2022.05.29., vasárnap , Magdolna

Állattenyésztés

2018. január 17. szerda • 08:05

Kedvez a hazai juhtenyésztőknek a korai húsvét

Bár a húsvéti ünnepekig még bő két hónap van hátra, a magyar juhtenyésztők már lázasan készülnek a bárányok egyik legfontosabb szezonjaként ismert időszakra. Élénk keresletre és áremelkedésre számítanak a külpiacokon.

Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója a Magyar Időknek elmondta, a gazdaságokban már megkezdődött az elletés, az idén pedig igazán jó szezonra számítanak a tenyésztők.

Most a szokottnál korábban, március végén lesz húsvét, ami kedvez a hazai juhtenyésztőknek is. Az európai uniós versenytársainknál ugyanis csak később születnek a bárányok, március közepére csak néhány tagállamban lesznek eladásra kész fiatal állatok, ezért a felvásárlók várhatóan drágábban veszik majd át a magyar gazdaságokból kikerülő bárányokat.

fotó:123rf

A húsvéti tradíciók miatt a fogyasztás vélhetően az idén is élénk lesz, ezért feltételezhetően az árak is tovább emelkednek majd március végéig. A szakember elmondta: évente 650-700 ezer bárányt adnak el az Európai Unióban a magyar állattartók, húsvét környékén ennek a huszonöt-harminc százaléka kerül piacra. Ez várhatóan az idén is így lesz,

a külpiacokon húsvétkor értékesített bárányok aránya azonban ebben az évben a húsz százalékhoz lesz közelebb.

Hajduk Péter szerint jó közepes évet hagyott maga mögött az ágazat. Az év első fele minden szempontból gyengén sikerült: az időjárás és a piaci körülmények sem voltak kedvezők. – Az aszály nagyon érzékenyen érintette a tenyésztőket, ráadásul az árak egészen augusztusig nagyon nyomottak voltak. Az év második felében szerencsére az időjárás is megfordult és az árak is növekvő pályára álltak – jegyezte meg a szakember.

A drágulás egészen az év végéig kitartott, sőt a várakozások szerint idén is folytatódik az áremelkedés.

A tenyésztőket összefogó szövetség ügyvezető igazgatója szerint bár mára minden téren rendeződött a helyzet, a tavaly tapasztalt nehézségek nem tűntek el nyomtalanul. Míg az előző években folyamatos volt az állatlétszám emelkedése, tavaly megtorpant a növekedés, 960-970 ezer példányt tartott számon a statisztika.

– Évről évre harminc-ötvenezerrel bővült az anyajuhok száma, az elmúlt évben azonban stagnálást mutatott a létszám. Ugyanakkor már az is kiemelkedő eredménynek tudható be, hogy a nehézségek ellenére szinten maradt az állomány, és nem csökkent az anyajuhok száma – fogalmazott Hajduk Péter.

A szakember szerint mindez elsősorban a kormányzati intézkedéseknek és az európai uniós támogatásoknak köszönhető.

fotó:123rf

Az ágazat a jövőben is számíthat a közösségi forrásokra, az unión belül pedig, úgy tűnik, javulhat a kiskérődzőtartók helyzete. Erre utal az is, hogy az Európai Parlament napirendjén van a téma, és készül egy ágazati stratégiai terv is.

– Eddig számos uniós tagállamban készült tanulmány arról, hogy a legeltetéses állattartás háttérbe szorulásával milyen hátrányok érik a vidéket és az ott élő embereket. Az uniós szakemberek és politikusok is lassan rádöbbennek arra, hogy

támogatni kell a húsmarhatartást, a juh- és a kecsketenyésztést, hiszen ezzel a vidék megtartóereje mellett a környezet és az ökoszisztéma fenntarthatósága is biztosítható

– emelte ki az ügyvezető igazgató.

Erdős Norbert fideszes EP-képviselő a múlt év végén hívta fel a figyelmet arra, hogy ágazat jelentősen hozzájárul a munkahelyteremtéshez és -megtartáshoz a kedvezőtlen adottságú vidéki területeken, ezért bővíteni kell az ágazatnak elkülönített források mértékét.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.