FÓKUSZBAN

Nálunk is számít a legkisebb! Akcióban a 3600-as Massey Ferguson

Nálunk is számít a legkisebb! Akcióban a 3600-as Massey Ferguson

A Massey Ferguson legkisebb erőgépét – a ...

Megállító tábla - paradicsom, paprika, palántasziget, no meg a minőségi borok

Megállító tábla - paradicsom, paprika, palántasziget, no meg a minőségi borok

Így is elmondható, hogy milyen volt az Árpád-Agrár ...

Ha nem jön az aranyat érő eső, nekünk kell segíteni a kalászt!

Ha nem jön az aranyat érő eső, nekünk kell segíteni a kalászt!

Gazdálkodás során gyakran felmerül az a kérdés, hogy a várható ...

Állattenyésztés

2018. február 09., péntek • 15:31

BTT: A fogyasztást nem, de a tenyésztőket, feldolgozó üzemeket súlyosan érintette a madárinfluenza

Bár az utolsó madárinfluenza-járványnak nem volt érzékelhető fogyasztáscsökkentő hatása, az alapanyaghiány mind a tenyésztők, mind a vágó-feldolgozó üzemek szintjén jelentős gazdasági károkat okozott - mondta az agrotrend.hu-nak Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke, igazgatója, a Pulykaszövetség titkára.

A szakember arra is rámutatott, hogy az állattartók felelős hozzáállásával, a szakmai követelmények betartásával a megjelenés kockázata és a kialakulás veszélye közel nullára csökkenthető.

- A járványok egyre gyorsabban terjednek és egyre nagyobb területet érintenek. Milyen kötelező teendők vannak, amikor felüti a fejét egy járvány, és mikorra stabilizálódhat a piac a lefutást követően?

- Az ilyen járványok esetében kidolgozott protokoll, forgatókönyv áll a hatóság rendelkezésére, melyet Európa szerte egységesen kell és lehet alkalmazni. A járványkitörés közvetlen közelében úgynevezett védőkörzetet alakítanak ki, s a járvány tovább terjedésének megállítása érdekében rendkívül szigorú korlátozó intézkedéseket vezetnek be, az is elképzelhető, hogy a hatóság megelőző intézkedésként felszámolja (kiírtja) a fertőzött állományt. Ezzel párhuzamosan a szakhatóság kijelöli az úgynevezett megfigyelési zónát is (min.10 km sugarú kör), ahol az állományok megfigyelését, monitorozását, valamint (a védőkörzetnél enyhébb) szállítására vonatkozó korlátozó intézkedést vezet be.

A hatósági intézkedések feloldásának folyamata szintén struktúrált. Újabb kitörés és megbetegedés nélkül elsőként a megfigyelési körzetre vonatkozó intézkedéseket oldhatja fel a hatóság, jellemzően e határozat a védőkörzetet megfigyelési körzetté módosítja és enyhíti a korlátozó intézkedéseket. A feloldás folyamata nem gyors.

A védőkörzetre elrendelt intézkedéseket fenn kell tartani a fertőzött gazdaság végfertőtlenítésétől számított legalább 21 napig. Sajnos a tavalyi évben – részben az időjárás, részben pedig az újabb kitörések miatt – ez lényegesen hosszabb időszakot jelentett, mely értelemszerűen csökkentette a termelést.

Az utolsó víruskitörés után - ami tavaly áprilisban történt - elmondhatjuk, hogy attól fogva teljes mentességet élvezett az ország.

Ugyanakkor a különböző kereskedelmi egyezmények ennél hosszabb várakozási időt is megszabhatnak. Dél-Korea és Japán is csak több hónap késedelemmel oldotta fel a Magyarországgal szembeni kereskedelmi korlátozást, tehát extra hosszú időszakra is kinyúlhat. Ugyanakkor van olyan ország is, amely még mind a mai napig nem oldotta fel a korlátozást, Kína.

fotó:123rf

- Van olyan szárnyas, amely esetében kiemelkedő változást okozott a madárinfluenza-járvány?

- A víziszárnyas termékpályákon egyértelműen nagyobb kárt okozott a járvány. Részben azért, mert a vírus nem kímélte a szaporítóanyag-előállításért felelős tenyész állományokat sem, azaz szülőpárokat, sőt elitállományokat is kellett leölni a vírus következményeként. Mindemellett e termékpályák a leginkább külterjesen tartottak, sok esetben (egyes fázisaik) akár fedél és istálló nélkül is tartható. Emiatt a vírus terjedése az ilyen állományoknál jóval gyorsabb és gyakoribb megjelenésű volt, mint a zárt tartású állatoknál.

