2022.12.06., kedd , Miklós

Állattenyésztés

2022. május 12. csütörtök • 09:05

Így viszonyulnak az állatjólét kérdéséhez a magyarok

Az alapfogalmakkal tisztában vagyunk, de az ellentmondásoktól sem mentes a gondolkodásunk.

A Kometa a húsipari vállalatok közül elsőként csatlakozott az Állatvédelmi Kódexhez 2022 márciusában. A csatlakozás apropóján a Kometa felmérte, hogy a magyarok hogyan vélekednek az állatjólétről, mennyire vannak tisztában a fogalmakkal, írta meg a Store Insider.

Tévesen ítéljük meg az állatok érzéseit

Azzal az állítással, hogy az állatok ugyanúgy érző lények, mint mi, emberek a nők 95%-a egyetért, a férfiak 88%-a gondolja így. A nők között jelentősen nagyobb azok aránya, akik ezzel az állítással teljesen azonosulnak: a nők közel háromnegyede (72%), míg a férfiak 57%-a. Ugyanakkor a válaszadók közel 60%-a szerint mi ruházzuk fel az állatokat emberi érzelmekkel, így téves elképzeléseink vannak arról, mit és hogyan érezhetnek.

Az állategészségügy az állatjólét előfeltétele

Szinte az összes válaszadó (96%) szerint az állatjólét azt jelenti, hogy az állat egészséges, jól táplált, és nem érez fájdalmat, félelmet, szorongást. 94% vallja, hogy az állatjólét része a kíméletes bánásmód és a humánus vágás. Mindezek egybecsengenek az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) meghatározásával. Szintén a válaszadók 96%-a értett egyet azzal az állítással, hogy az állatjólét azt jelenti, hogy megelőzzük a betegségeket és állatorvosi ellátást biztosítunk. Ugyanakkor ezzel ellentmond, hogy a válaszadók 84%-a szerint az az állatjólét, ha az állatok nem kapnak antibiotikumot. Felmerül a kérdés, hogy ezek szerint az emberek többsége hagyna szenvedni egy beteg állatot ahelyett, hogy – szükség esetén – antibiotikummal meggyógyítaná?  „Sajnos az antibiotikum szóhoz negatív asszociációk társulnak, mely részben a következetlen iparági kommunikáció hibája. A felelős gazda az, aki meggyógyítja a beteg állatot és nem hagyja, hogy szenvedjen és megfertőzze a többit” – mondja Hollósy Tibor, a Kometa beszerzési igazgató-ügyvezető helyettese.

A gazdák tisztában vannak azzal, hogy a betegségeket jobb megelőzni, ugyanakkor a megbetegedést mielőbb kezelni kell. Ugyanúgy tudják azt is, hogy az az állat, amelyik nem érzi jól magát, vagy stresszes, akkor megbetegedhet, agresszívan viselkedhet. Éppen ezért arra törekszenek, hogy minimalizálják a stresszt, illetve az esetlegesen kialakult stresszhatásokat megfelelően kezeljék. A stressz többek közt a következőkkel csökkenthető: megfelelő méretű élettér biztosításával, megfelelő takarmány- és ivóvízellátással, pihenők, árnyékos helyek biztosításával, valamint a már említett gyors és szakszerű állategészségügyi beavatkozásokkal.

Szabad tartás jó, bezártság rossz?

A válaszadók közel háromnegyede (73%) szerint az állatjólétet csak szabadtartású rendszerekben lehet fenntartani, sőt, tízből több mint 9-en (92%) gondolják úgy, hogy az állatjólét az, hogyha az állatokat nem zárjuk ólakba, ketrecekbe. Ennek a diskurzusnak azonban tudományos és nem érzelmi alapokon kell nyugodnia. Marian Stamp Dawkinstól, az Oxfordi Egyetem etológiaprofesszorától, a világ vezető állatjóléti kutatójától származik az idézet, hogy „a szabadtartásos rendszerek nem a legjobbak csak azért, mert a szabad szó szinte mindenkinek pozitív töltetű”. Sőt, szabadtartás esetén fokozott a betegségek előfordulásának a kockázata, vezethet nagyobb elhulláshoz és néha negatív érzelmi állapothoz is – értenek egyet a gazdálkodók, az állatorvosok és a kutatók. Tény, hogy a szabadtartásos rendszerben a domináns baromfik csipkedhetik társaikat, ami nem segíti elő az állatok jólétét. Ezzel az állítással minden 2. válaszadó azonosulni is tud, ami ellentmond a többség szabadtartással kapcsolatos véleményének. 

Forrás: Adobe Stock

Kis gazdaságok, családi vállalkozások esetén a szabadtartás egy jól működő modell lehet, azonban ez a típusú gazdálkodás nem képes a teljes élelmiszerpiacot ellátni. A zárt tartás kérdéseit uniós jogszabályok szabályozzák. Ez a tartási rendszer megfelel az állatjóléti és állategészségügyi követelményeknek, alkalmazásával kiváló termelési eredmények érhetők el. Mindkét tartási mód működhet rosszul is, de természetesen – amennyiben az állatjóléti előírásokat szem előtt tartjuk – jól is. 

A nőknél a minőség, a férfiaknál inkább az ár dönt a húsvásárlásnál

Van igény azokra a termékekre, amelyeket olyan cég készít, akinek kiemelten fontos az állatjólét és az állatvédelem. Ezt támasztja alá, hogy a válaszadók 92%-a hasznosnak tartaná, ha a termékek csomagolásán jelölnék, hogy az magas szintű állatjóléti normák betartásával készült. A válaszadók többségének (58%) olyannyira fontos ez a kérdés, hogy szívesen vásárolna olyan gyártótól, aki kiemelten kezeli az állatjólétet és az állatvédelmet. Ez a kérdés a nőknek inkább fontosabb, mint a férfiaknak, korosztályokat tekintve pedig a 15-25 évesek a legtudatosabbak ezen a téren: közel háromnegyedüknek lehet ez a fő szempont a vásárlásnál. A válaszadók több mint harmadának (34%) szintén fontos ez a terület, de őket inkább befolyásolja a vásárlásban a termék ára; a férfiak körében végső soron az ár a döntő szempont a húsvásárlásnál annak ellenére, hogy az állatjólét nekik is számít. Csupán 7% nyilatkozott úgy, hogy nem érdekli ez a téma, és azt veszi meg, amit szeret vagy ami épp akciós. A válaszadók között elenyésző arányban, de akadtak olyanok is, akik azt gondolják, hogy a haszonállatok azért vannak, hogy megegyük őket. Még kevesebben mondták azt, hogy nekik annyira fontos az állatvédelem, hogy nem is esznek húst. 

Csak annyi húst vegyünk, amennyit megeszünk

A válaszadók nagy része (kb. 80%) tisztában van azzal, hogy a nagygazdaságok inkább alkalmaznak tudományos alapokon nyugvó tartásmódot, és fejlesztenek folyamatosan annak érdekében, hogy a termelés állatbarát legyen, ugyanakkor 10-ből kb. 8 válaszadó mégis úgy gondolja, hogy a kisgazdaságoknak fontosabb az állatjólét, a nagygazdaságok számára pedig fontosabbak a gazdasági érdekek, mint az állatjólét.

Az állatjólét az állattenyésztés és állattartás gyakran vitatott területe, rendkívül komplex fogalom, megértéséhez az út az állatjólét kutatásán keresztül vezet.

Giacomo Pedranzini, a Kometa ügyvezető igazgatója a felmérés eredményei kapcsán kiemelte: „Az állatot tisztelni kell akár kisgazdaságokról, akár nagygazdaságokról van szó. A jó minőségű termék csak olyan állat húsából készülhet, amely nem szenvedett, és a lehető legjobb körülmények között tartották”. Örül annak, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak, amit a felmérés is alátámaszt, de úgy gondolja, hogy még az állattartóknak és a fogyasztóknak is van mit tanulniuk, éppen ezért hívta életre a HonestFood kerekasztalt, hogy iparági szakértőkkel együtt keressék a válaszokat a kihívásokra. 

agrotrend.hu / Store Insider

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.