Állattenyésztés

Gazdálkodás

A szarvasmarhatartók az exportban bíznak

A Szent Mihály-napi országos vásár egyike Nagykőrös legnépesebb sokadalmainak. Mindenfélét árultak, jóformán minden kelt, csak az állattartók kevesellték a forgalmat.

Mihály-nap környékén a malacoknak nem úgy áll a vásár, mint tavasszal, amikor hízóba fogják őket. Tavaszhoz képest jócskán leszaladt a választásiak ára. Szép 8-9 hetes magyar fehér malacokat most 8–10 ezer forintért lehetett venni, míg áprilisban ugyanolyanokat a duplájáért. Mégis, kevés kelt el közülük, pedig a sertéseket illetően nem nevezhetjük túlkínálónak a vasárnapi kőrösi vásárt – írja a baon.hu.

fotó: publicdomainpictures.com

A lanyha forgalom oka nemcsak az, hogy kevesen mennek a télnek a kismalacokkal, hanem az is, hogy nagyon megváltoztak a hizlalási szokások. Egyre kevesebben tartanak sertést a háztájiban, értékesítésre nem éri meg beállítaniuk a malacállományt. Túlságosan drága ahhoz a takarmány, a felvásárlási árak nyomottak, ezért sokan arra a következtetésre jutnak, hogy lassan már a saját ellátásra való hizlalás sem éri meg. Kiszámolták: kevesebbe kerül a disznótoros ebéd, ha a karajt, a hurkát, a kolbászt, egyebeket a hentestől vásárolják.

A szarvasmarhatartók ellenben reménykednek, hogy a törökök hamarosan ismét hozzálátnak az itteni hízóbikák felvásárláshoz.

– Élősúlykilogrammonként úgy 900 forint körüli felvásárlási árról jöttek hírek a török kereskedőktől. Sajnos ez is eléggé alacsony ár, ám itthoni értékesítéskor annál is lentebb van, jó, ha 700–750 forintot kapunk a jószágért kilónként. Számításom szerint 1100–1200 forinttal jönnénk ki úgy, hogy talán 5-6 százalék nyereségünk is lenne a tenyésztésen – jellemezte a húsmarha jelenlegi piacát Berki Gyula nagykőrösi őstermelő.

Hasonló a többi vásározó véleménye is: ez idő tájt nem rentábilis a kisüzemi húshasznú tehenészet, itthon a gyatra kereslet, külföldi eladáskor pedig a forint árfolyamának csökkenése miatt.

A világpiaci helyzetet jelezte a kőrösi vásár is. Például a három hónapos hízóbikákat 160-180 ezerért tartották, csaknem harmadával olcsóbban, mint egy éve. A jószágok ilyen árakon sem keltek. Ezért az állatállomány bővítése vagy a viszonteladás egyaránt kockázatos a gazdáknak.

A tejtermelőknél valamivel jobb a helyzet, főleg azok számára, akik biztos piaccal rendelkeznek.

– Családi gazdaságunkban 50-es létszámú szarvasmarha-állománnyal dolgozunk, döntően tejtermeléssel foglalkozunk, csak a szaporulat feleslegét visszük a vásárra. Petőfiszálláson a Gazdatej szövetkezetnél értékesítjük. Ugyanott, a községben tejfeldolgozó is létesült nem régen, az értékesítéssel nincs gondunk. A tej felvásárlási ára minőségtől függően mindenütt más és más, nálunk most 85 forint körül van. Ilyen árszinten, hozzávéve a központi támogatásokat, még boldogulunk, csak bizony, komolyabb tehenészeti fejlesztésekre már nem futja a nyereségből – sorolta Kecső Péter, a tiszaalpári Hanna Lovasudvar és Major tulajdonosa.

Lóvásár már évek óta nincs Nagykőrösön. Pedig lehetne, mert megfelelő infrastruktúra jár hozzá, és a lópiac másutt mozog, csak úgymond, fű alatt. A lovak ugyanis állategészségügyi útlevéllel hajthatók fel.

A vásárkapuban számonkért szakhatósági engedélyek, állatorvosi vizsgálatok legalább 60 ezer forintot kitevő összköltségét a lótartók többsége nem hajlandó megfizetni, ezért inkább közvetlenül az istállóból adják el jószágaikat. Panaszkodnak is a drága okmányozásért a kupecek meg a gazdák épp eleget, mondván, ugyanez az adminisztráció, egészségügyi vizsgálatok a szarvasmarhák esetében csak hétezer forintba jön ki.

Mindemellé hozzák jó példának a lajosmizsei meg a dabasi vásárt, állítólag ezeken a településeken nem kérnek okmányokat.

– Mindenütt kérik, hiszen erről jogszabály rendelkezik, csak helyenként előfordul, hogy nincs hatósági ember a vásárkapuban, aki az ellenőrzéssel foglalkozna. Olyankor az is vásározhat lovával, akinek nincsenek papírjai. Innen ered az a tévhit, hogy néhol nem kell felmutatni a drágán szerzett állategészségügyi iratokat – mondta el Krajczár Ferenc kecskeméti lovász.

Az állatvásárokra egyre inkább jellemző a kisállat-felhozatal. A vásáron szárnyasok, nyulak bő kínálata mutatkozott, s többen még a kiskutyákat is próbálták pénzzé tenni. Summázva az eladók véleményét: főleg a szezonális iparcikkekkel kereskedők mondták vasárnap azt, hogy tűrhető volt náluk a forgalom.

Tömérdek cuccot adtak el az őszi, téli ruhafélékből, kosarakból, háztartási eszközökből. Mindenki úgy tudja, s talán igaz is: kint a vásárfia olcsóbb, mint a városi kereskedők boltjában.

agrotrend.hu / baon.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés