2022.12.07., szerda , Ambrus

Állattenyésztés

2022. november 22. kedd • 16:41

Határon átívelő együttműködést építenek a bivalytenyésztők

Erdélyben a bivalytartók kicsi állományokkal rendelkeznek, eltekintve néhány nagyobb gazdaságtól. A 19. században széles körben elterjedt hagyományos gazdálkodási mód lelhető még fel, de sajnos egyre kevesebben vállalják az ezzel járó megerőltető munkát. A Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete a sikeres erdélyi látogatás után közös szakmai napot tervez, ahol a két ország bivalytenyésztői segíthetik egymás munkáját, és további tapasztalatokat cserélhetnek.

Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete ez év októberében, fennállása óta másodszor szervezett tanulmányutat Erdélybe, amelyen közel ötven hazai bivalytenyésztő és szakmabeli vett részt.


Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

 

Típusai, származása

A bivaly elnevezés a háziasított vízibivalyra vonatkozik, melynek a köznapi neve házibivaly. Két típusát különböztetjük meg: a finomabb (folyami) változatot, ami hazánkban inkább jellemző, és a durvább (mocsári) változatot. Az előbbit inkább tejtermelésre, míg az utóbbit hústermelésre és igavonásra használják.

A világon termelt tej 11%-a bivalytej, melynek háromnegyedét ázsiában állítják elő, innen származik a világ bivalyhústermelésének majdnem egésze (90%) is.

A magyar házibivaly őse valószínűleg az indiai vadbivaly volt. Ez a Kárpát-medencében már a népvándorlások során megtalálható volt, sőt avarkori ásatásokban is találtak bivalycsontokat. A bivaly első magyarországi említése Erdélyből a XI. századból származik, majd II. Béla király 1138-as dömösi apátsági adománylevelében szerepel utalás bivalyokra. Tőzsér és Bedő (2003) szerint a XX. század elején a Kárpát-medencei állomány 155 ezres volt, ennek 80%-át Erdélyben tartották.

Írásos feljegyzések szerint a bivaly magyarországi jelenléte több ezer éves múltra tekint vissza, mely alapján joggal tekintjük őshonos állatunknak.

 

23 éves az egyesület

A rendszerváltás éveire a faj hazai létszáma visszaszorult, alig száz egyed maradt, az is jobbára nemzeti parkoknál. A Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete 1999. szeptember 28-án Biharugrán alakult meg, célja a házibivaly fennmaradásának elősegítése, a tenyésztési elvek meghatározása és ellenőrzése. Egyesületünknek 160 tagja van, akiknek közel 5500 nőivarú állat van a tulajdonában. 81 tenyészbika van egyesületi tulajdonban a tagoknál kihelyezve, továbbá 30 tenyészbika van magántulajdonban. 

 

Az egyesület főbb céljai

Az Egyesület elsődleges célja a magyar házibivaly tisztavérben történő fenntartása, a megfelelő genotípus megőrzése és a genetikai diverzitásának helyreállítása. Ugyanakkor célja a magyar házibivaly tájfajtáinak tenyésztése, védelme, terjesztése, bemutatása, értékes tulajdonságainak megőrzése és hasznosítása a legeltető állattartás előtérbe helyezésével, valamint a nemzeti értéknek tekintett tájfajta tiszta fenntartása a géntartalékok megőrzésének
szabályai szerint.

 

Az elmúlt 30 évben tizedére apadt románia bivalyállománya.
Szomorú tendencia

A 90-es évek végén közel 210 ezer bivaly volt Romániában, mára számuk a húszezret sem éri el, nincs aki átvegye az idős tenyésztők helyét. Tapasztalataink alapján a legtöbb helyen még mindig kézzel fejik a jószágokat, akár a legelőn, dacolva az időjárással. Nem jellemző a külön lehatárolt, elkerített legelőkert, az állatokat gulyásoerelik kutyákkal, de igen nehéz megbízható embert találni...

A teljes cikk a MÁL novemberi számában jelent meg. 

agrotrend.hu / attenyesztok.hu, Barna Brigitta

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.