Állattenyésztés

Gazdálkodás

Eltérő környezeti lábnyomuk van a húsoknak egy jelentés szerint

Egy új jelentés azt írja, hogy a 100%-os füves táplálkozású szarvasmarhákat és juhokat az Egyesült Királyságban a globális felmelegedés megoldásának részeként tekintik, nem pedig a problémaként.

A jelentés szerint a termékeket olyan állatokból származnak, amelyek csak fűvel és a legelőkön táplálkoztak egész életükben, így segítenek a talaj termékenységében és a szén megkötésében. Ez a rendszer ösztönzi a vadvilágot, magas állatjólétet teremt és egészségesebb húst termel a fogyasztók számára – írja az allattenyesztok.hu.

Mindennél fontosabb odafigyelnünk környezetünkre, ez jövőnk záloga – fotó: pixabay.com

A legelterjedtebb a médiában, hogy az emberek kevesebb húst fogyasszanak környezetvédelmi okokból, a Legelőn Tartott Állattenyésztési Szövetség (PFLA) azt állítja és hangsúlyozni kívánja, hogy nem minden hús ugyanaz ebben a tekintetben.

„Minden gazdálkodó tagunk szenvedélye a szarvasmarhák és a juhok, akik a természeti környezetükben legeltetnek, és a fogyasztók számára a legkiválóbb„ Legelő az életért ”húst és tejtermékeket nyújtják” – mondja PFLA vezérigazgatója, Russ Carrington.

„Felismertük, hogy az állatállomány hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Ezért részletesen megvizsgáltuk ezt, és néhány, a legújabb tudomány és kutatás alapján válaszokat tettünk közzé a felvetett közös környezeti kérdésekre” – mondta. „A szarvasmarha és a juh nem okoz globális felmelegedést” A csoport jelentésében hangsúlyozza, hogy a szarvasmarhák és a juhok nem okoznak globális felmelegedést, de az, ahogyan néhányat intenzíven tenyésztenek, szerepet játszik.

A globális felmelegedés és az ahhoz kapcsolódó éghajlatváltozás szinte általánosan elfogadott oka főként a fosszilis tüzelőanyagok tüzelésének köszönhető az ipari forradalom óta.

Az állattenyésztés, beleértve a szarvasmarhát, a sertést és a baromfit is, nagyban támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra a gabona termesztéséhez, betakarításához, feldolgozásához, szállításához és takarmányozásához. Ezzel szemben a legelővel táplált szarvasmarhák és juhok a meglévő gyepterületekre támaszkodnak, és nagyon kevés a további bevitel.

„A metán kibocsátás része a természetes szénciklusnak”

A jelentés azt is mondja, hogy a metán-kibocsátás a természetes szén-ciklus része, és a fosszilis tüzelőanyagok égése és az intenzív mezőgazdaság megzavarta a ciklus stabilizáló hatását.

A kevésbé éghajlatvédelmi rendszerek jelentősen hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, de az agroökológiai rendszerekhez, mint például a "legelők az élethez", amely a termőterületet a szén-dioxid-kibocsátás maximalizálása érdekében kezeli, segíthet a küzdelemben.

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés