A gyanús esetet 24 órán belül jelenteni kell!

A sertéspestis magyar határhoz közeli újbóli felbukkanása különös aktualitást adott annak a néhány nappal ezelőtti szakmai tanácskozásnak, amelyet éppen a betegség hazai vonatkozásaival kapcsolatban tartott a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület. Fel kell készülni az afrikai sertéspestis piaci hatásaira.

A magyar hatóság különleges intézkedéseket vezetett be a kór határon túlról történõ átterjedésének megakadályozása érdekében – hangzott el a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztõ Egyesület szakmai tanácskozásán. Az egész országban a sertések elpusztulását, vagy az afrikai sertéspestis gyanúját 24 órán belül jelentenie kell az állattartóknak az állategészségügyi szolgálat felé.

Szabolcs Szatmár Bereg megye ukrán és román határ menti területein elrendelték a vadászatra jogosultak számára a vaddisznótetemek szervezett keresését, a megtalált tetemek elásását, a vaddisznókocák, illetve egy év alatti vaddisznók fokozott kilövését, a zsigerek ártalmatlanítását, illetve a vaddisznók etetésének korlátozását.

A Nébih a fórum után adott hírt arról, hogy a magyar-ukrán határhoz igen közel fedeztek fel fertõzött vaddisznókat.

A veszélyeztetett határ menti részeken felmérték a sertésállományokat, amelyek járványvédelmi zártságát (különös tekintettel a vaddisznóállományoktól történõ izolációra) a hatóság folyamatosan ellenõrzi, elrendelték a telepek bejáratánál történõ fertõtlenítést, illetve ellenõrzik a mosléketetés tilalmának betartását.

Ezeken a területeken a kültéri sertéstartás csak akkor engedélyezett, ha az állatokat kettõs kerítéssel veszik körbe a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása érdekében.

Az afrikai sertéspestis természetes terjedési sebessége évente 50-100 km, amit szinte lehetetlen megakadályozni

– jelentette ki Nemes Imre, a NÉBIH elnökhelyettese a szakmai tanácskozáson.

A felhívta a figyelmet, hogy az emberek által történõ behurcolással ugyanakkor több száz kilométert ugorhat akár néhány hét alatt is a betegség. A sertések halálos kórjának terjesztésében ezért az illegális élelmiszer- és állatszállításoknak van a legnagyobb szerepe.

Sajnos úgy tûnik a fõ kérdés már nem az, hogy átjön-e a betegség hazánkba, hanem az, hogy hol, mikor és milyen formában (vaddisznókban vagy házisertésekben) jelenik meg

– tette hozzá Nemes Imre.

– A spanyolok 30 év alatt a sertéspestissel fertõzött állományukat fölszámolták és Európa legjelentõsebb sertéságazatát hozták létre – mondta Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztõ Egyesület (FSE) elnöke. – Jó lenne, ha nekünk nem kellene ekkora utat megtenni ahhoz, hogy sikeres sertéstenyésztõ és -tartó országgá váljunk.

Kiss György megjegyezte, a mai ismeretek szerint az ASP ellen nem lehet vakcinát kifejleszteni, ugyanis a legyengített kórokozókat tartalmazó oltóanyag hatástalannak bizonyul.

A mentesítés egyetlen lehetséges eszköze a fertõzött állományok kiírtása, amely jelentõs gazdasági kárt okoz a sertéstartóknak még akkor is, ha az állam a leölt állomány értékét megtéríti.

Hónapok telhetnek el, amíg a telep újra bevételt fog termelni, nem beszélve a piaci zavarok hatásairól, amelyek nemcsak a fertõzött zónában, hanem országos szinten jelentkeznek.

A lengyel tapasztalat az volt, hogy az azonnali piaci hatás 10-15 százalékos árcsökkenés lehet, amely hatékony mentesítés és kedvezõ globális folyamatok esetén is csak leghamarabb 3-4 hónap alatt normalizálódik.

Az FSE elnöke szerint

a jelenlegi kárenyhítési rendszer alkalmatlan azon károk térítésére, amiket a sertéspestis átterjedése esetén a sertéstartóknak el kellene szenvedniük.

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu