Ha van piaci környezet, akkor több sertés is lesz

A sertéshús nekünk, magyaroknak nemcsak egy élelmiszeripari termék, hanem a kultúránk része. Hiszen a disznóvágás szinte hungaricumnak számít, a sertéshús a magyar konyha alapvető alapanyaga, a sertésből készült szalámik, kolbászok szintén a népünkre jellemző ételek – mondta Sertés Ágazati Csúcstalálkozót megnyitó beszédében Gulyás József, a régiók és ágazatok párbeszédeit szervező KKVHÁZ Zrt vezérigazgatója.

A találkozó kezdeményezője Babati Zoltán, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) új elnöke bevezető előadásában részletezte a sertéságazat legnagyobb problémáit, arról beszélt, hogy az áfa csökkentést nem csak a tőkehúsokra, hanem a sertéshús alapú húskészítményekre is ki kellene terjeszteni, az lenne megfelelő az ágazat számára, ha azok áfája is 5 százalék lenne.

Daka Zsolt, a Gyulahús vezérigazgatója szerint a húsipar nagy problémája az, hogy a cégek versenyképessége alacsony. Míg Nyugaton a vállalkozások rájöttek arra, hogy koncentrálódni kell a siker érdekében, specializáció ment végbe, addig a hús vertikum Magyarországon tagolt, elaprózott, sokszereplős. Emellett úgy vélte, hogy a kereskedelmi cégeknek emelni kellene a kínálatukban a magyar termékeket.

Hollósy Tibor, a Kométa 99 Zrt. ügyvezető igazgató helyettese is úgy gondolta, hogy mennyiségben nem tudjuk felvenni a versenyt a külföldi cégekkel, ám minőségben igen. Azzal nem tud egy magyar vállalkozás versenyezni, ha dömpingáron, 100-150 forinttal olcsóbb hússal árasztják el az európai piacokat a spanyolok. Olyan termékeket kell gyártanunk, amelyekre van kereslet, amelyek egyediek és kiválóak. Példaként említette, hogy a Kométa pár év alatt nulláról ezer tonnára növelte az Olaszországba szállított sonkája mennyiségét.

Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. PR és vállalati kapcsolatok igazgatója elmondta, hogy túlkínálati válság volt a sertéshús-piacon, ám ez már szerencsére elmúlt, túlvagyunk rajta. A szakember szerint fejlesztésekre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar sertéságazat versenyképes lehessen.

Kovács László, a Pick Zrt. vezérigazgatója is aláírta: a kapacitásban versenyhátrányban vannak a magyar cégek, hiszen egyetlen vállalkozás egy nagyobb bolthálózatot nem tud kiszolgálni. A kereskedelmi cégek ráadásul erősen árérzékenyek is, az olcsó külföldi húsokkal pedig nem tud versenyezni a magyar húsipar. A KMS védjegy azonban – kellő marketinggel megtámogatva – meggyőzheti a vásárlókat, hogy érdemes a hazait választani.

Jelenleg 3 millió a magyar sertésállomány, ha ezt növelni akarjuk, külföldi piacokat is meg kell céloznunk, Európán kívülre kell tekinteni, az ázsiai országokba. De ehhez nagy fejlesztésekre lenne szükség – tette hozzá Kovács László. Horváth István miniszteri biztos a rendezvényen a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnökeként szólalt fel. Ha van piaci környezet, akkor több sertés is lesz – mondta. A mamut feldolgozók, vágóhidak olcsóbban dolgoznak, mint a kisebbek. Európában egyre több ilyen hatalmas fejlesztés megvalósult, mi azonban lemaradtunk. Az EU-piac megnyitása nem kedvezett a kicsiknek, letarolták a magyar húsipart a külföldiek – tette hozzá.

Megoldási javaslatok

Koncentrálni kell a nagy vágóhidakat, stratégiát kell alkotni, és közös ágazati akarat kell – jelezte Horváth István. Nem kell minden cégnél mindenféle terméket gyártani, hanem csak azt, amiben kiemelkedően jót tud készíteni. Nem kell egy cégnek kiszolgálnia a nagy kereskedelmi multikat. Horváth József, a Horváth és Társa Kft. tulajdonosa szerint szét kell választani a vágást és a feldolgozást.

Horváth István szerint megoldás lenne, ha a kis- és közepes vállalkozások szövetkezetbe tömörülnének, és így jelenjenek meg a piacon. Regionális, nagyobb vágóhidakra, illetve hatékony feldolgozóiparra lenne szükség. Emellett kormányzati támogatás, integráció vezetne a sikerhez.

Gulyás József megkérdezte a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy vajon az alulról induló összefogás vagy az állami kezdeményezés lenne-e sikeres, erre Jakab István egyértelműen kijelentette, hogy mindenképpen a cégeknek kell először összefogniuk, alulról kell építkezni. Az állam kezdeményezte összefogás mindig "visszahullik" rá – mondta az Országgyűlés alelnöke.

Tarpataki Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium agrárpiaci főosztályvezetője hozzátette: léteznek jó kezdeményezések, bár az európai agrárpolitika szűk mozgásteret ad. Támogatják a szövetkezést, a termelői csoportokat, ám a tapasztalataik szerint ezek nagy része csak addig létezik, amíg kapják a támogatásokat. Ám olyan is van, amely nem a támogatásokért alakult, hanem azért, mert felismerte az előnyöket. A szövetkezés lehet horizontális (ugyanolyan tevékenységet űző vállalkozások fognak össze), és lehet vertikális is (amikor a termelő, a feldolgozó és a kereskedő lép szövetségre). Állami támogatáshoz szükség van önerőre, fejlesztési potenciál kell – ezt sokan nem tudják bevállalni.

Szemléletváltásra volna szükség a magyar fogyasztók körében is. A Kiváló Minőségű Sertés (KMS) védjegy épp ezért született meg, hogy a magyar fogyasztók tudatosan a hazai tenyésztőktől származó, jó minőségű húst választhassák. – Ausztriában olyannyira lokálpatrióták az emberek, hogy a külföldről érkezett húsipari termékeket, tőkehúsokat nem vásárolják meg – mondta a VHT elnöke.

Képzés, innováció, k+f

Márton István, a VHT alelnöke szerint a hentes hiányszakma ma Magyarországon. A csúcstalálkozó résztvevői szerint a fiatalok számára akkor lenne vonzó a szakma, ha megfelelő fizetést tudnának adni nekik. Ehhez azonban járulékcsökkentésre lenne szükség. A Pick vezérigazgatója is úgy véli, hogy pótolni kell a szakembereket, a képzett munkaerőt.

Korábban komoly kutatások folytak, ám ma nincs genetika hazánkban, import dán hibrid sertéseket hoznak be – mondta Márton István.

Kovács László arra hívta fel a figyelmet, hogy az adalékmentes, egészséges termékek gyártása nagyon fontos. Az egyetemek dolga az élelmiszeripari kutatás, a termékfejlesztés pedig cégspecifikus.

A jelenlévők feszegették az élőállat szállítás EKÁER nehézségeit, például, hogy az éjszakai rakodásokkor a kanászok nem tudnak online adatot módosítani (állat elhullás stb. esetben). NAV munkatársa elmagyarázta, hogy a rendszer 0-24-ig rendben van, kiemelkedő eredményeket ért el. Az éjjel rakodó kanászok képzésének ügyét a vállalatoknak kell megoldania.

Olcsó húsnak híg a leve – tartja a közmondás. És ez milyen igaz! Hiszen a KMS védjegyes termékek nem véletlenül drágábbak, mint a külföldről behozott, ki tudja milyen moslékkal táplált állatok húsa, ugyanis a hazai termékek csak akkor kaphatják meg a KMS védjegyet, ha megfelelnek a szigorú követelményeknek – derült ki többek között a rendezvényen.

agrotrend.hu / kkvhaz.hu