A magyar lúdtermelés Európa szinten is meghatározó

Magyarország évente csaknem ötmillió libát tenyészt, melynek 80–90 százalékát Európa-szerte exportálja. A kacsatartás is egyre népszerűbb, mivel a kacsák nevelése sokkal egyerűbb, és nem szezonhoz kötött, mint a libáké.

A magyarországi lúdállomány 4,5–5 milliós – mondta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke. Hozzátette, a tavaly adatok azt mutatják, hogy mintegy 2,1 tized millió hízott libát, és 1–2,5 millió körüli húslibát állított elő az ágazat. Ezzel egyébként Európa legnagyobb libahús-előállítója Magyarország. Csorbai Attila véleménye szerint az idei évben talán túltermelés is történt a hazai víziszárnyas szektoron belül – írja a hirado.hu.

fotó: pixabay.com

A magyar lúdágazat jelentős részben exportra termel

A lúdágazat 80–90 százalékban exportra termel, Európában Franciaország, Belgium és Svájc a legnagyobb felvevőpiacunk a hízott májból, a Távol-Keleten pedig elsősorban Korea és Japán – ismertette a BTT elnöke.

Kiemelte, Magyarország egyik komoly konkurense Lengyelország, ahol az utóbbi időszakban a libahústermelés rendkívül felfutott, a becslések szerint négymillió körüli húslibával.

Hozzátette, kevésbé jelentős termelő országok is vannak, a német ajkú területeken például körülbelül 1-1,2 tized millió libát tenyésztenek évente.

Átalakult a hagyományos húslibatartás

A ludat húsáért, tolláért és kihizlalt májáért tartják, mely termékek mindegyike keresett exportcikk. A lúd többhasznú volta a termelő számára lehetőséget teremt arra, hogy alternatívákban gondolkodjon, és azt a hasznosítási irányt helyezze előtérbe, melynek legkedvezőbb a piaci helyzete. Nemcsak a piaci körülmények, de a hagyományos húslibatartás is átalakult a fogyasztói igények változása miatt.

Csorbai Attila elmondta, változott a tenyésztés irányvonala, a tenyésztők megpróbálnak fiatalabb, kisebb tömegű állatokat nevelni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nem a fajtát változtatják meg, hanem a nevelés idejét rövidítik le a tenyésztők, kisebb tömegű libákat kínálnak a piacra.

Egyre népszerűbb a kacsatartás

Az elmúlt években a hazai piacon a kacsa kezdi átvenni a liba helyét. Csorbai Attila szerint ez annak köszönhető, hogy a kacsa tartása lényegesen egyszerűbb és olcsóbb. Emellett nevelésük nem szezonális, mint a libáé.

Az Európai Unióban kacsatermelésben is az élvonalban vagyunk.

Csak a franciák előznek meg, akik elsősorban a mája miatt tartják az állatot. Magyarországon pecsenyekacsából az idei évben 30 milliót neveltek, hízott kacsából pedig nagyjából 5,5 millió került a piacra – mondta a BTT elnöke.

Az őshonos fajták tenyésztése zajlik Magyarországon

Hozzátette, míg a csirke esetében több száz millió egyedet számlál az éves kibocsátás, addig libából nagyjából 10–11 millióra van szükség Európa-szerte, tehát a piac és az ágazat mérete viszonylag kicsi.

A termelésben emiatt még jelen vannak az őshonos fajták is.

Barta Ildikó, a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ génbanki tenyésztésvezetője elmondta, a céljuk a magyar szakirodalomban leírt lúdfajták felkutatása és stabilizálása, valamint újbóli elismertetésük mint őshonos lúdfajta.

A génmegőrzési munka nem az intenzív állattartás szempontjait tartja szem előtt, ugyanakkor ezek az őshonos állatok olyan tulajdonságokkal bírnak, amelyek a mai kor igényeinek is megfelelnek.

Barta Ildikó elmondta, „az említett lúdfajok jól alkalmazkodtak a magyarországi éghajlati viszonyokhoz, valamint a növénykínálathoz. A másik nagy előnyük az ellenálló képesség, nagyon jó májminőséggel rendelkeznek, és majdhogynem tömés nélkül is olyan méretű és minőségű májat produkálnak, ami a kulináris élvezetek csúcsát képviseli”.

A gazdaságokban egyelőre kis létszámban tartanak őshonos libafajtákat, de kedvező tulajdonságaik miatt egyre több tenyésztő érdeklődik irántuk.

agrotrend.hu / hirado.hu