10 percenként 1 embert öl meg a veszettség

Ma már senkinek sem szabadna meghalnia veszettségben. Megfelelő védőoltásokkal és felvilágosító programokkal a veszettség megelőzhető! – hívja fel a figyelmet több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és a WHO, akik terveik szerint 2030-ig teljesen fel szeretnék számolni a veszettség miatti elhalálozást.

Veszettség Európában – fotó: Boehringer Ingelheim

Talán kevesen gondolnánk, de a veszettség mind a mai napig komoly problémát jelent, elsősorban a fejlődő – afrikai és ázsiai – országokban, ahol nagyobb populációkban élnek kóbor kutyák.

Magyarország kifejezetten jó helyzetben van, hiszen

már a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult.

Hazánkban főleg a vadon élő állatok, elsősorban a rókák hordozzák a kórt, viszont megfelelő védekezés hiányában nemcsak a házi kedvencek, hanem a haszonállatok is megfertőződhetnek.A megelőzésért azonban nemcsak az állattartók tartoznak felelőséggel, hanem mindenkinek fontos tisztában lenni az alapvető tudnivalókkal, amelyeket a világnap alkalmából a veszettség elleni védekezés nemzetközi szakértője a Boehringer Ingelheim gyűjtött össze:

1. A veszettség egy vírusos megbetegedés, amely az állatok és az ember központi idegrendszerét támadja meg. Amint kifejlődik a szervezetben, végzetes kimenetelű mind emberekben, mind pedig az állatokban.
    
2. A WHO szerint a veszettség a világ egyik leghalálosabb fertőző vírusa, amely hozzávetőlegesen 160 embert öl meg naponta. Ez 10 percenként 1 embert jelent, akiknek a 40%-a gyerek.
    
3. A veszettséget a megbetegedett állatok terjesztik egymás között, azonban harapások, marások útján átterjedhet az emberekre is.
    
4. A veszettség hordozói leggyakrabban kutyák, az emberek esetében ők okozzák a veszettség miatti halálesetek 95%-át. A házi kedvencek elsősorban veszett vadállatokkal való érintkezés során fertőződhetnek meg. A vadon élő állatok közül Kelet-Közép-Európában a rókák a leggyakoribb hordozói a kórnak, de a haszonállatok sincsenek biztonságban a sertések, baromfik, kérődzők,  de még a lovak is elkaphatják a veszettséget.
    
5. Még azokban az országokban is, amikről azt gondoljuk, hogy veszettségmentesek, a más területekről érkező állatok miatt a veszettség állandó fenyegetésként van jelen. Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felelős a veszettségmentesítésért. A hivatal összesítése szerint hazánk nem veszettségmentes, évente pár esetről számolnak be.
    
6. A veszettség 100%-ban megelőzhető a megfelelő oltásokkal és figyelemfelhívó programokkal. A fertőzés elterjedésének megelőzése érdekében hazánkban a 3 hónaposnál idősebb kutyák veszettség elleni rendszeres védőoltását jogszabály írja elő. A macskák esetében a védőoltás nincs szabályozva, de erősen javasolt. Emellett az a magyar állategészségügyi szolgálat évente kétszer végzi a rókaállomány vakcinázását.
    
7. A betegség tünetei között a hirtelen megváltozott viselkedés és folyamatosan súlyosbodó bénulás a legjellemzőbb, emellett izgatott, agresszív viselkedés vagy fásultság is jelentkezhet. Vadállatoknál pedig fontos figyelmeztető jel az embertől való félelem kiesése. A rendellenesen viselkedő vaddal minden kontaktust kerülni kell, illetve gyanús esetben a helyi hatósági állatorvos, vagy pedig a helyi vadászati hatóság értesítendő.
    
8. A veszettséget nagyon nehéz diagnosztizálni. Legjobb esetben tudjuk, hogy az állat kapcsolatba került egy másik állattal, amely elképzelhető, hogy veszett volt, vagy pedig észrevesszük a korai tüneteket. Mindenesetre teljesen biztos diagnózis csak az állat elpusztulása után állítható fel.
    
9. Ha házi kedvencünket veszett állat támadta meg, a legsürgősebb lépés a seb azonnali helyi kezelése: bő szappanos vízzel mossuk ki a sebet úgy 15 percig. Utána ha tudunk, fertőtlenítésként használjunk 70%-os alkoholt, etanolt, vagy jódtinktúrát, és próbáljuk meg késleltetni a seb behegedését ameddig csak lehet. Ezt követően hívjuk az állatorvost, aki ellátja majd az állatot!

   Ha egy állat minket harapott meg, mindenképpen azonnal tisztítsuk ki, majd fertőtlenítsük a sebet, utána pedig forduljunk orvoshoz!

10. A WHO becslése szerint évente 59 000 ember hal meg veszettség miatt, és körülbelül 15 millió embert kezelnek, miután veszettséggyanús állattal érintkeznek. A halálesetek több mint 95%-a a világ legszegényebb régióiban – Afrikában és Ázsiában – történik, ahol a háziállatként tartott kutyák oltása széles körben nem terjedt el és a kitettség utáni kezelés lehetősége is limitált. Hazánkban utoljára 1994-ben fordult elő emberi halálozás veszettség miatt, a sérültek sajnos nem fordultak időben orvoshoz.

agrotrend.hu / Boehringer Ingelheim