Állattenyésztés

Gazdálkodás

Fordulatra várva

Nem túlzás kijelenteni, hogy az állattenyésztők többsége krízishelyzetben van. Az elmúlt hónapok igazán próbára teszik a tenyésztőket és állattartókat. Előbb-utóbb ennek a kilátástalan helyzetnek persze változnia kell, csak azt lenne jó tudni, ez mikor következik be! – Dr. Wagenhoffer Zsombor írása.

Az ember egy bizonyos kor után hajlamos azt gondolni, hogy már nem érheti meglepetés az életben, aztán mégis olyan dolgok történnek, hogy csak kapkodja a fejét.

fotó: pixabay.com

A világgazdasági folyamatokat a valós termelési, keresleti-kínálati helyzeten és a klímaváltozás hatásain kívül a spekulatív tőke és a politikai játszmák teszik egyre inkább kiszámíthatatlanabbá, no meg hektikussá.

Miközben a gabonaárak az egekben vannak, a növénytermesztők még kivárnak az eladással mert nincsenek értékesítési kényszerben. Kína ez elmúlt két évben gőzerővel építi újra sertésállományát, amihez jelentős mennyiségű búzát, kukoricát és szóját vásárolt, elsősorban az USA-ból. A gabona, a fehérje- és olajosnövény-árak többéves csúcson vannak, 150-170 százalékos áremelkedés volt az utóbbi időben a 2020-as szinthez képest és ezt a trendet követik a kukorica csíra, a glutén, a CGF, a DDGS, a korpa és a takarmányliszt árai is. Akadozik a repcedara, az A, B és E vitamin ellátás, 2021 végére már nem lehet MCP-t lekötni idehaza, hiánycikk lett a lizin és a karbamid.

Október elejére a földgáz ára a legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TTF-en, 16 hónap alatt a 24-szeresére ugrott. Az elmúlt napokban ugyan elindult lefelé az ár és a következő hónapokra már inkább lefelé tartó trendet várnak a szakértők, de azt senki nem tudja megmondani, hol stabilizálódik a jelenleg borzasztóan ingadozó árszint. Közben a magyar kormány 480 Ft/l-ben maximálja a benzin és gázolaj árát.

A húsmarha piacon örvendetes áremelkedés volt tapasztalható az elmúlt időszakban. A legjobban a vágótehén ára emelkedett, aminek köszönhetően 5-600 forintot is fizetnek élősúlyban a selejt tehénre, amennyiben annak minősége kiváló. A vágómarhák (különösen az üszők) ára sem volt soha ilyen jó, mint az utóbbi hónapokban (7-800 Ft/kg) és a választott borjakért is 10-15%-kal többet fizetnek most a vevők, mint év elején. Ezek ellenére sajnos az önköltség emelkedése a húsmarhatartók jövedelmét is lenullázza.

Az élőbárány piac már tavaly óta hasít. Az októberi árak (1250-1300 Ft/kg) 2-3 százalékkal voltak magasabbak a tavalyinál. A vágott felek ára októberben könnyű bárány esetén 2750 Ft/kg hasított súly körül alakult, ami 11%-kal magasabb az uniós átlagárnál. Az export piacokon tovább élénkül a kereslet a bárányhús iránt. A vágóbárány árak emelkednek, amit a húspiac még nem fogad el. Valószínű, hogy ez az ír-angol bárányhúsnak tudható be. Nagysúlyú bárányból kevés van mert a magas takarmányárak csökkentik a hízlalási kedvet. A belföldi bárányhús forgalom növekszik a közelgő karácsonynak köszönhetően. Akármennyire jók a bárányárak, a hazai juhállomány 2017 óta évről-évre zsugorodik és ez folytatódik idén is.

Az állattenyésztők között legnagyobb bajban a sertéstartók vannak. Miközben a hízókat 350-380 forintért lehet értékesíteni kilónként, az előállításuk ennél 80-100 forinttal többe kerül, azaz minden hízón mintegy 8-10 ezer forintot buknak a gazdák. Sajnos a tejtermelők sincsenek könnyű helyzetben, hiszen 110-115 Ft/kg-os átvételi ár mellett kilónként 15-30 forint veszteség keletkezik. A nagy kérdés az, hogy mikor lesz a hízó ára 500 Ft/kg, a tejé pedig 140 Ft/kg.

Európa sertés-, és baromfihúsból, valamint tejből is többet termel, mint amennyit a lakosság elfogyaszt, ezért a kínálati piac a jellemző, ahol export kényszerben vannak a termelők. Az európai sertéstartók nehéz helyzetbe kerültek azzal, hogy Kína kevesebb sertéshúst és több takarmány alapanyagot vásárolt idén, ez utóbbit főleg az USA-ból. Erre a folyamatra a covid-19 járványhelyzet és az ASP terjedése is rátett egy lapáttal.

Nem az a fő kérdés, hogy ez a drámai helyzet így marad-e, hanem az, hogy a várva várt kedvező fordulat mikor következik be és főleg az, hogy addig mi lesz. Az EU Bizottságára ebben a küzdelemben sem számíthatunk. Ilyen helyzetben segítséget az jelent, ha a termelők, a szakmai szervezetek és a kormány az eddiginél is jobban együttműködik és megragadnak minden rendelkezésükre álló pénzügyi, szabályozási és marketing eszközt annak érdekében, hogy enyhíteni lehessen elsődlegesen a sertéstartók, de valamennyi hazai állattartó veszteségét és a hazai fogyasztók asztalára magyar sertéshús és magyar termékek kerülhessenek!

Dr. Wagenhoffer Zsombor

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook