Állattenyésztés

Gazdálkodás

A juhtenyésztés kiaknázatlan lehetőségei

A jövőben a versenyképesség fokozására kell koncentrálni.

Magyarország természeti adottságai kiválóak a juh- és kecsketenyésztésre, ám jelenleg még nagyon sok kiaknázatlan lehetőség van az ágazatban – olvashatók Nagy István szavai az Agrárminisztérium közleményében.


Nagy István: a hazai juhtenyésztés az állatlétszámot tekintve az Európai Unió középmezőnyében van – fotó: AM

A tárcavezető hozzátette, világszerte növekszik a juhhús fogyasztása, ennek kiszolgálására érdemes felkészülnie a juhászoknak.

Az itthon előállított juhtermékek zöme külföldre, az EU országaiba kerül.

Exportunk döntő részét az élő pecsenyebárány teszi ki (kb. 600 ezer egyed évente), kisebb hányada a hűtött, fagyasztott vagy feldolgozott termékek kiviteléből áll.

Mindezek révén az ágazat érdemben járult hozzá az agrárium tavalyi rekord exportárbevételéhez.

– A juhászatban azonban hatalmasak a kiaknázatlan lehetőségek. A fejlődést technológiai megújítással, a szervezettség fokozásával, új célpiacok felkutatásával, valamint a magasabb feldolgozottságú termékek értékesítésével lehetne elérni – tette hozzá Nagy István.

Fontos lenne a juh belpiaci értékesítésének növelése is, hiszen amíg idehaza 0,35 kg/fő/év a fogyasztás, addig ugyanez az érték az unióban átlagosan 1,9 kg/fő/év.

Ma nagyjából 8600 családnak ad fő- vagy mellékjövedelmet az ágazat, de ez növelhető lenne.

– A magyar juhágazat támogatása a termeléshez kötött támogatás bevezetése révén jelentős mértékben nőtt az elmúlt években – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt a részletekről szólva elmondta, ez 2018-ra 22 millió eurót, mintegy 6,8 milliárd forintot jelentett a juhászoknak.

Ez a nagyjából 900 ezres anyaállománnyal számolva nagyjából 7500 forint egyedenként.

Ezzel 2020-ig számolhatnak is a termelők. Ezt a forrást egészítik ki az átmeneti nemzeti támogatások is. A jövőben a versenyképesség fokozására kell koncentrálni.

Ennek keretében gondot kell fordítani

  • a fajtaösszetétel korszerűsítésére,
  • a tartási és takarmányozási körülmények megújítására és a szaporaság emelésére.

– Kereskedelmi oldalról az jelenthetne áttörést, ha megjelennének a szakmai alapokon szerveződő termelő-értékesítő szövetkezetek – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

– Az eredmények elérését számos pályázati lehetőség is segítette eddig – mondta Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár.

A beruházási támogatásokat eredetileg 4 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, ezt a kormányzat a beérkező igények arányában 6,7 milliárdra emelte.

2 milliárd forint értékben pályáztak a juhtenyésztők trágyatárolók építésére, támogatást kaptak az őshonos fajtákat tartói és előkészületben van egy, a tejtermelést segítő pályázati lehetőség is.

agrotrend.hu / AM

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook