Halgazdálkodási törvény – túl szigorúak lettek a korábban meghozott szabályok

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az elmúlt években meghozott halgazdálkodási szabályok túlzott szigorával indokolta a halászati törvény módosítását. Közölte ugyanakkor: már látszanak az eredményei a jogszabálynak, amely első számú szemponttá az ökológiai célokat tette, másodikká a turisztikai horgászatot és csak harmadikká az ipari halászatot.

Most azonban könnyítenek az előírásokon, például a kulináris fesztiválok, köztük a Tihanyi Gardália megrendezhetősége érdekében. Ezek ugyanis bár nem nagyüzemi halászaton alapulnak, de jelentős mennyiségűekkel járnak, amelyek azonban a tradíción alapulnak. Közölte: ezek megrendezéséhez nagyobb nemzetgazdasági érdek fűződik, mint tiltásukhoz.

Az önkormányzatok is szerezhetnek a jövőben halgazdálkodási jogot – ismertette, hozzátéve: a változtatások során a vakok és gyengénlátók érdekeit is figyelembe vették, de a külföldiek horgászjegyhez jutását is könnyítik, tekintettel az egyre növekvő igényre. Kiegészül a halvédelmi bírságok köre is, a már eddig is tiltott elemekre vonatkozik a nagyobb szigor a jövőben, és pontosítják a haltermelő egységek, a természetes vizek, víztározók fogalmi körét. A törvénymódosítás egyes részei kétharmados támogatást igényelnek – mondta.

Fotó:MTI

Fidesz: a külhoni horgászoknak is kedvez a változtatás

Pócs János (Fidesz) szerint a változtatás kedvez a külhoni, főleg a határon túli magyar horgászoknak, ha Magyarországon akarnak horgászni. Fontosnak ítélte a halvédelmi szabályok kiegészítését, a halőri szabályok pontosítását, de azt is, hogy az önkormányzatok halgazdálkodási jogot kapnak.

Határozottabb lépéseket vár a Jobbik a halgazdálkodási törvényben

Magyar Zoltán (Jobbik) elöljáróban elmondta, hogy a halgazdálkodási törvény 2013-as átfogó módosítását frakciójuk is támogatta, de az elmúlt évek gyakorlata bebizonyította, hogy a törvény több hiányossággal is küzd. A most tárgyalt indítványt úgy látta, hogy abban sokkal határozottabb lépést kellett volna tenni az elszaporodó invazív fajok ellen. Az állami halőrök létszámának radikális növelését kérő képviselő a kormoránok okozta problémákra is felhívta a figyelmet. Az önkormányzatok halgazdálkodási jogainak bővülése örömteli, de kicsit elkésett intézkedés – mondta a politikus. A Jobbik módosító javaslatainak elfogadásához köti, hogy tudja-e támogatni a jogszabályt – jelentette be.

A vezérszónoki kör után emelkedett szóra párttársa, Kepli Lajos, aki az ökológiai célú halászat leállítását tette felelőssé azért, hogy a busák elszaporodtak a Balatonban. Az orvhalászok és orvhorgászok pedig ugyanúgy végzik áldásosnak nem nevezhető tevékenységüket, mint korábban, mert nagyon kevés a halőr – tette hozzá. A fogási naplók pedig azt bizonyítják, hogy a legálisan horgászók által megfogott halak mennyisége nem növekszik – folytatta felszólalását.

Kormány: az invazív fajokat eddig is ki lehetett fogni

Az általános vita lezárását követően Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára reakcióként azt mondta, hogy az invazív fajokat eddig is ki lehetett fogni szelektív halászati módszerrel.

A kormoránok nagyon komoly problémát okoznak, az itt fészkelő populáció mintegy 15 ezer, míg a vándorló populáció negyvenezer egyedet jelent – számolt. A fészkek számának gyérítése során gondot okoz, hogy a kormoránok más, védett madarakkal együtt fészkelnek – tette hozzá.

Egyetértett azzal, hogy az önkormányzatok túl későn kapnak jogokat, ahogy azzal is, hogy egyelőre alacsony az állami halőrök száma. Szavai szerint a valódi problémát, az orvhalászok visszaszorítását, viszont nem a halőrök száma, hanem a jogi környezet tudja megoldani.

Szelektív halászat ide vagy oda, a Balatonból fogast vagy pontyot harminc éve nem tud senki vásárolni – jelentette ki. A teljes halászati tiltás nem ártott, mert a fogási naplók segítségével fel lehet majd mérni, hogy a lépéssel milyen eredményt érnek el – mondta az államtitkár. Sokan azt is megkérdőjelezik, hogy a busa szaporodik-e a Balatonban – közölte. Azt viszont problémának érezte, hogy a Balatonnal közvetlen vízi összeköttetésben lévő tógazdaságokban lehetőség van a busák szaporítására. Elismerte, hogy a magyarok kevés halat fogyasztanak, de a tavalyi adatok alapján, ha csak 0,4 kilogrammal is, de nőtt az átlagos halfogyasztás.

agrotrend.hu / MTI