Megdöbbentő adat, hogy a nagyjából 3,2 millió a vírus megjelenésének következtében leölt szárnyas 85%- a víziszárnyas volt. Ezzel magyarázható az is, hogy az éves termelési mennyiség itt 30-35 százalékos csökkenést könyvelhet el.

Mindemellett ez nem csak hazai járvány volt, a legnagyobb európai termelő országok – Franciaország, Lengyelország, Bulgária – is érintettek voltak a vírusfertőzéssel, ezért Európa-szerte kialakult egyfajta hiány, ami viszont emelte az árakat. Értékben tehát nem következett be olyan mértékű veszteség, mint amekkora a mennyiségi csökkenés volt.

- Miként befolyásolja a fogyasztói kedvet egy-egy ilyen vírus felbukkanása? Hogyan biztosítható a vásárlók bizalma a termékek iránt?

- Szerencsére olyan vírusváltozat volt, amely sem emberre, sem emlősállatokra nem veszélyes. Ebből kifolyólag fogyasztáscsökkentő hatását nem érzékeltük a vírusnak. Ugyanakkor azt a komoly gazdasági kártételt kellett most elsősorban elszenvedniük a termelőknek, illetve a teljes termékpálya szereplőinek – a vágóhidaknak is –, hogy nem volt alapanyag. Jelentős gazdasági károkat okozott az alapanyaghiány, mind a tenyésztők, mind a vágó-feldolgozó üzemek szintjén.

- Hogyan kezelhetők hatékonyabban a járványkitörések? Milyen hosszú távú megoldások lehetnek erre?

- Azt gondolom, hosszú távú megoldásnál elsősorban új vagy újszerű faji igényeket figyelembe vevő technológiai és járványvédelmi fejlesztések szükségességesek, s ezeket az elkövetkező években a gazdálkodás gyakorlatába, de célszerű az agrárpolitikájába is beépíteni.

A helyzet rávilágít arra is, hogy javítani és korszerűsíteni kell az állattartó telepeket, valamint az ott alkalmazott járványvédelmi, higiéniai intézkedéseket.

Ha a feltételek adottak lesznek, akkor pedig a eljuthatunk a következő ponthoz, amellyel nagymértékben lehet csökkenteni a kockázatot, azaz a járványvédelmi gátak, határok felállításához, és üzemeltetéséhez, valamint azok betartatásához.

A jelenleg is hatályos országos főállatorvosi határozat tartalmazza mindazon intézkedéseket és elemeket, melyekkel nagymértékben lehet csökkentetni a vírus megjelenésének kockázatát, a kártétel mértékét. Az ehhez kapcsolódó szakmai munkában a Baromfi Termék Tanács is részt vett.

Rövidebb távon ezeknek a járványvédelmi rendszereknek a megfelelő működtetésével lehet komoly eredményeket elérni. De nem szabad kihagyni a termelők képzésének, informálásának fontosságát, valamint a telepi dolgozók személyi higiéniai ismereteinek fontosságát (kézmosás jelentőségét, a lábfertőtlenítő használatát), a telepi zártság biztosítását. Ez a képzés-képesítés szintén olyan terület, amely már rövid távon hozhat sikereket.

fotó:123rf

- Mennyire aktív együttműködők ebben a termelők? Mi a jellemző hozzáállás a részükről?

- Volt egy ágazati belső kezdeményezés, melyet magam is jó ötletnek gondolok a Járványvédelmi Kerekasztal Fórum, amely egyfajta önszerveződésben próbálta informálni a termelőket azokról a legfontosabb járványvédelmi tudnivalókról, amelyeket a járvány idején meg kellett valósítani.

Fontos, hogy e kezdeményezéshez a szakhatóság is csatlakozott, illetve olyan cégek, vállalkozások, akik üzleti szempontból is érdekeltek voltak abban, hogy a termelők ne menjenek tönkre. Úgy gondolom, ez a kezdeményezés jó alapja lehet egy strukturált jellegű képzésnek, amelyet adott esetben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalhatna el. A megfelelő képesítést, annak dokumentációját (például hogy mit tartalmazzon, milyen ismeretanyagot adjon a termelőknek) nyilván strukturáltan fel kell építeni, hiszen valakiknek meg kell tartaniuk a képzést, és igazolniuk kell azt, hogy milyen típusú ismeretekkel rendelkezik a termelő. E tekintetben a BTT felajánlotta szakmai együttműködését az agrárgazdasági kamarának.

- Tanultak a termelők a tavalyi esetből? Elővigyázatosabbak, felkészültebbek?

- Komoly lépések és intézkedések történtek annak érdekében, hogy javuljon mind a járványvédelem, mind a felkészültség, mind pedig a tényleges telepi járványvédelmi intézkedési sor. Igazán csak akkor lehetünk biztosak ebben, ha rendszeresen ellenőrizzük is. A tavaly szeptember végén folytatott járványvédelmi ellenőrzést idén is kezdeményezni fogjuk, azzal a céllal, hogy felhívjuk a figyelmet az esetleges hibákra, illetve azok kijavítására.

Próbálunk a termelőkre is „nyomást gyakorolni”, hiszen nemcsak saját gazdaságát veszélyezteti az, aki nem tartja be a szabályokat, hanem az baromfiágazatot, annak minden szereplőjének munkáját, megélhetését.

A termelők részére kialakításra került egy ellenőrzési lista, ami az országos főállatorvosi határozat alapján készült. Aki szeretne a jogszabályoknak megfelelően működni, végig kell mennie a telepén és a listán szereplő tételeket megvizsgálva ellenőrizheti magát.

Megfelelő odafigyeléssel 90-95 százalékban megelőzhetők lennének a fertőzések.

- Mennyire kiegyenlített ma a kereslet-kínálat a baromfihús termékek piacán?

- A csirkehúspiacon elsősorban az európai árviszonyok és piaci trendek érvényesülnek Magyarországon is. Tekintve, hogy globális termék, tehát minden országban megtalálható, az árak is ehhez alkalmazkodnak. A kereslet-kínálat alakulását több tényező befolyásolja: az egyik ilyen az európai baromfihús termékek iránti kereslet. Itt azt látjuk, hogy sok ország, illetve régió korlátozó intézkedésekkel illeti az európai csirkehús kivitelét. Ezeknek az intézkedésnek egy része állategészségügyi okokra hivatkozik.

Az elmúlt időszakban az unió országai közül csak Hollandiában és Olaszországban voltak madárinfluenza-esetek, azonban egyes államok korlátozásai nem országokat vagy régiókat érintenek, hanem az egész európai területet sújtják kiviteli tilalommal. Ezért a csirkehús piacán enyhe túltermelés figyelhető meg, ami részben annak a köszönhető, hogy az EU húskereskedelmében fontos szerepet játszó Dél-Afrika gyakorlatilag kereskedelmi bojkottot hirdetett az európai baromfihússal szemben. Ez inkorrekt és kereskedelmet korlátozó lépés.

Szintén befolyásolta a brojler csirkehús piacát Ukrajna. Az unióval társult partneri viszonyba lépő ország politikai alapon számos kedvezményhez juthatott, például bizonyos baromfihús termékek vámmentes mennyiségi behozatalához, amivel vissza is éltek. Olyan terméket kreáltak, illetve produkáltak, amelyek idáig nem léteztek. A legnagyobb ukrán vágó- és feldolgozó üzem olyan csirkemell- és csirkeszárnyrészt hozott be, amelyet Európán belül daraboltak tovább csirkemellfilévé és szárnnyá, és uniós termékként adtak el az EU-piacokon. Ez pedig komoly problémákat okozott és okoz az európai vágó-feldolgozó üzemeknek.

A pulyka is esetében hasonló tendencia figyelhető meg, itt azonban a közelebbi régiók – Lengyelország és Németország - termelése befolyásolja leginkább a hazai árak alakulását. Itt is kínálati piac volt az elmúlt időszakban, ami sajnos rányomta a bélyegét a hazai árakra is, így a termelői ár némiképpen csökkent a tavalyi felvásárlási árakhoz viszonyítva.

fotó:123rf

- Milyen események befolyásolhatták még az ágazatot?

Az afrikai sertéspestis, mint állategészségügyi probléma szintén okozhat még nehézségeket a baromfihús számára Európa-szerte. A távol-keleti országok – elsősorban Kína és Japán, ahová az unió jelentős sertéshúst exportál – a betegség megjelenése esetén korlátozná a sertéshúsbevitelt, ezzel rövidtávon felborítva a kereslet és kínálat egyensúlyát, mely nyomott árakat eredményezne a sertéspiacon, ami vélhetően csökkentené a baromfihús árát is. Ám ez csak rövidtávon okozna véleményem szerint problémát, ugyanis a sertések kényszervágása egy idő után keresleti piacot eredményezne, és emelkedő árakat hozna.

Fontos, ezért kiemelném, hogy a 2017 január elsejétől megvalósított kormányzati intézkedést, a baromfihús és tojás ÁFA 5 százalékra történő csökkentését, ami a fogyasztói árakat is kedvezően befolyásolta, mérsékelte. Ez a folyamat új piaci keresletet generált, a csirkehús esetében 10-15 százalékkal nőtt a belföldi forgalom, és nőtt a fogyasztás.

agrotrend.hu