Állattenyésztés
Gazdálkodás
Kedvező változást hozott a brojlercsirkék jólétére az irányelv a gyakorlatban
Az Európai Bizottság elfogadta a húshasznú csirkék védelmére vonatkozó minimumszabályokat meghatározó 2007/43/EK irányelvvel kapcsolatos jelentést.
Az irányelvet a tagállamok teljes mértékben átültették a gyakorlatba, és a bizottsági jelentés alapján az irányelv meghatározó szerepet játszott a brojlercsirke-gazdálkodásban és az állatok elhelyezésében, és így egészségének és jólétének javulásában. A jelentés további javaslatként inkább műszaki javításokat ajánl, mint például a szellőztetést.
Ez a jelentés az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiában (2012-2015) tervezett intézkedések egyike is egyben. A stratégia az állatjóléti eredményekre alapuló megközelítést szorgalmazta, és azt, hogy a brojlercsirkék jólétének, valamint levágásának értékelésére vonatkozó mutatókat a jövőben szélesebb körben kellene használni.
Az irányelvet megelőzően nem volt külön a brojlercsirkékre vonatkozó jóléti előírás, és csak a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK irányelv követelményei érvényesültek, közöttük az állatok élettani és etológiai szükségleteinek megfelelő elhelyezés, táplálék, víz és gondozás biztosítására vonatkozó általános elvek. Az Eurobarometer által 2005-ben készített egyik tanulmány szerint tíz uniós polgárból négynél több említette a hústermelés céljából tartott csirkéket azon fajok között, amelyek jólétét és védelmét leginkább javítani kell.
Az irányelv állatjóléti követelményeket vezetett be a hústermelés céljából tartott csirkék elhelyezését szolgáló ólakra, a maximális állománysűrűségre, valamint kiegészítő követelményeket a nagyobb állománysűrűséggel működő állattartókra vonatkozóan. Nagyobb állománysűrűségek esetén az állományt az elhullási arányt mutató adatokkal együtt kell eljuttatni a vágóhídra, és ezeket az adatokat értékelni kell. Ez az első olyan uniós jogszabály, amely állatokra vonatkozó mutatókat vezet be az állatjólét szabályozásának egyik módjaként. A vágóhídi ellenőrzés a gazdaságok nem diszkriminatív vizsgálatait egészíti ki, és adott esetben a kórbonctani megállapításokat követő vizsgálatokhoz vezethet a gazdaságoknál.
fotó:123rf
Az EU világszinten is a brojlercsirke-piac jelentős szereplője – a globális termelés 11,3 százalékát adva -, az összes baromfihús-termelés 2014-ben 14,1 millió tonnát tett ki. A baromfiipar jelentős élelmiszeripari ágazatnak tekinthető, 2017-ben valamivel több, mint negyedmillió embernek adott munkát.
A megjelent anyag jól reprezentálja, hogy
az uniós szabályok megfelelő végrehajtás mellett kedvező változást tudnak gyakorolni az állatok jólétére.
Az EB a továbbiakban is folytatni fogja a tagállamokkal végzett munkát a jó ellenőrzési gyakorlatok terjesztésében, valamint a tagállamokkal és az ágazattal a gazdaságok irányításával kapcsolatos iránymutatás tekintetében.
fotó:123rf
A brojlercsirke-gazdálkodás az uniós agrárgazdaság fontos része, és a 2017-es felméréssel gyűjtött információk szerint az irányelv végrehajtásából nem merültek fel nagyobb költségek. Az irányelv olyan keretrendszert biztosított, amellyel a tagállamok javítani tudták a brojlercsirkékkel kapcsolatos gazdálkodást és elhelyezést, ez pedig kedvező hatással volt a madarak egészségére és jólétére.
A talppárna-dermatitisz felügyeletére épülő ellenőrzések mutatják a legjobban az állatjólét javulását. A gazdaságok ellenőrzésében ezek az ellenőrzések jelentik a fontossági sorrend meghatározásának leghatékonyabb és leghatásosabb módját. A hatóságok és az állattartók is mérni tudták a fejlődést, a talppárna-dermatitisz pontozásával fenntartva a valós állatjóléti eredményekre alapozott normákat.
A tagállamok tisztában vannak a talppárna-dermatitiszre irányuló felügyeleti rendszerek megvalósításához szükséges lépésekkel, és kétharmaduk már ki is alakított ilyen rendszereket.
A gazdaságok szúrópróbaszerű ellenőrzése továbbra is lényeges része bármilyen ellenőrzési rendszernek, különösen az állománysűrűségek, valamint annak ellenőrzése kapcsán, hogy a gazdálkodás, az elhelyezés és az egyéb erőforrások megfelelőek legyenek.
A különböző tagállamok eltérő maximális állománysűrűségeket alkalmaztak, és a magas állománysűrűségek lehetséges kedvezőtlen hatásait a szigorúbb előírások alkalmazása, valamint az összesített napi elhullási arányok mutatóként történő felhasználásán alapuló ellenőrzése enyhítette.
A magas elhullási arányok miatt gyakran hibáztatják a keltetőüzemekben és/vagy a szülői állományokban fennálló állapotokat, de nincsenek ismert hatósági intézkedések e gyanú kezelésére.
Az inkább műszaki jellegű, a csirkék jólétét befolyásoló követelmények – pl. a szellőztetés – szabályszerű értékelése szintén kihívást jelent a hatóságok számára.
A Bizottság a továbbiakban is folytatni fogja a tagállamokkal végzett munkát a jó ellenőrzési gyakorlatok terjesztésében, valamint a tagállamokkal és az ágazattal a gazdaságok irányításával kapcsolatos iránymutatás tekintetében.
agrotrend.hu / EB