Egyösszegű vízdíj bevezetését szorgalmazzák a halászok

Egységes, hektáronként 1500 forintos vízhasználati díj bevezetését javasolja a felszíni vizek esetében Magyar Haltermelők Szövetsége. A halászati érdekképviseletet ellátó szakmaközi szervezet szerint tarthatatlan a jelenlegi rendszer, amelynek részeként összesen három jogcímen kell fizetniük a felhasznált víz után a halastavaknak. Ennél a megoldásnál az alapdíj, a változó díj és a vízkészletjárulék egy összegben érintené a termelőket, ráadásul a mértéke is épp akkora, amelyet az ágazat teherviselő képessége elbír. Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. igazgatója, a szövetség szóvivője a Magyar Időknek elmondta: a haltermelők örömmel fogadták, hogy az aszályos időszak kihirdetésével mentesülnek az állami járulék megfizetése alól, ez azonban a költségek csupán 15 százalékát jelenti.

fotó: 123rf

Az év eddigi tapasztalata, hogy a haltermelők egy része a vízzel kapcsolatos költségek miatt már csökkentette a termelést, ami az étkezési és a horgászcélú ponty piacán érzékelhető halhiányt okoz. Ennek hatására drágul a hal, ami semmiképpen nem szolgálja a halfogyasztás növelését és az ágazat hosszú távú stratégiai érdekeit. Az aszály is tovább csökkentette az amúgy is szűkös vízkészleteket, ami, főleg a Dunántúlon a jövőt jelentő ivadéktermelést is veszélyezteti.

A vízkészletjárulékot tavaly vezette be a kormány, miután az Európai Unió vízkeretirányelve erre kötelezte a tagállamokat. Lévai Ferenc szerint ugyanakkor a dokumentum lehetőséget biztosít arra, hogy a különböző ökoszo­ciális szolgáltatásokat figyelembe véve az egyes országok minimálisra csökkentsék a gazdálkodókat terhelő járulék összegét. A halastavak működése a haltermelés mellett számos előnnyel jár. A tógazdaságok is hozzájárulnak a környezet egyensúlyához. – A tavak nagy szerepet játszanak a természeti értékek megőrzésében, számtalan védett madárfajnak biztosítanak táplálkozási és költési helyet. A párolgás révén pedig segítik az aszály okozta károk csökkentését – emelte ki a szakember.

Épp ezen tényezőket figyelembe véve a környező országokban a hazainál jóval engedékenyebb rendszert vezettek be, a cseh és a lengyel haltermelők csak jelképes összeget fizetnek a vízhasználatért, Németországban és Ausztriában pedig egyáltalán nem terheli a gazdálkodókat ilyen járulék. A költségcsökkentésről folyamatosan tárgyal a szervezet a kormányzattal. – Szeretnénk elérni, hogy a tógazdasági és intenzív üzemi haltermelés során felhasznált vízszolgáltatás ára igazodjon a termelés jövedelemtermelő képességéhez és vegye figyelembe az ökológiai előnyöket is – jegyezte meg a szóvivő.

A lap megkereste az ügyben illetékes Belügyminisztériumot is. A tárca tájékoztatása szerint a halastavakra vonatkozó díjak felülvizsgálatáról egyeztetések folynak, döntés azonban egyelőre nem született. A kérdéssel egy minden érintett szervezetet magában foglaló munkacsoport foglalkozik. A BM ugyanakkor jelezte: a tavaly ősszel elfogadott, a vízszolgáltatás díjára vonatkozó módosítások az eddigi legnagyobb kedvezményt biztosítják a vízhasználóknak.

Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja a korábbi jogszabály-módosításokat, további változtatás csak az ellenőrzést követően lehetséges. Megtudták: a vízügyi és a mezőgazdasági szervek munkacsoporttal vizsgálják azokat a lehetőségeket, amelyek csökkentenék a jelenlegi adminisztrációs terheket. Az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően 2018-tól részben, 2019-től pedig egészében lehetővé teszik az elektronikus ügyintézést az egyes vízjogi engedélyezési eljárásokban és a vízkészletjárulék bevallási és fizetési rendszerében is.

agrotrend.hu / magyaridok.hu