Egyre pusztítóbb a madárinfluenza

A koronavírus-járvány és az Ukrajnában zajló háborús konfliktus valamelyest háttérbe szorította a madárinfluenzát, legalábbis ami a közbeszédet illeti. A vírus továbbra is jelen van, az elmúlt években rendre újabb variánsok jelentek meg, amelyek miatt időnként kiugróan sok állat pusztul el. Így például 2021 októbere és 2022 szeptembere között Európában az eddigi egyik legnagyobb járvány söpört végig: több mint ötvenmillió madár pusztult el, egy részüket le kellett vágni, egy részük pedig vadon hullott el.

Martin Beer, a greifswaldi Riems-szigeten található Friedrich Loeffler Intézet virológiára szakosodott állatorvosa is megerősítette, hogy az utóbbi időszakban már nem csak a baromfiólakba tört be a madárinfluenza, az új variánsok ugyanis inkább a vadon élő madarakat támadják meg. Ráadásul a vírus egy ideje nemcsak a hideg hónapokban, hanem nyáron is megjelenik, ezért egyre tovább terjedhet. A vírus tehát minden eddiginél veszélyesebb a madarakra. – Ez különösen igaz bizonyos madárfajokra – mondta Ursula Höfle állatorvos, aki a spanyolországi Castilla-La Mancha Egyetemen végez kutatásokat. 

– Ez az igazán drámai ebben a vírusban. Olyan fajokat is érint, amelyeknél ezt még soha nem láttuk, például az olyan dögevőknél, mint a keselyűk – magyarázta a sajtónak a szakember.

Fotó: Reuter

Hogy mennyire halálos a vírus, az a madárfajtól függ. Vannak olyan fajok, amelyekre különösen veszélyes, például a dalmát pelikánra, amely már veszélyeztetettnek számít. Tavaly tavasszal egy görögországi járványkitörés elképesztő pusztítást okozott, a több mint ezer madárból csak körülbelül hatvan maradt meg természetes élőhelyén – néhányuknak sikerült más vidékre költözni, de a legtöbben elpusztultak. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy mivel több millió különböző fajú madár hullott már el madárinfluenzában, a vírus nagyon komolyan veszélyezteti a biodiverzitást Európában.

Nem csak az öreg kontinens van veszélyben. Mivel a korábbiakhoz képest más madárfajok is érintettek, a kutatók aggódnak amiatt, hogy a madárinfluenza most olyan területekre is átterjed, amelyeket korábban megkímélt a vírus. Már most is vannak megbetegedések például Dél-Amerikában. Az ausztrál kontinenst eddig szintén megkímélte a madárinfluenza. Egyrészt azért, mert a határon szigorúan ellenőrzik az utazókat, akik nem vihetnek be olyan termékeket, mint a baromfihús vagy a tojás. De azért is, mert az Ausztráliába repülő vadmadárfajok eddig nem hordozták a kórokozót – most azonban már ez is előfordulhat. A vírus akár még az Antarktisz madárfajaira is átterjedhet.

Ennél is nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az emlősök is megfertőződhetnek a madárinfluenza kórokozójával, és elkaphatják a betegséget.  Eddig ehhez a fertőzött madárral való közvetlen érintkezés volt szükséges. Most azonban több száz megbetegedés történt egy spanyolországi nyércfarmon, egy perui oroszlánfóka-kolóniában és a Kaszpi-tengeri fókák között.

Az emberek is megfertőződhetnek madárinfluenzával. Néhány haláleset is történt már. Eddig a fertőzés útja ugyanaz, mint az emlősöké: az embereknek is közvetlenül a fertőzött madaraktól kell megkapni a kórokozót. Szerencsére, ha kiderülne, hogy a vírus az emlősök között is átterjedt, az még nem adna okot nagyobb aggodalomra. Az olyan állatok, mint a nyércek és az oroszlánfókák ugyanis más receptorokkal és immunrendszerrel rendelkeznek, mint az emberek. Ez teszi őket fogékonyabbá a fertőzésekre. A szakértők szerint veszélyesebb lenne például, ha a sertések egymást fertőznék meg. A sertések ugyanis ebből a szempontból jobban hasonlítanak az emberekre. Ahhoz tehát, hogy a vírus emberről emberre terjedjen, még sokat kellene változnia – vélekednek a szakemberek.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet