A vadasparkokban elhullott vaddisznók helyére ázsiai szarvast telepítenének

A vaddisznók helyett a szikaszarvasok vadaskertekbe telepítésérõl Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, aki maga is vadász, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke beszélt a februárban tartott, 27. Fegyver, Horgászat és Vadászat Nemzetközi Kiállítás (FeHoVa) megnyitóján. Szerinte ez nemzetgazdasági érdek, e nélkül nem leszünk a vadásztatás területén versenyképesek a nyugati, vagy akár cseh riválisainknál – írja a napi.hu.

fotó: pixabay.com

Hohn Krisztina LMP-s parlamenti képviselõ február végén írásbeli kérdést nyújtott be Nagy István agrárminiszterhez, amelyben azt tudakolta, hogy mennyire vehetõ komolyan a miniszterelnök-helyettes által felvázolt szikaszarvassal kapcsolatos terv.

Oda a vaddisznó, oda a bevétel

Semjén Zsolt a FeHoVán elmondta, hogy a sertéspestis miatt a hazai vaddisznóállomány hatalmas károkat szenved el (több ezer állat a betegség miatt elhullott vagy a továbbterjedés megelõzése miatt gyérítik az állományt – a szerk.). A vaddisznó vadászatból elmaradó bevétel miatt pedig a hazai vadaskertek szenvednek el kárt.

A jövõben vélhetõen nagyon nehezen áll vissza a vaddisznó populáció mérete, és a muflon, illetve a dámvad vadászata nem fogja tudni a kiesõ bevételt pótolni. Semjén Zsolt viszont nem szeretné, hogy csökkenjen a vadászipar bevétele.

Ezt részben úgy akarja elérni, hogy idegenhonos állatfajokat telepítenek be a vadaskertekbe, például szikaszarvast (ami kisebb termetû a magyarországi gímszarvasnál, és némileg kisebb a dámszarvasnál is). A KDNP-s politikus szerint a vadaskertekkel szemben lehetünk engedékenyek, így oda a betelepítés megengedhetõ.

Hohn Krisztina LMP-s képviselõ ugyanakkor az agrárminiszternek benyújtott kérdésében utalt arra, hogy a legtöbb országban vadasparkba telepítették be a szikaszarvast, de onnan kiszökve elszaporodott.

Köztudott, hogy Ázsiában a szikaszarvas génállományában jelentõs génszennyezõdés lépett fel az eltérõ alfajok közti keresztezõdés miatt. Hazánkban ezáltal az õshonos gímszarvas génállománya kerülhet veszélybe. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy csökken az amúgy nagy jelentõségû gímszarvas-vadászat aránya, ha keveredik a két állomány, hiszen kevésbe lesz vonzó vad a vadászok, természetfotósok számára. Illetve kis trófeája miatt a trófeavadászok között sem annyira népszerû – írta a Hohn Krisztina.

Mi lesz az hazai gímszarvassal?

Az LMP-s politikus szerint a Semjén által felvázolt terv ellent mondd a kormányzati céloknak, kommunikációnak, miszerint a cél az õshonos növény- és állatfajok védelmével párhuzamosan az idegenhonos és inváziós fajok kiszorítása. Hohn Krisztina megkérdte az agrárminiszter, hogy a Semjént által felvázolt terv mennyire vehetõ komolyan, van-e más mód a vadaskertek pénzügyi bevételének szinten tartására, és ha leromlik a gímszarvas génállománya, nem kerül veszélybe a hazai gímszarvas vadászat?

Egyre jelentõsebb a vadaskerti vadászat

Nagy István agrárminiszter válaszát azzal kezdte, hogy az elmúlt évtizedekben jelentõs tényezõvé vált a vadaskerti vadtartás és vadásztatás. Az országos terítékadatokból (az elejtett példányok adatai) megállapítható az is, hogy a vadaskerti állományok aránya a legnagyobb mértékben a muflon és a vaddisznó esetében nõtt az elmúlt másfél évtizedben.

Az afrikai sertéspestis (ASP) magyarországi megjelenése miatt azonban a zárttéri (vadaskerti) nagyvadgazdálkodásban a vaddisznó folyamatosan és teljesen visszaszorul.

Az ágazatban az érintett felek keresik azokat a lehetséges megoldásokat, amelyekkel a szabadterületi és zárttéri vaddisznóvadászatból származó bevételeket érdemi módon képesek helyettesíteni és pótolni – olvasható az agrárminiszter válaszában.

Az ASP miatt kiürülnek a vadaskertek

Magyarországon a nagyvadfajok zárttéri tartása eddig is szakszerû volt, kiváló mennyiségi és minõségi mutatókat produkált – írta a miniszter. "A jelenleg mûködõ vadaskertek nagy többsége a vaddisznó tartására, szaporítására és vadásztatására rendezkedett be.

Éppen ezért kézenfekvõ lehetõségként merülhet fel annak vizsgálata, hogy az ASP miatt teljesen vagy részben kiürült vadaskertekben a vaddisznót a Magyarországon jelenleg is vadászható egyéb nagyvadfajokkal helyettesítsük.

A vadaskertekben a jövõben az eddiginél nagyobb számban tartandó vadfaj(ok) kiválasztásánál természetesen többek közt mérlegelni kell azt, hogy az adott vadfaj milyen nagyságrendben és minõségben van jelen szabad területen vagy zárt térben (vadaskert), mennyire tûri jól a zárttéri tartást, más vadfajokkal együtt tartva mekkora zavarást bír elviselni, milyen környezeti terhelést jelent az élõhelyére, valamint milyen a bérvadászati kereslet az adott vadfaj iránt. E szempontokra is figyelemmel a szikaszarvas komoly alternatívaként jöhet szóba a járványügyi helyzet által okozott ágazati problémák orvoslására" – olvasható a dokumentumban.

A magyar gímszarvast nem tudják elcsábítani?

A miniszter szerint e faj gímszarvassal történõ hibridizációja a Brit-szigeteken vetett fel problémákat, ott azonban szabad területen élnek jelentõs számban. 2005-ben az ír szikaszarvasok számát 25 ezerre, míg a Nagy-Britanniában élõkét 27 ezerre becsülték. A hibridizációs veszélyt ott  növeli, hogy a Brit-szigeteken élõ gímszarvasok lényegesen kisebbek, alig fele-kétharmad akkorák, mint nálunk élõ fajtársaik – írta Nagy István.

A miniszter szerint nálunk a zárttéri (vadaskerti) vadtartásra vonatkozó törvényi rendelkezések megfelelõ garanciát jelentenek a szabadtéri vadállomány védelmére, a zárttéri vadtartásban viszont "eljött az ideje annak, hogy új, az eddigiektõl eltérõ, de mûködõ megoldásokat is alkalmazzunk".

(A tárcavezetõ válaszában azonban arra nem tért ki, amire Hohn Krisztina is utalt a kérdésében, hogy a zárttartású vadak is kiszökhetnek.)

Van itt már néhány tucat szikaszarvas

Nagy István miniszter válaszában a szikaszarvasok hazai történetérõl is ír. "A szikaszarvas az 1910-es években került hazánkba, ekkor a mai Szlovákia területén található Betlérre az Andrássy-család, míg Fehérvárcsurgóra gróf Károlyi Gyula telepítette, mindkét esetben zárt vadaskertbe.

A fehérvárcsurgói állományt 1970-ben, az akkori Mezõföldi Állami Erdõ- és Vadgazdaság 20-25 példányra becsülte. 1975-ben az akkori lehetõségnek megfelelõen a Szovjetunióból a Dybowsky-szarvas néven is ismert alfajából vásároltak ehhez az állományhoz további 28 állatot.

Az állomány nagysága 1983-ra elérte a száz példányt, és ekkor felkerült a hazánkban hivatalosan vadászható fajok jegyzésékre, ahol azóta is megtalálható. Állománynagysága azóta sem érte el újra a száz példányt, és az éves teríték is legfeljebb egy-két darab. Az állomány a zárt vadaskertekben élt és él ma is" – ismertette a miniszter.

agrotrend.hu / napi.hu