A negatív állattenyésztési kampány ellen a NAK is csatlakozott

„Sok téveszme és szándékos ferdítés került be a közbeszédbe, amely az európai állattenyésztés ellehetetlenítése irányába hat” – mondta Gyõrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara elnöke az M1 Magyar gazda címû mûsorában – írja a hirado.hu.

fotó: pixabay.com

Kiemelte, a fogyasztók egyre nagyobb része távolodik a mezõgazdasági termeléstõl és a feldolgozástól. Ez azért van, mert nem igazán tudják mihez viszonyítani, illetve nincs saját tapasztalatuk azzal kapcsolatban, hogy mi történik az agráriumban, ezért fontos a téveszméket eloszlatni.

Az állattartás ellen kampányolók azzal érvelnek, hogy a húsfogyasztás egészségtelen, illetve az ágazat kiemelkedõen nagy terhet ró a környezetre.

A gazdákat például azzal vádolják, hogy erdõket irtanak ki a legeltetéses állattartáshoz, így tönkreteszik a környezetet. Hazánkban azonban az állattartók olyan gyepes területeket hasznosítanak, amelyek legeltetés nélkül tönkremennének.

Ökológiai haszon

„Természetes munkafolyamat a szerves trágya kijuttatása, a gyepgazdálkodás és a gyep tudatos kezelése” – ismertette Süle Katalin charolais törzstenyésztõ. Elmondta, annak a gyepnek, amit folyamatosan és idõszakosan legelnek az állatok, van ideje megújulni, így a növényzet egészséges és gyönyörû képet mutat. „Nem véletlen, hogy nemzeti parkokban a védett gyepterületek karbantartása is legeltetéssel történik” – jegyezte meg.

Az állattartó telepekrõl származó szerves trágya pedig kiemelkedõen fontos a vegyszermentes gazdaságokban a talaj tápanyag-utánpótlásához.

Az állattartásnak ezért jelentõs ökológiai haszna van. Sokat hangoztatott vád az is, hogy a vörös húsok fogyasztása végbélrákot okoz, de errõl is kiderült, hogy hamis állítás.

„Tudományos kutatások támasztják alá, hogy ugyanannyi a megbetegedések száma azon emberek körében is, akik nem fogyasztanak húst, mert például vegán életmódot folytatnak” – hangsúlyozta Süle Katalin.

A ketreces tartás ellen is kampányolnak

A tojástermelõk ellen például a ketreces tartás miatt kampányolnak. A világ egyes tájain talán kifogásolt módon tartják az állatokat, az Európai Unióban azonban a tyúkok tartásának körülményei jelentõsen megváltoztak az elmúlt években.

„Azokat a ketreceket, amelyekkel ezt a negatív kampányt hirdetik a magukat állatvédõnek nevezõ szervezetek vagy személyek, az Európai Unió már szinte évtizedes távolságban betiltotta” – emelte ki Gyõrffy Balázs, és hozzátette, hogy a mostani ketrecek egyébként az állatvédõk aktív közremûködésével lettek kialakítva annak idején.

Számtalan téves állítás

Gyõrffy Balázs arról is beszélt, hogy az ágazat képviselõi hosszan tudnák még sorolni az alaptalan állításokat.

„Az egyik ilyen például, hogy 15 ezer liter víz szükséges egy kilogramm hús elõállításához, miközben a valóság 50 liter. De olyat is lehetett hallani, hogy a világ édesvíz felhasználásának egyharmadát az állattenyésztés hasznosítja, de ez sem igaz, a helyes érték ugyanis 8 százalék” – mutatott rá.

Az európai gazdák nem akarják elõírni, hogy ki mit egyen vagy milyen életmódot folytasson. Azt szeretnék, ha a társadalom reális képet kapna tevékenységükrõl.

Támogatják a környezetvédelmet, de arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az állattartás visszaszorításával Európában veszélybe kerülne sok család megélhetése, valamint szegényesebb lenne a táj és a vidék kultúrája is.

agrotrend.hu / hirado.hu