Az energiaválság az állattenyésztésbe is begyűrűzött

kik előrelátók voltak, és megtehették, azok már évekkel ezelőtt belevágtak energetikai fejlesztésekbe, maguknak termelnek áramot, és folyamatosan optimalizálják a működésüket. ők most nulla közeli szerény jövedelmezőséggel tudnak működni. Sajnos, akik eddig ezt nem tették meg, azok most nagyon nehéz helyzetben vannak, és kicsi az esély, hogy a következő időszakban lesz pénzük fejlesztésekre. Mindenkit sújtanak a magas gáz- és energiaárak. Az állattartás energiaigénye nagy, ezért az ágazat termelési költségei újabb szintet ugrottak, amit az értékesítési árakban is érvényesíteni kellene.

A TőZSDEI ÁRAKAT FIGYELIK
Kiss Ferenc, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének elnöke arra számít, hogy a villany és a gáz piaci ára a tőzsdei árszintet fogja követni. Ez eddig is így volt többé-kevésbé, csak az utóbbi idők hektikus változásai sokakat elbizonytalanított. A szakember szerint augusztusban voltak a csúcson az árak, ma már ezen túl vagyunk, és ahhoz képest kevesebb mint felére estek vissza.

EGY BIZONYOS ÁR FELETT A GAZDASÁGI SZEREPLőK BEHÚZZÁK A FÉKET. EZ A SZINT ÚGY TűNIK, A 200 EURO/MWH.

HÚZD MEG, ERESZD MEG JÁTÉK
Amikor a gazdasági szereplők visszafogják a termelést és az aktivitásukat, az energianagykereskedők csökkenő volumennel és kisebb bevétellel számolhatnak, ami az árak csökkenéséhez vezet. Ez egyfajta húzd meg, ereszd meg játék, amit a termelők most a bőrükön éreznek – mutat rá az elnök. A tejtermelő tehenészetek nagy energiafogyasztók. A Dél-borsodi Agrár Kft. az összes lehetséges hővisszanyerési lehetőséget kihasználja. A frissen fejt tej lehűtése során keletkező „hulladékhő" visszanyerésével sok energiát tudnak megtakarítani. Mivel a sajtkészítéshez, tejtermékek gyártásához, pasztőrözéshez szükséges hő túlnyomó részét földgázból nyerik, ezért az árak elszabadulása megemeli az önköltséget. A biogázüzem telepítése ugyanakkor ilyen üzemméret mellett nem gazdaságos.

A MAGYAR EMBEREK SZÍVESEN VESZNEK HAZAI TERMÉKET, DE NAGYON ÁRÉRZÉKENYEK, A FIZETőKÉPES KERESLET A LEGKISEBB EMELÉS HATÁSÁRA IS CSÖKKENHET

A JELENLEGI KÖLTSÉGSZINT MELLETT LEGALÁBB 200 FT/KG FELVÁSÁRLÁSI ÁRRAL LEHET JÖVEDELMEZő A TEJTERMELÉS.

Bakos Gábor, a PMPS Consulting Kft. ügyvezető tulajdonosa elmondta, hogy az előre megkötött szerződés ellenére a villamos áramot egyre drágábban kapják. Jelenleg 110 és 390 Ft/ kWh között mindenféle ajánlatt al lehet találkozni, melyek közül nem tudni, melyik lesz a valós. A legdrágább ajánlat 17 forinttal emelné meg a tej kilónkénti önköltségét.

TÖBB MINT HÉTSZERESÉRE NőTT AZ ENERGIAKÖLTSÉG

Az elmúlt időszakban a Hód-Mezőgazda Zrt. energiaköltsége (villany és gáz) árbevétel-arányosan körülbelül 3 százalék volt, mely várhatóan október 1-től 7,5-szeresére fog emelkedni – avat be minket Antal Gábor, a társaság vezérigazgatója. Ez azt jelenti, hogy 300 millió forintról közel 2 milliárdra nő az éves rezsiköltség, ami változtatás nélkül kigazdálkodhatatlan. A takarékos működtetés, például a LED-izzók használata a továbbiakban nem lesz elég. A sertéstartók télen kénytelenek fűteni, amihez sok gázra van szükség, nyáron pedig villamosenergia biztosítja a hűtést – utóbbiból egy tejelőszarvasmarha-telepen még több fogy. A sokat fogyasztó, elavult rendszereket mindenképpen cserélni érdemes – szerencsére Antal Gáborhoz hasonlóan a legtöbb termelő már korszerű hűtőberendezésekkel dolgozik.

MINDENHOL ELSZÁLLT AZ ÖNKÖLTSÉG

2023-ban jelentős visszarendeződésre nem számít Pecze László, a NAGISZ Zrt. termelési igazgatója. Minden önköltségelem jelentősen megemelkedett, ami összefüggésben van az energiaés üzemanyagárakkal, így a teljes önköltség 50%-ot meghaladó mértékben nőtt. Év végére 650-750 Ft közötti önköltségre
számítanak, amit a felvásárlási árnak túl kell nőni. A vágóhidak, feldolgozók energiaköltség-kitett sége még jelentősebb. A végső vevőkhöz ők vannak közelebb, így félő, hogy a várhatóan jelentős mértékben megemelkedő húsárak a fogyasztás visszaesésén keresztül a feldolgozókat, majd a termelőket fogják súlytani. A naposbaromfi – és tenyésztojás-termelés területén a két energiahordozó részesedése az önköltségből 250%-kal nőtt , a tejelő tehenészetek esetében 150% körül.

VERSENY VAN AZ ORSZÁGOK KÖZÖTT

Az európai piacon a versenyképességet a hatékonyság és a szabályozó intézkedések befolyásolják. Az élelmiszeriparban egyértelműen látszódik egy verseny a kormányok között, hogy ki mennyi versenyelőnyhöz tudja jutt atni a termelőit, feldolgozóit. Bóna Szabolcs szerint a jelenlegi árszinteken az élelmiszertermékpályák nem fognak túlélni. Amennyiben több uniós országgal ellentétben hazánkban nem korlátozzák az árakat, vagy nem segítik a versenyszféra szereplőit valamilyen ártámogatással, az áremelkedésnek csak a fogyasztás csökkenése, vagy a kínálat növekedése vethet véget. Ez csak oly módon következhet be, ha a gazdaságban jelentős lassulás jön (üzembezárásokkal), illetve ha véget ér a háború, és Oroszország ismételten szállít megfelelő mennyiségben gázt Európának.

agrotrend.hu / MÁSZ