adatbázisa Magyarországon nagyobb, mint az embereké. Több adatot tartanak nyílván! Aztán létrehozták az Interbullt – a világ bikáit hasonlítják egymással és rangsorolják őket. Van a világon egy első minden évben és van egy „kétezredik”. Ma már a világon a fejlett szarvasmarha tenyésztő országokban nem foglalkoznak mással, csak javító hatású bikákkal. Azon kívül még egyes tulajdonságokat is lehet értékelni. Ha egy üzemnek arra van szüksége, hogy tőgyet javítson, akkor egy olyan bikát választ, aminek a tőgyjavítása, ezt „x” lánynál bebizonyította.
Ma már a fiatal bikából meg tudják állapítani azt is, hogy milyen lesz az átörökítő képessége, ami még ugyan nem 100%-os, de nagy perspektívát nyit. Már ennek a századnak a vívmánya az ivarspecifikus sperma, ahol meg tudják határozni, hogy női vagy hímnemű állat szülessen, 90%-os biztonsággal. Az ondósejteket úgy szét tudják választani, hogy csak üsző üsző, vagy csak bika szülessen. Ez megint egy óriási lehetőséget adott, megduplázódott a genetikai előrehaladás. Tehát ez a mesterséges termékenyítés forradalmasította az állattenyésztést, a szarvasmarha tenyésztést. 

Nagyon sok tudományos eredményt ért el, melyek azok, amelyekre a legbüszkébb ezek közül?

A már említett Mészáros Istvánnal, amikor én kezdtem a termékenyítési munkát, akkor folyékony spermával dolgoztunk. Az azt jelenti, hogy a spermát levették a bikától és 72 órán belül föl kellett használni. Elszállítottuk, mondjuk Hajdúszoboszlóra, és ott fel tudták használni, de meg kellett saccolni, hogy mennyi ivarzó állat lesz. Amit nem használtak fel, azt kiöntötték. A mélyhűtéssel, mínusz 190 fokos nitrogénben tárolva végtelen – nem tudom, hogy mi a végső határ, amíg fel lehet használni. Talán a háttérsugárzások okozhatnak kártételt ennek a mélyhűtött spermának. Ezt a mélyhűtést Magyarországon, ezt a módszert Mészáros Istvánnal ketten, hárman honosítottuk Franciaországból és az Egyesült Államokból. Ennek ki kellett dolgozni a technológiáját.
Van egy csodálatos találmány, egy mini, műszalmás módszer. A műszalmában van a sperma, gyönyörűen lehet vele dolgozni. Ezt a módszert mikor honosítottuk Magyarországon, ebben is részt vettem. Talán erre vagyok a legbüszkébb, de a sertés mesterséges termékenyítésnek újraélesztésében is részt vettem.
Az ultrahangos vemhességvizsgálattal is voltak sikereim. Egyszer, Edinburgh-ból jött egy professzor egy készülékkel. Nem vizsgálták komolyan a vámon, be tudta hozni egy kis oldaltáskaként. Aztán itt hagyta a masinát, betanított engem. Kiderült, hogy nincs elvámolva a készülék, újra ki kellett csempészni és aztán behoztuk hivatalosan. Azzal kezdődött a sertésnél az ultrahangos vemhességvizsgálat Magyarországon. 

A tudományos munkája mellett azért jutott idő másra is. Sportrajongó hírében áll, és galambászkörökben is jól ismerik a nevét.
 
Emberemlékezet óta, gyermekkorom óta Fradi drukker vagyok. Ez is egyszerű dolog. Apám kivitt egy meccsre. Ő Fradi drukker volt. Mikor egy évfolyamtársam megkérdezte tőle, hogy milyen drukker tetszik lenni – ez volt hatvan évvel ezelőtt – akkor azt mondta, hogy fiam 40 éve Fradi drukker vagyok, milyen lehetnék? Ez egy ilyen családi hagyomány volt nálunk. Ez a drukkerség persze fokozódott, nagyon szeretem a sportot. Futballoztam is, szerencsére nem voltam olyan jó, de egy párszor a tartalékba is bekerültem NB II-ben Tehát a futball az velem élt. Amikor direktor lettem az ORT Rt-nél, abban az időben a Ferencvárossal kerültünk kapcsolatba miniszteri szinten. Kaptam egy a lehetőséget, hogy a Fradisták a Fradiért Alapítvány kuratóriumi elnöke legyek, és meg is választottak. Nem jelentett sok munkát, de állandó kapcsolatot a Ferencvárossal. A női tornász csapatnak voltam egy darabig a társadalmi elnöke. Azután a női kézilabda csapathoz kerültem és most is velük vagyok kapcsolatban. Szeretek meccsre járni, szeretem a meccset nézni. Minden sportot nézek, amit a TV közvetít, ha van időm. Egyébként a Fradisták a Fradiért Alapítvány kuratóriumi elnöke vagyok most is …

A hobbimat  is apámtól örököltem: a galambtenyésztést. Szeretem a galambokat, a kisállatokat. Ennek is története van. Budán laktunk a Napraforgó utcában. A második szomszéd Garas Dezső volt. Egyszer azt mondta nekem: ne haragudjak, de ő éjjel dolgozik és reggel aludni szeretne, és őt a kakas ébreszti; akkoriban díszbaromfiaim voltak.. Magyaráztam neki, hogy akkor már nem alszik, ha a kakas kukorékolására fölébred, de hát akkor a kakas el. Szemben volt egy másik szomszéd – Illés Gyula bácsi, aki az Örs vezér téren a repülős szobrot csinálta. Ő meg azt mondta, hogy nagyon jó itt lakni, mert olyan mint otthon falun, hogy a kakaskukorékolásra ébred. Na, most egyik azt mondta, hogy ne legyen kakas, a másik azt mondta, hogy legyen kakas. Hát nem lett kakas! A galamb nem kukorékol – áttértem a galambra. Azelőtt apám is galambász volt. Ő erdélyi ember volt és ott galambásztak gyermekként, diákként.

Egy olyan fajtát tenyésztek, ami a világ legbutább galambja. Ez semmire se való. Díszgalamb! Csak nézni szabad. Olyan rövid a csőre, hogy nem tudja a fiát fölnevelni, ezért dajkagalambot kell tartani mellette. Olyan buta, hogy ha kirepül nem biztos, hogy visszatalál, ezért nem szabad kiengedni. Viszont nagyon szép! Szeretem a kihívásokat. Ha már tenyésztek, akkor nem rissz-rossz galambot tenyésztek. Ugyanannyit eszik a szép galamb, meg a jó galamb, mint a rossz galamb. Tehát, akkor a csúcsra kell törekedni.

Amikor ideköltöztem Rákoskeresztúrra, fölkértek, hogy vállaljam el a kisállattenyésztő egyesület elnökségét. Elvállaltam! Ez nem jelent olyan sok munkát, de rendszeresen vannak összejöveteleink, ahol elbeszélgetünk, együtt vagyunk.

Akkor, amikor még direktor voltam, a Magyar Állatorvosok Világszövetségébe is beválasztottak a felügyelőbizottság elnökének. Most már csak tiszteletbeli tag vagyok. A Magyar Szaporodásbiológiai Társaságnak is az örökös tiszteletbeli tagja maradtam. Ez mind-mind elfoglaltságot jelent, nem sokat, de valamennyit. Talán ez az, ami megóv az öregségtől. 

Dr. Szász Ferenc szakállatorvos, címzetes egyetemi docens, a Szaporodásbiológiai Társaság örökös tagja, a magyar Köztársasági Érdemérem kitüntetettje több egyetemi tankönyv szerzője, az Országos Mesterséges Termékenyítő Rt. nyugalmazott vezérigazgatója, Egyetemi Tangazdaság, valamint Embrióátültető Állomás volt felső vezetője - egész munkásságával a magyar állattenyésztést szolgálta és mai napig aktív tanácsadóként szolgálja.

 

agrotrend.hu 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.