Bedöntheti a tehenészeteket a tejválság

fotó: 123rf

Nyomott árak, szorongatott termelők: tengernyi veszteséget okoz a gazdáknak a néhány százaléknyi uniós tejfelesleg. A padlót közelítő mélyrepülést közvetlenül a szabályozott termelés, a kvótarendszer év eleji megszűnése okozta, aminek következtében erősödött a túltermelés a közös piacon. Magyarország korábbi kvótáját sem tudta kihasználni, tehát a mostani, nyomott árakat sem a magyar tejfelesleg okozza. Az áru szabad áramlása miatt azonban természetesen a felesleget sem lehet a határok közé zárni.

Megoldás lehetne viszont a termelők és a feldolgozók közötti összefogás erősítése, a hatékonyabb piaci érdekérvényesítés a piac nagy részét uraló, befolyásoló áruházláncokkal szemben vagy akár velük együttműködve.

Hegedűs Imre, Magyarország legkorszerűbb tehenészete, a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója elmondta: szarvasmarha-ágazatuk 350 ezer forint veszteséget termel. A cég 105 forintért állít elő tejet, 75 forintért adja el, és nagyjából 15 forint támogatást kap, vagyis 15-18 forint veszteség termelődik minden egyes kilogramm tejen. 26-26 ezer liter tejet termelnek, ám az egész évben veszteség volt jellemző. A cégnek éppen ezért hitelt kellett felvennie, és a vezérigazgató szerint ez így hosszú távon nem fenntartható.

Egy felmérés szerint a magyarok évente mindössze 67,5 liter, azaz napi 1,8 deciliter tejet fogyasztanak, holott a táplálkozástani szakemberek és az ENSZ napi fél litert javasolnak. Magyarországon az általános iskolás gyerekek csaknem fele egyáltalán nem iszik tejet, közel kétharmaduk pedig semmilyen tejterméket nem fogyaszt.

Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke szerint az idei év felvásárlási ára közel 30 százalékkal csökkent, és a feldolgozóipar sem áll túl jól. Nemrég a tejtermelők szövetségei és az állattenyésztési szövetségek összefogtak, és felhívást intéztek minden hazai tejtermelőhöz, próbálják meg nyomásgyakorlással elérni a feldolgozói átadói árak emelését a kiskereskedelmi láncoknál, hogy a feldolgozók árstabilizálást hajthassanak végre – vázolta Mélykuti. Példaként említette a németországi Lidlt és az Aldit, amelyek október 1-jén ezt megtették, és megegyeztek a tejtermelőkkel.

Itthon azonban – tette hozzá – ez a kérdés versenyjogi problémát okoz. Hozzátette: készítettek egy felmérést a környező országokban, és kiderült, hogy például a Szlovákiából (amely az UHT-tej legnagyobb beszállítója Magyarországra) érkező tejek 129 forint áron vannak kint a boltok polcain – 18 százalékos áfával -, ám ugyanez a termék Szlovákiában 100 forinttal magasabb átlagban. A kérdésre, hogy akkor hogyan lehet hozzánk behozni, Mélykuti azt mondta: „Tudjuk, hogy áfacsalással.”

A terméktanács javaslatcsomagot nyújtott át a kormányzatnak, melynek alkalmazása segíthetné a tejtermelőket. A prognózisok szerint 2016 második felétől javulhat az ágazat helyzete, ám addig túl kell élniük a válságot a tejtermelőknek és a feldolgozóiparnak is – mondta Mélykuti Tibor.

agrotrend.hu / hirado.hu