A szarvasmarha ágazatban is megjelent a robotizáció

A tartástechnológiai rendszerek fejlesztése is a robotizáció irányába mozdult el. Az állattenyésztők számára új kihívás, hogy a haszonállatokat adaptálni tudják az új technológiákhoz – hangzott el a Magyar gazda adásában, írja a hirado.hu.

Az automatizáció és a robotizáció egyaránt megjelenik egyre töpp marhatelepen – fotó: pixabay.com

„A szarvasmarha hosszú generációs intervallumú faj, tehát a tenyésztői döntés megszületésétől annak megvalósulásáig legalább 4-5 év telik el. A rohamosan fejlődő technológiai rendszerek (fejés, tartás) ennyi időt nem engednek meg nekünk, tenyésztőknek” – mondta Húth Balázs, a Kaposvári Egyetem egyetemi docense.

Fejőrobottal automatizálhatjuk a monoton fejést, ami nagy fizikai megterhelést jelent és szaktudást igényel. A fejőrobot a fejés valamennyi műveletét szigorúan rögzített protokoll szerint végzi emberi felügyelet és beavatkozás nélkül.

A fejőrobottal megvalósul a szarvasmarha-tenyésztők régi álma: a valódi, vakfejésmentes fejés, hiszen az automatika az adott tőgynegyed kifejését követően leveszi a fejőkelyhet, megszüntetve a vákuumterhelést – ismertette a folyamatot Húth Balázs.

A robotizált fejés igazodik a tejleadás élettani folyamataihoz, stresszmentes és önkéntes, tehát a tehén maga választja meg, hogy naponta hányszor keresi fel a fejőegységet.

„Ezekben a technológiai rendszerekben nem viselhetők el azok az állatok, amelyek agresszívek, a társaikat bántják, túlságosan dominánsak a rendszerben” – fogalmazott a tanszékvezető.

A genomvizsgálaté a jövő

A szakemberek szerint nemcsak a tartástechnológiát, hanem a tenyésztés technológiáját át kell gondolni. A precíziós állattenyésztés egyik kulcsa a genomvizsgálat.

„Egy humgenom projekt keretében bevezettük azt a vizsgálati módszert, amellyel akár már borjaknál meghatározhatjuk az adott egyed teljesítményét.

Szőrmintából készítjük el az egyed genomtérképét, és erre ajánlunk párosításokat” – mondta Bognár László, Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője.

Azt hiszem, hogy ilyen kromoszóma szintű párosítással még soha nem találkozhattunk. Hatalmas eredményeket értünk el, az elmúlt húsz évben négy tonnával növeltük a fajlagos tejhozamot a teheneinknél. Az állományszintű szűrések naprakész információkat szolgáltatnak az állatokról –  tette hozzá.

Egy első laktációját zárt tejelő tehén tenyészérték-megbízhatósága 45–50 százalék. Ha elvégezzük a genomvizsgálatát egy egyhetes üszőnek, már 70–80 százalékos megbízhatósággal tervezhetjük a jövőt.

Ebből már minden tenyésztő érti, hogy mekkora szerepe van a precíziós állattenyésztésben a genomvizsgálatnak – mondta Veres Zoltán, a Génbank-Semex Magyarország ügyvezető igazgatója.

A tenyésztésben egyre fontosabb szempont, hogy az állatok alkalmazkodni tudjanak az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekhez, vagyis jó legyen a hőstressztűrő képességük. Ez az egyed immunállapotától függ – tette hozzá.

„Huszonkét éves kutatással jöttünk rá, és már mérni is tudjuk, hogy valóban örökíthető és örökölhető az egyed immunvédelme, ezáltal olyan tenyészbikákat tudunk adni a partnereinknek, amelyeknek sokkal jobb az immunrendszere. A következő generációknál ez jobb hőstressztűrő és szaporodásbiológiát jelent, valamint kevesebb állatorvosi ellátást is, mivel egészségesebbek az állatok” –  mondta Veres Zoltán.

A magyar tejtermelésben egyértelműen a holstein-fríz fajta a domináns, a második helyen álló magyar tarka aránya jóval kisebb. Az utóbbi tenyésztői szerint azonban ez a fajta kiválóan alkalmazkodik az új technológiákhoz.

„Nagyon fontos, hogy ez a fajta tanulékony” – mondta  Füller Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. Nyáron Dunaharasztiban tartottak szakmai napot, ahol az állatok gyorsan „megtanulták” az új technológiát.

Amíg általában a magyar tarkával kétszer, reggel és este fejnek, addig a a szakmai napon 2,8-as átlag jött ki a robotfejéssel. „A 120-as állományból egyetlen állat sem volt, amely nem engedte magát megfejetni a robottal” – tette hozzá.

A Kaposvári Egyetem tanüzemében mind a két fajtát tanulmányozzák a szakemberek. Egy tenyésztési programot is kidolgoztak, ami tovább segíthet az automatizáció kihívásaiban.

agrotrend.hu / hirado.hu