Veszélyeztetik a hazai tojástermelést

Szép Imre, a Tojásszövetség újonnan megválasztott elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: számos esetben előfordult, hogy az üzletláncok indokolatlan akciót hirdettek, ezzel pedig rendre sikerült letörniük a felvásárlási árakat. Az M-es méretű dobozos tojás darabja például tartósan negyven forint körül volt, pár héttel ezelőtt azonban az egyik áruházlánc 25 forintos akciós árat hirdetett.

fotó: pixabay

– Természetes, hogy vannak eltérések, egy-egy termék ára nem azonos minden boltban, ebben az esetben azonban nem egy-két százalékos volt az eltérés mértéke. A szóban forgó üzletlánc több mint 37 százalékkal kínálta alacsonyabb áron a terméket – mutatott rá a szakember.

Ezt az áresést a piaci folyamatok semmiképp nem indokolták, ugyanis sem a hazai, sem az uniós piacon nincs túlkínálat tojásból.

– A 25 forintos darabonkénti ár ráadásul olyan alacsony felvásárlási szintet feltételez, amely mélyen az önköltség alatt van. Ilyen olcsón itthon nem lehet tojást előállítani – szögezte le Szép Imre.

Az elnök szerint a közeljövőben szeretnének egyeztetni valamennyi hazai kiskereskedelmi szereplővel annak érdekében, hogy elfogadható konszenzus alakuljon ki a tojás áráról, a mostanihoz hasonló kilengések pedig ne forduljanak elő.

Az árazás azonban nem az egyetlen vitapont, amiről egyeztetni kellene. Szép Imre szerint ezen áruházak részben anyacégeik nyomására próbálják kiiktatni kínálatukból a ketreces tartásból származó tojást, Németországban és az Egyesült Királyságban ugyanis az alternatív technológiák az elterjedtebbek.

Az elnök ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az európai uniós jogszabályok változása nyomán jelentősen átalakult a ketreces tartás. A szigorú előírásokat az állatjóléti szempontok figyelembevételével alkották meg, ennek alapján itthon és az EU többi tagállamában is lecserélték a korábban használt ketreceket a gazdálkodók. Mindez nem elhanyagolható költséget jelentett, a szövetség becslései alapján csak Magyarországon 44-48 millió euróra rúgott a beruházások összege. Az uniós jogszabályalkotás folyamatában az állatvédők is részt vettek, jóváhagyásukkal született meg az új metódus.

– Nem lehet öt-tíz évente szemléletet váltani egy olyan ágazatban, ahol a beruházások hosszú távon térülnek meg. Ha a magyar gazdálkodókat újabb technológiaváltásra kényszerítik, az egész ágazat jövője kerülhet veszélybe, és uniós szinten is nagy kiesést jelenthet, ha leáll a ketreces termelés – jegyezte meg.

Majd hozzátette: semmi sem bizonyítja, hogy állategészségügyi szempontból káros lenne ez a tartástechnológia, sőt számos előnnyel jár. Amellett, hogy a legköltséghatékonyabb metódus, a ketreces tartásból származó tojás a legkevésbé szennyezett, tehát a humánegészségügyi szempontok is mellette szólnak.

A szövetség továbbá az üzletláncoktól is azt várja, hogy ne csak egyetlen kiragadott momentummal, hanem átfogó szakmai érvelésekkel biztassák a fogyasztókat az alternatív forrásból származó tojás fogyasztására.

agrotrend.hu / NAK / MN