Állattenyésztés

Gazdálkodás

Fejlődésnek indul a haltenyésztés itthon

Bár még mindig pontyból nevelnek a legtöbbet a hazai tógazdaságokban, az értékesebb ragadozó halak is egyre népszerűbbek. Csukából például négyszer annyi került tavaly a piacra, mint egy évvel korábban. Januártól várhatóan megugrik a hazai halak iránti kereslet: a forgalmi adó 22 százalékos mérséklésének köszönhetően gyakrabban kerülhet az asztalra harcsapaprikás vagy rántott ponty.

Lassú ütemben ugyan, de folyamatosan fejlődik a hazai haltenyésztés. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint tavaly csaknem 26 500 hektáron működött tógazdaság az országban. Az elmúlt évben 35 hektárnyi új halastó létesült, emellett 317 hektárt újítottak fel a tulajdonosok. – írja a magyaridok.hu.

fotó: pixabay.com

Bár kismértékben a terület is nőtt, a legtöbb gazdaság igyekszik a termelés hatásfokát növelni, vagyis ugyanakkora tóban több halat tenyészteni, mint korábban. A hagyományos tógazdasági rendszernél ezért lényegesen gyorsabban fejlődik itthon az úgynevezett intenzív haltermelés. Tavaly 16 ilyen üzem 17 telephelye működött az országban. Ennek a technológiának a lényege, hogy rövid idő alatt kis helyen sok halat termelnek. A zárt rendszerekben tavaly majdnem 4 ezer tonnányi halat neveltek, aminek jelentős részét az afrikai harcsa tette ki. Ebben a halfajban egyébként hazánk az uniós rangsor élén helyezkedik el. Rajtunk kívül csak Hollandiában és Németországban foglalkoznak a viszonylag gyorsan fejlődő, ám igénytelen hal tenyésztésével.

Az AKI adatai szerint az elmúlt évben 23 500 tonna hal került ki a hazai mesterséges vizekből. Az étkezésre szánt áru jelentős részét még mindig a ponty teszi ki, a piacra kerülő mennyiség mintegy 62,4 százaléka ponty volt 2016-ban. A növényevő halfajok körében az amur a lehalászás 3,5 százalékát, a fehér busa pedig a 7 százalékát adta az elmúlt évben. Míg a tógazdaságokban nevelt ponty mennyisége 6,4 százalékkal csökkent, a ragadozóhalak aránya nőtt a termelésben.

Csukából, harcsából és süllőből összesen 363,3 tonna került a piacra, a csuka lehalászása több mint a négyszeresére nőtt, a fogassüllőé 113, a harcsáé pedig 18 százalékkal emelkedett. Mindez nem véletlen, a piacon ugyanis jóval magasabb árat adnak a ragadozó halakért, mint amennyit a pontyért kaphat a termelő. Az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás az import tengeri áruval együtt 6,0–6,2 kilogramm. A legtöbb vásárló még mindig karácsonykor és húsvétkor keresi a halakat. Bár a hazai fogyasztásban egyelőre még mindig a ponty áll az élen, egyre nagyobb az érdeklődés más fajok iránt is.

Az érdeklődést növelheti, ha január elsején a jelenlegi 27-ről öt százalékra csökken a halakra vonatkozó adóteher. Az ágazati szakemberek jelentősebb forgalombővülést várnak a lépéstől, a hagyományos ünnepi időszakon felül pedig az év többi részében is élénkülhet a kereslet a magyar halak iránt. Ezt a folyamatot segítheti, hogy a termelők az élő halak mellett igyekeznek egyre több úgynevezett konyhakész, feldolgozott áruval ellátni a piacot.

Megtévesztő hirdetések

A horgásztavakon is kötelező az állami horgászjegy – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság tájékoztatása szerint a kötelezettség alól kizárólag a haltermelést célzó létesítmények mentesülnek, minden egyéb vízterületen csak az állami jegy megváltása után, névre szóló területi engedély birtokában lehet horgászni. Érdemes tehát kétkedve fogadni a megtévesztő, sok esetben túlzottan kecsegtető hirdetéseket, miszerint az érintett tavon nem kell állami horgászjegyet váltani, kettőnél több bottal is lehet horgászni, vagy esetleg nem érvényesek a különböző tilalmak. A nem nyilvántartott vizeken a kifogott halak közül csak az úgynevezett invazív fajokat tarthatják meg a horgászok.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook