A madárinfluenza nélkül rekordokat érhettek volna el a baromfisok

– A hazai hústermelés több mint felét a baromfi ágazat adja, ami tavaly a teljes mezőgazdasági kibocsátás mintegy 13 százalékát jelentette – mondta Czerván György pénteken Budapesten a Baromfi világnap alkalmából szervezett rendezvényen. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára ismertette: baromfihúsból az ország önellátottsági szintje eléri a 170 százalékot, ami európai viszonylatban is kiemelkedő. 

Czerván György: Az ágazat kibocsátása 2016-ban az előzetes adatok szerint mintegy 330 milliárd forint volt – fotó: agrotrend.hu

A baromfihús tette ki a teljes agrárexport harmadik legnagyobb értékét, közel 200 élelmiszeripari termékkör közül csak a kukorica és az állati takarmányok értek el nagyobb exportárbevételt. A baromfi exportegyenlege közel 500 millió euróval a második legnagyobb pozitív számot mutatja.

Az ágazat a vidéki foglalkoztatottság szempontjából is nagyon fontos, 50-60 ezer embernek ad munkahelyet.

Az államtitkár szerint az ágazat integráltsága példaértékűen magas. A támogatásokról szólva elmondta, hogy az EU Közös agrárpolitikájában a baromfihús az úgynevezett laza piacszabályozású termékek közé tartozik, ezért a nemzeti támogatásoknak különösen fontos szerepük van. A szaktárca lépésről-lépésre, jelentősen megemelte a baromfiágazatnak járó állatjóléti támogatást.

Ez 2010-ben még 4 milliárd forintot tett ki, míg a rendelkezésre álló keret 2016-ban és 2017-ben már a lehetséges maximumra, 12 milliárd forintra nőtt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2016. december 1-ei adatai alapján az egy évvel ezelőttihez képest lényeges változás nem történt az állatállomány létszámában, a tyúkállomány 32 millió volt, vagyis 1,3%-kal kevesebb mint egy évvel korábban, bár ekkor még a madárinfluenza hatása nem jelent meg. A gazdasági szervezetek tyúkállománya 1,2 millióval nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és 1,2 millióval volt kevesebb az egyéni gazdaságokban az állatállomány száma.

A baromfivágások tavaly 2,5%-kal növekedtek – fotó: 123rf

– A baromfiágazatot – különösen a víziszárnyas-tenyésztőket – megtépázta a madárinfluenza; 3 milliárd forint közvetlen, és mintegy 7 milliárd forintra becsült közvetett kárt okozva. A gondok pedig nem csak a termelőknél, hanem a feldolgozó-üzemeknél is jelentkeztek: nyersanyag híján ugyanis le kellett állítaniuk a termelést – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Baromfi Termék Tanács (BTT) által szervezett konferencián.

Győrffy Balázs elmondta: a helyzet kezelésében a NAK is szerepet vállalt: tájékoztató fórumokat szerveztek, illetve a BTT-vel közösen megfogalmazták javaslataikat ahhoz az országos főállatorvosi határozathoz, amely járvány esetén a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázatát hivatott csökkenteni.

Győrffy Balázs: Megoldást kell találni a járványok esetén a károk minél nagyobb arányú mérséklésére – fotó: agrotrend.hu

– A Baromfi Termék Tanáccsal közösen egy új, az állattenyésztési ágazatokra kidolgozott kárenyhítési rendszer létrehozására tettünk javaslatot, amely a termékpálya szereplőinek – termelők, feldolgozók – önkéntes részvételével és bizonyos mértékű állami hozzájárulással működne. Emellett a növénytermesztés mintájára az állattenyésztésben is égetően szükség lenne díjtámogatott biztosításra, az ezzel kapcsolatos előkészítő munka a Magyar Biztosítók Szövetségének kezdeményezésére megkezdődött – tette hozzá a NAK elnöke.

agrotrend.hu