2019.11.13., szerda , Szilvia

Állattenyésztés

2019. október 11. péntek • 10:23

A tojás minősége az állati takarmány minőségétől függ

Az EU-konform ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagyis ez a tartástechnológia jelenti a legkevesebb terhelést a környezetre – hívták fel a figyelmet a szakértők az idei tojásvilágnap alkalmából. A Tojásszövetség emiatt tárgyalna is a kereskedelmi láncokkal.

A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) a Tojás Világnapja alkalmából (2019. október 11.) több rendezvényt is szervez(ett) ezen a héten. Elsőként október 8-án „Tojásakadémia – avagy a tévhitek nem mentik meg a Földet” címmel tartott eseményen arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy a magyar fogyasztók legfontosabb szempontja tojásvásárláskor még mindig az ár-érték arány, és figyelembe veszik a tojás származási helyét is, viszont legtöbbször nincsenek tisztában azzal, hogy a tojások különböző tartási módokat alkalmazó farmokról/üzemekből származnak.


kép: Tojásszövetség

Fenntartható

– A magyar tojástermelők tárgyalóasztalhoz hívják az áruházláncokat annak érdekében, hogy újragondolják, a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve, azt a vállalásukat, hogy 2025-től nem árulnak EU-konform ketreces tojást – mondta el Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke.

Sokan ugyanis azt gondolják, hogy a különböző tartásmódok különböző minőségi tojást állítanak elő: finomabb és sárgább a szabadtartásos, miközben ez az állatoknak adott takarmány minőségétől függ, nem pedig a tartástechnológiától.

– Az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros gázok (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátása ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglet-igénye a legkisebb és a legkevesebb takarmánytermő területet igényli – magyarázta Horn Péter agrármérnök.

Az egyik általános tévhit, hogy a különböző tartási módok befolyásolják a tojás összetételét és annak táplálkozási értékét. A szakértők szerint ezzel szemben a valóság az, hogy a tojás minőségére a takarmányok minősége és a megfelelő összetétele hat. Ha a takarmány sok kukoricát vagy zöld alapanyagot (pl. füvet) tartalmaz, a tojássárgája mélyebb, sötétebb sárga lesz, a szójaliszttől például pirosassá válik, a lenmag viszont barnássá változtatja.

Kalciumpótlással pedig a tojáshéj vastagságát, erősségét lehet növelni. Illetve amennyiben a takarmány E-vitamin tartama vagy az Omega-3 zsírsavtartalma magasabb, a tojásban is megnő ezeknek az anyagoknak mennyisége.

– A több, mint 100 évvel ezelőtti, 1900-as népességszámhoz képest a Föld lakossága 400 százalékkal nőtt. Ma a bolygó területének 38 százalékán látunk el 7 milliárd embert élelmiszerrel. Ha az 1961-es állati hozamokkal termelnénk, akkor a Föld 82 százalékát kellene megművelni. Ez utóbbi lehetetlen lenne. A technológiai és genetikai fejlesztésekkel megóvtuk a Föld 44 százalékát! Emiatt is fontos, hogy az EU-konform ketreces tartástechnológiának a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagyis ez a rendszer a legfenntarthatóbb, ez terheli legkevésbé a környezetet – jegyezte meg Horn Péter.

Egy másik tévhit szerint a Föld jelenlegi erőforrásai elbírnák azt az elvárást, hogy minden tojást szabadtartású vagy ökológiai tartástechnológiával állítsák elő.

És rendelkezésre áll korlátlanul annyi erőforrás (szabad földterület, munkaerő stb.), ami ahhoz kell, hogy a Föld lakosságát szabadtartású tyúkoktól származó tojásból lehessen ellátni. Ám a valóság az, hogy a Föld erőforrásai végesek: kiszámolták, ha az Egyesült Államok tojásigényét szabadtartású vagy ökológiai technológiával állítanák elő, az annyi helyet venne igénybe, hogy az amerikaiaknak Kanadába vagy Mexikóba kellene költözniük. E számítás szerint Magyarországon, ahol egy évben 2,3 milliárd tojás fogy, 1015,5 négyzetkilométernyi területre lenne szükség, hogy minden magyar lakost szabadtartású tojással lássunk el.

Amennyiben csak és kizárólag szabadtartású technológiával oldanák meg az ország tojásellátását, akkor egy Pécs nagyságú (163,2 négyzetkilométer) várost foglalnának el a tojótyúkok az ellátásukhoz szükséges takarmánytermő- és kifutóterülettel együtt.

Drága váltás

A magyar tojástermelők jelentős hányada még 2012-ben áttért a korábbi hagyományos ketreces tartásról a megnövelt alapterületű, módosított (berendezett) EU-konform ketrecek használatára: az új rendszert állatvédők bevonásával alakították ki.
– Magyarországon a hagyományos ketrecről az EU-konform ketrecre való áttérés 14-16 milliárd forintba került, uniós szinten pedig 2100-2300 millió euróba – tette hozzá Pákozd Gergely, tojástermelő, a Tojásszövetség korábbi alelnöke. –

Minden gazdálkodónak az az érdeke, hogy az állatai jól érezzék magukat, és így a lehető leghosszabb ideig legyenek a termelésben.

Az állatjólét fogalmát az állatvédelmi törvény nem határozza meg, hanem a jó gazda gondosságáról beszél.

– A jó gazda gondossága az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítson az állatnak, amelynek során nagyon sok dologra tekintettel kell lenni: például az állat életkorára, a fajára, fajtájára, hasznosítási formájára – mondta Dr. Metzger Szilvia, agrármérnök, jogász. –

Az alternatív technológiákban a csoportnagyság növelésével, a nagyobb mozgási szabadság biztosításával a csonttörések kockázata, valamint az olyan viselkedési formák, mint a tollcsipkedés és a kannibalizmus (agresszió) is erősödnek – tette hozzá a szakértő.

agrotrend.hu / NAK

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.