A juh- és kecsketenyésztésről szóló EP-jelentésbe a magyar javaslatoknak is be kell kerülniük

A magyar juh- és kecsketartók javaslatait, egyebek mellett a kisállattartók egyösszegű átalánytámogatását, az állatjóléti nemzeti támogatások kiterjesztését és a zöldítésbe vonható legelőterületek bővítését is be kell építeni az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának az ágazatról készülő jelentésébe Erdős Norbert, a Fidesz EP-képviselője szerint.

A néppárti politikus közleményében felhívta a figyelmet

az ágazat vidéki, különösen elmaradott térségbeli foglalkoztatásban betöltött kiemelt szerepére, valamint a környezet és a táj megőrzésében nyújtott jelentős hozzáadott értékére.

Kifejtette, az ágazat jelentősen hozzájárul a munkahelyteremtéshez és megtartásához a kedvezőtlen adottságú vidéki területeken.

Az Európai Unió legnagyobb juh- és kecsketartó tagországaiban, mint Spanyolország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország vagy Románia, több százezren dolgoznak az ágazatban, de Magyarországon is 25-30 ezerre tehető a foglalkoztatottak száma.

"A kiskérődzők tartása környezet- és tájvédelmi szempontból is fontos, sok földterületen a nemkívánatos növények elterjedésének megakadályozásában, a gyepek megőrzésében, s így a biológiai sokféleség fenntartásában nincs is alternatívája" – fogalmazott.

fotó:Pixabay

„Az európai parlamenti jelentés kezdeti szakaszában már egyeztettem az ágazat hazai képviselőivel, október 30-án Esztergomban fogadtam Kukovics Sándort, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatóját és Dúl Udó Endrét, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állattenyésztési szakértőjét. Ezáltal pontos javaslatokkal tudtam hozzájárulni a tervezetet megelőző eszmecseréhez" – jelentette ki a fideszes politikus.

Erdős üdvözölte, hogy a parlamenti jelentéstevő, a spanyol néppárti Esther Herranz Garcia beillesztette javaslatait a tervezetbe, köztük a termeléshez kötött támogatások megőrzését és egy külön összegnek a juh- kecske ágazatra történő elkülönítését az agrár-promóciós forrásokból.

Erdős Norbert kiemelte,

a termeléshez kötött támogatásoknál el kell különíteni a kisállattartókat – 15 állategységig – a többi csoporttól.

A kisállattartók egyösszegű átalánytámogatást, míg a többi gazda megemelt termeléshez kötött támogatást kapna.

fotó:123rf

Fel kell kérni a tagállamokat, hogy az úgynevezett tejcsomag nemzeti végrehajtása során terjesszék ki a rendelkezésre bocsátott forrásokat a juh- és kecsketejre is – tette hozzá.

További javaslat, hogy

a zöldítésbe ne csak a mediterrán legelőerdőket vonják be, hanem például a magyarországi kedvezőtlen adottságú, száraz és gyenge minőségű legelőterületeket is.

A képviselő hozzátette, az ágazat környezet- és tájvédelmi jelentőségére való tekintettel a tagállamoknak az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket a juh és kecske által használt legelőterületekre is ki kellene terjeszteniük, valamint a kérődzők mellett a juh- és kecsketartásra is állatjóléti nemzeti támogatásokat kellene adniuk.

„Az elkövetkezendő szakbizottsági üléseken, majd az EP plenáris szavazásán megteszek mindent, hogy a magyar juh- és kecsketartók érdekképviseleti szervezetének a javaslatai bekerüljenek a jelentés szövegébe" – zárta szavait Erdős Norbert.

agrotrend.hu / MTI, Erdős Norbert – EP képviselő