Állattenyésztés

Gazdálkodás

A vírus mezőgazdasági haszonállatokra gyakorolt hatásait vizsgálják

A Tufts Egyetem tudósai kutatást indítottak a koronavírus társ- és mezőgazdasági haszonállatokra gyakorolt esetleges hatásainak pontosabb feltérképezésére és a fertőződési kockázatok potenciáljának pontosabb meghatározására.

Számos állati eredetű COVID-19 megbetegedésről számoltak már be, bár a fertőzés és a fertőződés közötti kapcsolat jelenleg még nem egyértelműen azonosított. A legfrissebb tanulmányok szerint a háziállatok közül a macskák fogékonyak a vírusra, míg a kutyák alacsony érzékenységűek, és a haszonállatokat nem veszélyezteti az új típusú koronavírus. A Tufts Egyetem kihangsúlyozta, hogy jelenleg nincs tudományos bizonyíték a SARS-CoV-2 az emberekről háziállatokra vagy fordítva történő terjedésére Észak-Amerikában.


fotó: pixabay

A Koronavírus Epidemiológiai Kutatás és Megfigyelés (CoVERS) elnevezésű tanulmány fő célja az, hogy pontosabban feltérképezze, elemezze és jobban megértése, hogy a SARS-CoV-2 miként fertőzheti meg a társ- és a mezőgazdasági haszonállatokat, esetleg teljes állatállományokat. A CoVERS projekt csapata arra törekszik, hogy tisztázza, mely háziállatfajok fogékonyabbak a SARS-CoV-2 általi fertőződésre, valamint, hogy az állatok tovább adhatják-e a vírust más állatfajoknak, és hogy a vírus bármely állatban okoz-e megbetegedést.

A Massachusetts-i Egyetem Cummings Állatorvosi Központjában végzett kísérletben a COVID-19-krízis ideje alatt életveszélyes betegségek vagy sérülések következtében kezelt állatok vehetnek részt.

A kutatási projektbe csak azt követően kerülhetnek bevonásra a központban kezelt állatok, amennyiben azok tulajdonosai aláírásukkal ehhez hozzájárulnak, az erre vonatkozó hozzájárulási nyilatkozatot aláírják. Csak és kizárólag a tulajdonosi hozzájárulások birtokában történhet meg az állatorvosi személyzet általi, az állatok orrából és szájából történő mintavételezés, amely mintákból ezt követően a tudósok vírus genetikai anyag elemzéseket végeznek. Hangsúlyozandó, hogy a vizsgálatban alkalmazott tesztek során nem használnak olyan felszereléseket, diagnosztikai eszközkészleteket, amelyeket felhasználhatnának a lakosság körében a SARS-CoV-2 diagnosztizálására.

– Úgy gondoljuk, hogy jelenleg a humántesztelésnek kell lennie a közegészségügy legfontosabb prioritásának. Az általunk használt reagenseket – vagy összetevőket – és a teszteléshez használt gépeket az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztériumának szövetségi ügynöksége nem engedélyezte, hogy azokat a COVID-19 humán fertőzések diagnosztizálásához használják, és az általunk végzett tesztelések csak és kizárólag kutatási célokat szolgálnak – mondta Kate Sawatzki, a CoVERS vizsgálat vezető kutatója.

A kutatási programba a vizsgált állatok tulajdonosai is bekapcsolódhatnak, segítve ezzel a kutatók munkáját, hogy átfogóbb képet kapjanak arról, hogy az állat-gazda közötti általános kapcsolattartás, valamint egyes, esetleges speciális viselkedési formák hogyan befolyásolhatják az emberek az állatok között történő vírus átadást.

– Tekintettel arra, hogy a COVID-19 milyen széles körben terjedt el az Egyesült Államokban, az a tény, hogy a vizsgálataink során nem tapasztaltuk ezt a jelenséget, azt jelenti, hogy annak a kockázata, hogy a háziállatok a COVID-19-fertőzés forrásai lennének, vagy, hogy azok az emberektől fertőződjenek meg, rendkívül alacsony kell, hogy legyen. Ugyanakkor elmondható, hogy eddig még nem sok társ- vagy egyéb állatot teszteltek, jelenleg nincsenek szisztematikus vizsgálatok vagy megfelelő adatok a fenti következtetés tudományos alátámasztására – mondta Jonathan Runstadler, a Cummings Állatorvostudományi Iskola professzora és virológusa.

Runstadler azonban hangsúlyozta azt is, hogy döntő jelentőségű, hogy a tudósok továbbra is kutassák az új koronavírus társ- és haszonállatokban való megjelenését, mert bár a SARS-CoV-2 terjedésének kockázata az emberekről háziállatokra nagyon alacsony lehet, azonban egy ilyen ritka átviteli esemény során történő minden további adatgyűjtés hatalmas ugrást jelenthet a koronavírus emberről állatra történő terjedési képességének pontosabb meghatározásában.

A további vizsgálatokkal azt kívánják feltárni, hogy vannak-e olyan genetikai tulajdonságok vagy mutációk, amelyek lehetővé teszik a vírus számára, hogy eltérő állatfajok között terjedni tudjanak, vagy van-e olyan alkalmazkodási képessége a vírusnak, amely által lehetővé válik, hogy felszaporodjon azon fajokon belül, amelyekbe átterjed.

Végső soron vizsgálataik célja, hogy egy esetleges következő hasonló világjárvány megelőzéséhez hatékonyan tudjanak hozzájárulni vizsgálati eredményeik által, ezért az általuk végzett kutatásnak nem csak állategészségügyi, hanem humán közegészségügyi jelentősége is van.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés