Állattenyésztés
Gazdálkodás
Colistin rezisztens kórokozókat találtak német haszonállatokban
A Német Kockázatelemző Intézet (BfR) rezisztencia ellenőrzésére irányuló ellenőrzéseinek első vizsgálati eredményei kimutatják, hogy az először Kínában kimutatott mcr-1 gén, mely a colistin antibiotikummal szemben rezisztens, a német haszonállatok bélbaktériumaiban is széles körben elterjedt.
A colistin rezisztenciát leggyakrabban Escherichia Coli esetében mutatták ki hizlalt szárnyasoknál. Az átadható rezisztenciagének az ártalmatlan bélbaktériumokról, az ún. kommenzalista fajokról átjuthatnak a kórokozókra, megnehezítve az ellenük folytatott terápiát.
Eddig az volt a feltételezés, hogy a colistinnel szembeni rezisztencia nem adható át a baktériumok között. A haszonállatokból származó colistin rezisztens baktérium-izolátumok száma sem emelkedett az elmúlt években Németországban. A humán orvostudomány oldaláról kell megvizsgálni, hogy a most kimutatott, évek óta jelen lévő, átadható antibiotikum rezisztencia milyen szerepet játszik az emberek fertőző betegségeinek kezelése során.
fotó: pixabay.com
„Az aktuális eredmények újra megerősítik, hogy az antibiotikumok felelősségteljes használatának stratégiáját konzekvensen követni kell” mondta Dr. Dr. Andreas Hensel professzor, a BfR elnöke. „Ennek a „One-Health” kezdeményezés keretében az állat- és embergyógyászatban használt valamennyi hatóanyag csoportot magába kell foglalnia.” További molekuláris biológiai vizsgálatokat végeznek a genetikai háttérrel és az átviteli potenciállal kapcsolatosan, hogy felmérjék a felhasználókat érhető lehetséges kockázatokat.
A BfR ennél fogva még egyszer tesztelte azokat a baktérium izolátumokat, melyek az elmúlt években a vizsgálatok során a colistinnel szemben rezisztensnek mutatkoztak, hogy hordozzák-e az átadható mcr-1 gént. A Koppenhágában található Európai Referencia Labor által kidolgozott módszerrel az izolátumokat 2012-igvisszamenőleg vizsgálták. Németországban a rezisztencia figyelés keretében évek óta végeznek vizsgálatokat a colistin rezisztenciával kapcsolatban. Ez alapján ismert, hogy a colistin elleni rezisztencia különösen az Escherichia coli bélbaktériumok izolátumaiban és a szárnyas állományokból származó szalmonellánál mutatható ki. A BfR további mintákat is vizsgál 2012-ből.
A The Lancet Infectious Diseases szakmai lap egyik cikke bemutatta az átadható mcr-1 gén igazolását Kínában, mely a bélbaktériumoknál a colistin nevű antibiotikum ellen közvetít rezisztenciát. A cikk szerint Kínában ilyen génnel rendelkező baktériumokat találtak emberekben, állatokban és élelmiszerekben egyaránt. A szerzők a gén előfordulását a kínai állattartásban alkalmazott colistin gyakori használatára vezették vissza.
Dán hatóságok 2015. december elején arról számoltak be, hogy kimutatták a gént Németországból származó szárnyashús mintákban. Angliában és Hollandiában is voltak pozitív eredménnyel záruló vizsgálatok. A kínai publikációk megjelenése után eddig célzottan végzett, az újonnan leírt rezisztenciagén előfordulásával kapcsolatos tanulmányok azt mutatják, hogy a Kínában leírt rezisztenciagén Európában legalább néhány éve elterjedt.
Németországban a colistin nevű polipeptid-antibiotikumot a haszonállat tartásban elsősorban bélbetegségek kezelésére használják. A humán gyógyászatban a colistint antibiotikumként különösen a carbapenem rezisztens enterobaktériumok esetében használják, ha ezek más, az emberek számára jobban elviselhető antibiotikumokra nem reagálnak.
Az ételek készítésekor alapos és gondos konyhai higiéniát kell biztosítani, hogy a húsban és a hús felületén lévő kórokozókkal szemben védekezni tudjunk, és biztosíthassuk, hogy a kórokozók a nyers húsról ne juthassanak át más élelmiszerekre. Emellett a húsfogyasztás előtt alaposan át kell sütni, vagyis az élelmiszer belsejének legalább 2 percig el kell érnie a 70 °C hőmérsékletet.
agrotrend.hu / proplanta.de