Fontos bioenergia-forrásunk a nyersrost

A fokozódó klímaválság megköveteli, hogy az előállított szerves anyagokat a lehető legkisebb környezetterheléssel termeljük meg és a legteljesebb mértékben hasznosítsuk. Ennek ellenére a takarmánynövényeinkben nagy mennyiségben található nyersrost napjainkban nem teljes mértékben kerül hasznosításra. Ezért fontos, hogy az etetéssel hasznosított nyersrost mellett más alkalmazásokat is kutassunk. Ma már léteznek biztató kezdeményezések, de ezek elterjedését még több tényező akadályozza.

A nyersrost takarmányanalitikai fogalom. Nyersrostnak nevezzük a takarmányok híg savakban és lúgokban oldhatatlan frakcióit. Botanikai értelemben ezek az anyagok a növények szállító nyalábjaiból és a sejtfalbó származnak – írja az allattenyesztok.hu.

fotó: pixabay.com

Kémiai szempontból többféle oldhatatlan poliszaharidából és azok származékaiból álló keverék. Ez a nyersrost növényfajonként és a növény vegetációs stádiumától függően változik. Az egyes nyersrost komponensek emészthetősége és esetleg más hasznosítás szerint is változó értékűek.

A CELLULÓZ
Nyersrost csak a növényekben található. Legnagyobb részét a cellulóz alkotja. A keményítő és a cellulóz egyaránt glükóz molekulák láncszerű összekapcsolódásából áll. A molekulaszerkezetük azonban eltérő. Ez az eltérés jelentős, mert a keményítőt az állatokban is termelődő amiláz enzim bontja, ezzel szemben a cellulózt nem képes lebontani.

Cellulóz bontásra csak a celluláz enzim képes. Házi állataink ilyen enzimet nem termelnek. A kérődző állatok előgyomraiban, viszont nagy számban találhatók olyan mikróbák (baktériumok és protozoák), amelyek cellulázt termelnek.

A monogasztrikus állatok emésztéséhez is szükség van rostra, de bennük a cellulóz hasznosíthatósága kicsi, ezért célszerű a cellulózhasznosítás egyéb módszereit kutatni.

HEMICELLULÓZ
A nyersrost másik jelentős csoportját a hemicellulóz, vagy más néven a pentozánok alkotják. A pentozánok elnevezés abból fakad, hogy a hemicellulózt nagyrészt az 5 szénatomszámú cukrok, illetve ezek polimerjei alkotják.

Kisebb mennyiségben hexóz polimerek is megtalálhatók benne. A hemicellulózok emésztéséhez szükséges enzimeket az állatok mirigyei nem termelnek.

Ezek emészthetősége csak kérődzőknél fordul elő, ahol az előgyomrokban a mikróbák termelhetnek olyan enzimeket, amelyek képesek azt elbontani. A kérődzőkkel történő etetés mellet azonban célszerű ezen frakció más irányú hasznosítását is keresni.

INKRUSZTÁLÓ ANYAGOK
Ebbe a csoportba tartozik a lignin, kutin, szuberin és a kovasav, amelyek nem emészthetők. A takarmánynövényekben közülük csak a lignin előfordulása a gyakori. A lignin fenol-propán származékokból kondenzálódott polimer, ami nem egységes vegyület.

Leginkább a sejtfalban található és a cellulózzal kapcsolódva fordul elő. Jellemzője a lignocelluláz kötés, amit még a mikróbák által termelt enzimek sem képesek megbontani. Növényekben a nyersroston belül a lignin mennyisége változó.

A vegetáció előrehaladásával a nyersroston belül a lignin aránya és mennyisége növekedik. Ennek következtében az emészthető nyersrost aránya, majd mennyisége is csökken. A lignin takarmányozással nem értékesül, ezért más módon kell hasznosítani a nagy lignin tartalmú rostot.

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu