Intenzív halnevelő kutatóbázis a Kaposvári Egyetemen

 Prof. Dr. Szávai Ferenc rektor és Farkas Éva az MVH Somogy Megyei kirendeltségvezetője – fotó: KE

A több évtizedes múltú halászati kutatási infrastruktúrájának továbbfejlesztésével innovatív haltenyésztési kutatási és hozzá kapcsolódó oktatási bázist hoztak létre az elmúlt évben a Kaposvári Egyetemen, mintegy 170 millió forintból.

– Nem csak a zöldítésre kell készülni, világosan látjuk, hogy az úgynevezett kék gazdaság is meghatározó, hiszen ami egyik helyen hulladék, az a másikon érték – mutatott rá Szávai Ferenc rektor. – Az egyetemen régóta megvan minden karnak az ökoimázsa, és most az intenzív halnevelő bázissal infrastruktúrában, lehetőségeiben tovább tudott fejlődni, a tenyésztésre helyezve a hangsúlyt. Tudjuk, hogy az unió törekvése, hogy az ágazatot az élelmiszer-termelés szolgálatába állítsa, megállítsa a túlhalászás problémáját és függetlenné tegye az országokat.

Borbás Zoltán kancellár hangsúlyozta: az egyetem elkötelezett híve a megújuló, fenntartható fejlődésnek, aminek ez a bázis az egyik első eleme.

– Úgy gondoljuk, hogy egyetemünknek a demográfiai mélypont közelében kitörési pontot kell találnia – tette hozzá a kancellár. – Ilyen egyrészt kutatás, másrészt harmadik misszióként megfogalmazott fokozatváltás a felsőoktatásban: vagyis legyünk hatással a környezetünkre, befolyásoljuk intenzív módon a vállalkozások működését, és vegyünk részt a sikeres munkájukban, számítható formában, fejlődőképesen, jövőbe mutatóan.

A kutatóbázis az első lépés az egyetem halászati programban történő fejlődésében, és nem titkolt szándékuk, hogy a teljes vertikumot kutathassák. Emellett céljuk, hogy tanüzemként  ne csak egyszerűen megmutassák, hogy milyen a hal, hanem olyan gazdaságként működtessék, ami nyereséget termel és életpályát tud felvázolni.

– Ma több halat fogunk ki, mint amennyit a populációk regenerálni tudnak, amit felismerve az akvakultúra, a halak és mészhéjú állatok, valamint a vízi növények termesztése lehet az egyetlen megoldás – mutatta be a projektet Kucska Balázs projektvezető. – Várhatóan 5-10 éven belül elérjük azt, hogy ugyanannyi halat állítanak elő tógazdaságokban, mint amennyit kihalásznak a tengerekből.

Ehhez fontos a fenntartható halászat és akvakultúra megteremtése, az európai polgárokat egészséges halból készült élelmiszerrel történő ellátása, az importfüggőség csökkentése, a haltenyésztés volumenének és versenyképességének növelése. A Kaposvári Egyetemen már 1973 óta folynak haltenyésztési kutatások, 2013-ban megalakult az Aquakultúra és Haltenyésztés Tanszék is.

Használatba vették pénteken a megújult hallabort is a Kaposvári Egyetemen, amely a felújítással komplex tanszéki oktatási, kutatási épület lett. Három korszerű halnevelő és egy halkeltető egység létesült, kibővült a kísérleti recirkulációs rendszer, a hasznos víztérfogat növekedésével. Ez lehetőséget biztosít intenzív haltenyésztési technológiák kidolgozására és innovatív haltakarmányok kifejlesztésére. Utóbbi munkát egy, hazánkban is egyedülálló korszerű kísérleti haltáp gyártó berendezés, egy úgynevezett extruder segíti.

Az egyetemi oktatási munkát támogató demonstrációs akvapónia rendszer, etológiai és vízminőségi laboratórium, valamint egy korszerű tanterem mellett az egyetem több kutatási vállalást is tett. Többek közt tavi tápok fejlesztése, ragadozó halak intenzív nevelése, a magyar haltenyésztési gyakorlat számára új fajok fejlesztése kapcsán.

agrotrend.hu / sonline