2022.05.25., szerda , Orbán

Állattenyésztés

2016. július 14. csütörtök • 16:20

Aranysakálok okoznak károkat a juhászoknak

Csaknem egymilliárd forintos kárt okoznak a juhágazatnak évente az aranysakálok, a kóbor kutyák meg az elharapódzó lopások. A juhtenyésztők érdekképviselete szerint törvénymódosításokra is szükség lenne a kármérték csökkentése végett.

Egyre több a gondjuk a juhászoknak az  aranysakálokkal – mondta a Magyar Hírlapnak Juhász Pál, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség alelnöke. Utalt arra: 1989-ben a Természetvédelmi Világszövetség listáján kihalt fajként szerepelt az aranysakál Magyarországon, a kilencvenes években azonban a volt Jugoszláviában folyó háborúk miatt újra megjelent a déli megyékben, majd főként Bács-Kiskun, Baranya és Somogy megyében szaporodott el, de Budapest vonaláig szinte bárhol felbukkan. Jól alkalmazkodó, óvatos állat az aranysakál, bár elsősorban rágcsálókat, kisvadakat ragad el, ám nem veti meg a néhány napos bárányt sem.

A tavaszi időszakban, elletés után, a háromszáz darabból álló nyáj létszáma a kisbárányokkal felduzzadhat 600-660-ra is. A falkában támadó aranysakálok ellen a legelőkertek kerítése vagy a nyári szállás karámja nem nyújt védelmet. Az alelnök szerint súlyos probléma, hogy a vadászok nem motiváltak az elszaporodó aranysakál-populáció létszámának optimalizálásában, mivel ezért nem kapnak ellenértéket. Megemlítette: a vadászati törvény értelmében, ha egy kukoricásban vadkár keletkezik, akkor azt az adott vadásztársaság megtéríti, ha viszont az aranysakálok elragadnak öt-hat bárányt, senki sem fizet a juhásznak. Az alelnök szorgalmazza: a ragadozó által okozott kár megtérítését is tételesen tartalmazza a törvény. Hozzáfűzte: a nyolcezer magyarországi juhtenyésztő egyharmadát érinti az aranysakálok károkozása: mintegy tízezer bárányt ragadnak el évente, ami csaknem kétszázmillió forintos kárt jelent.

Szintén ilyen nagyságrendű kárt okoznak a kóbor kutyák – mondta Juhász Pál. A falvakban nincs sintérszolgálat, szerinte a vadászok a kóbor kutyák kilövésében sem érdekeltek. Úgy vélte: felvilágosító kampányt kellene indítani, hogy a megunt kedvencet egy idő után ne rakják ki az út szélén az autóból, valamint a szaporodásuk korlátozására is fel kellene hívni a figyelmet.

A legnagyobb kárt a honi juhállományban a galád emberek okozzák lopásaikkal – jegyezte meg az érdekképviselet alelnöke. Hozzátette: minden egyes juhász átélte már, hogy több felnőtt anyajuhhal megritkították az állományát. Egy felnőtt anyajuh értéke 35 ezertől százezer forintig terjed, ezért nem ritka a két-háromszázezer forintos kárérték. Juhász szerint emelni kellene a büntetési tételeken, javítani kellene a felderítési mutatókon, hogy a főként az alföldi és az észak-magyarországi régiókban jellemző lopásokat megfékezzék. Az így okozott kár évente megközelíti az ötszázmillió forintot. Az egymilliós anyajuhállomány hatvan százaléka a juhtartók 15 százalékának tulajdonában van. Hangsúlyozta: a juhászok többségének nem telik éjjeli őrre, hiszen sok esetben egy család gondoskodik a juhokról. Az alelnök úgy vélte: az aranysakálok, a kóbor kutyák, a tolvajok csaknem egymilliárdos kárt okoznak évente a juhtenyésztőknek.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.