Nyerő a lábszár, de még így is kevés marhát eszünk

Hiába bővült 2004 óta a húshasznú tehénállomány közel négyszeresére, a magyar lakosság fejenként 2-2,5 kg marha- és borjúhúst fogyaszt évente.

– Célunk, hogy a hazai marhahúsfogyasztás megközelítse az uniós átlagot, ami 6-8 kg évente. Ezért döntöttünk amellett, hogy kampányt indítunk a marhahúsfogyasztás népszerűsítéséért – közölte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. 

Győrffy Balázs: A húsmarhaállomány növekedése nem arányos a fogyasztás bővülésével – fotó: agrotrend.hu

A NAK elnöke elmondta: a feldolgozóipar fejlesztése azért is fontos, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű marhahúst állítsunk elő.

Csak a hazai üzletekben és vendéglátóhelyeken is elérhető, minőségi marhahússal képzelhető el a hazai marhahúsfogyasztás növekedése. 

A kampány során a fogyasztóknak a húsmarhatartással, a szarvasmarhák hazai feldolgozásával, valamint a marhahúsok vásárlásával, tárolásával, elkészítésével és fogyasztásával összefüggő információkat hangsúlyoznak különböző témákra bontva. 

A szarvasmarhák száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása szerint Magyarországon 2017-ben 864 ezer volt, 2010 óta több mint negyedével, majdnem 200 ezerrel nőtt. Ez elsősorban a húshasznú szarvasmarhatartás növekedésének köszönhető. 

Magyarország marhahús-exportja és -importja tavaly 12,4 ezer tonna körül alakult – fotó: Pixabay

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai azt mutatják, hogy tavaly 106 ezer szarvasmarhát vágtak le Magyarországon, ez 2,5 %-kal marad el a 2016-ban regisztrálttól. A levágott állatok élősúlya 53,4 ezer tonna volt, a levágott szarvasmarhák 64 %-a tehén, 23 %-a bika volt. Mindez azt mutatja, hogy

 Magyarországon jellemzően a tejtermelésüket befejező teheneket vágják le, és nem a kimondottan erre a célra tenyésztett húsmarhákat.

A KSH adatai alapján a tavalyi év első 11 hónapjában Magyarország 40 ezer tonna élő marhát exportált, az import pedig valamivel meghaladta a 17 ezer tonnát. Az élőmarha-export főként Törökországba, Ausztriába és Oroszországba irányult, míg az import elsősorban Hollandiából, Németországból és Ausztriából érkezett.

A marhahús kiváló fehérje- és vasforrás, valamint nagy mennyiségben tartalmaz B12-vitamint, ami nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az idegrendszer működéséhez. 

– A hazai fogyasztók elsősorban az elérhető áron megvásárolható, családi vagy baráti összejöveteleken lábosban vagy bográcsban elkészíthető húsféléket keresik – ismertette Süle Katalin, a NAK elnökségi szóvivője. – A vásárlók körében egyértelműen a lábszár a nyertes, ezen a helyzeten szeretnénk változtatni – tette hozzá.

Süle Katalin: A marhapörköltnél sok esetben megállnak az ismeretek – fotó: agrotrend.hu

A kamara „Itthonról Otthonra” elnevezésű, iskolásoknak szóló tájékoztató roadshowján a mezőgazdaság sokszínűsége áll a középpontban, de kiemelten foglalkoznak az egészségtudatos táplálkozással és a magyar termékek fontosságával.

– A tapasztalataink alapján az iskolások jobban kedvelik marhából készült ételeket, mint a sertésből készülteket. Eddig 16 megye iskoláiba látogattunk el, a gyerekek pedig vörös húsként ezidáig mindig a marhát nevezték meg kedvencüknek – jelentette ki a programsorozat ötletgazdája. A kezdeményezésről bővebben ITT olvashat.

agrotrend.hu