A megváltozott szabályozások lendületet adhatnak az állattenyésztésnek

Zászlós Tibor, a MÁSz elnöke szerint az innovatív szemlélet mellett az összefogást is erősíteni kell az egyesületek között, hiszen csak akkor őrizhetjük meg eddig elért eredményeinket, ha közös célok mentén dolgozunk. A szakember beszélt arról is, hogy az uniós forrásoknak köszönhetően az elmúlt évtizedben elsősorban mennyiségi fejlődésen ment keresztül az ágazat, a jövőben a minőséget szem előtt tartva kell a támogatáspolitikánkat meghatározni – írja a Magyar Idők.

A generációváltás is sokat lendíthet a jelenlegi helyzeten – fotó: pixabay.com

Nemcsak veszélyt, hanem lehetőségeket is rejt magában az állattenyésztésre vonatkozó új szabályozás – mondta el a Magyar Időknek Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) nemrég megválasztott elnöke. November elsejétől minden tagállamban, így hazánkban is alkalmazni kell az új európai ­uniós rendelet  előírásait. Az új szabályozás liberalizálja az uniós piacot, így a tenyésztőszervezetek bármely tagországban megvethetik lábukat.

Az uniós jogszabályhoz igazodva készül az új magyar állattenyésztési törvény is, amelynek célja, hogy a közösségi előírások betartása mellett biztosítsa a méltán világhírű magyar tenyésztési eredmények megőrzését.

Az elnök jelezte: a tenyésztőegyesületeknek számos módosításnak kell megfelelniük, amelyek egyebek mellett a nyilvántartásba vételt, a törzskönyvezéssel teljesítményvizsgálatokkal kapcsolatos feladatai­kat, az ellenőrzésüket és a tenyésztési munkájukat is meghatározzák majd.

A MÁSZ elnöke szerint ha az ágazati szereplők felkészülnek ezekre a változásokra, akkor a törvény jó irányba változtathatja meg a tenyésztőszervezetek és az állattartók helyzetét. Ellenkező esetben inkább elszenvedői lesznek a változásoknak. A hazai jogszabály jövő év elején kerülhet a parlament elé.

Minden szereplőnek, így a szaktárca mellett a MÁSZ-nak és a gazdáknak is nagyon oda kell figyelniük, hogy megtalálják azokat a pontokat, amelyekből előnyt lehet kovácsolni a jövőben is – emelte ki. A legfontosabb feladat, hogy a különböző egyesületeket ernyőszervezetként össze tudja fogni a MÁSZ, így az erők nem forgácsolódnak szét.

A tenyésztőegyesületek egy része – versenyhelyzet híján – kicsit talán el is kényelmesedett az elmúlt évtizedben, ami a folyamatos fejlődést és innovációt ösztönöző belső szervezeti változásokat megakadályozta.

Erre még ráerősített az elmaradt generációváltás – mutatott rá Zászlós Tibor. Azok a szakemberek, akik a rendszerváltás környékén innovatívan, az új megoldásokat kutatva élére álltak ezeknek a szervezeteknek, már nyugdíjas korúak és lassan befejezik a szakmai tevékenységüket, átadják helyüket a fiataloknak, ami a tenyésztőegyesületek fejlődését, megújulását nagyban fogja segíteni.

Az előző években elért eredményekről elmondta: részben az európai uniós forrásoknak köszönhetően a 2010 óta eltelt időszakban szinte minden állatfaj esetében javultak a mutatók.

A baromfiágazat továbbra is stabil, a hektikussága ellenére némi mennyiségi növekedés a sertéstartásban is mutatkozott, és a súlyos piaci problémék ellenére nem csökkent, sőt kicsit emelkedni is tudott a tejelőmarha-állomány, a húsmarhák létszáma pedig a többszörösére nőtt. Eddig döntően a mennyiségi előrelépés volt a fókuszban, ezért a támogatásoknak ezt követően a minőségi javulást kell ­szolgálniuk Zászlós Tibor szerint. Mindez a tenyésztésre és az állattartásra is vonatkozik.

A cél, hogy az állattenyésztők a legjobban tudják felhasználni az  uniós és nemzeti forrásból rendelkezésre álló támogatásokat. A forrásoknak nemcsak a jövedelempótlást, hanem, a minőség javítását is szolgániuk kell – mondta. Ehhez az elnök szerint nagyon sok képzésre van szükség minden korosztályban és végzettségi szinten.

A szakmánk megkedveltetésére nyílt napokat kell szervezni, hogy a saját szemükkel lássák a fiatalok, hogy egy tenyésztő munkája nem a trágyataposásból áll. Tény, hogy a legmodernebb eszközök ellenére is embert próbáló feladatot jelent, ugyanakkor ez az egyik legszebb szakma – emelte ki.

Az ágazat jövőjét a jogszabályok és a szakemberek mellett a különböző állatbetegségekkel szembeni védekezőképesség befolyásolja a leginkább. A fertőző betegségek már napjainkban is különös jelentőséggel bírnak.

Tavaly a madárinfluenza okozott károkat a baromfiágazatban, idén az afrikai sertéspestis megjelenése borzolja az állattartók kedélyeit. A megfelelő lépéseknek köszönhetően máig sikerült megóvni a házi sertéseket a komoly gazdasági kárral fenyegető fertőzéstől, csupán a vaddisznóállományban ütötte fel a fejét a kór.

A fertőző betegségek megjelenésében a legnagyobb szerepe az embernek van, ezért is van fokozott jelentősége annak, hogy milyen hatékony egy-egy országban az állategészségügyi hatóság – tette hozzá a MÁSZ elnöke. Jelezte, bár a sertéspestis mellett számos betegség fenyegeti az állományokat, az eddig elért eredmények az állategészségügyi rendszer hatékonyságát igazolják.

Míg néhány éve a kéknyelv-betegség miatt korlátozták a magyar szarvasmarhaexportot, mára Törökország feloldotta a zárlatot, Kína pedig az idén ismét madárinfluenza-mentessé nyilvánította hazánkat, s így újra megnyílt a távol-keleti piac a magyar baromfi előtt.

agrotrend.hu / Magyar Idők