Kevesebb és olcsóbb, mi az? Így alakul a juhágazat idei helyzete

– Az átlagos 100-120 ezer húsvéti báránynál az idén várhatón mintegy 10 ezerrel kevesebbet lehet majd exportálni Olaszországba, miközben az elérhető ár is csökken – mondta Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke az MTI-nek hétfőn.

Tavaly a 20-24 kilogrammos húsvéti pecsenyebárány ára mintegy 3,2 euró volt kilogrammonként, míg az idén a kereslet csökkenése miatt átlagosan 2,5-2,7 euróra mérséklődött – fotó: 123rf

A tenyésztők úgy kívánnak segíteni az olasz értékesítési gondokon, hogy más országokba is szállítanának, ám például Izraelben és az észak-afrikai országokban csak a pecsenyebáránynál nagyobb, 30-35 kilogrammos állatokat lehet eladni. Ez azt jelenti, hogy igen kockázatos az értékesítés, mert az ilyen súlyú állatokat máshol nemigen lehet értékesíteni, így

kiszolgáltatottá válnak az állattartók

– mondta a terméktanács elnöke.

Magyarországról évente átlagosan mintegy 600 ezer bárányt vágnak le, ennek mintegy 90 százaléka exportra kerül, a kivitel 85-90 százaléka Olaszországba irányul. A Központi Statisztikai HIvatal (KSH) adatai szerint 3 százalékkal kevesebb bárány került a nemzetközi piacra 2016-ban az előző évihez viszonyítva. A magyarországi bárány legnagyobb piaca tavaly továbbra is Olaszország volt, amelynek a kivitelen belüli részaránya 89 százalékot ért el, ez 2,3 százalékpontos csökkenést jelentett 2015-höz képest.

– A magyar juhtartás éves árbevétele átlagosan mintegy 20 milliárd forint, ami az utóbbi években nem nőtt, ugyanúgy, ahogy az ágazat támogatása sem, ez anyajuhonként 24 euró (7200 forint), és mindent összevéve – például a de minimis támogatást is – összesen 7,5 milliárd forintot tett ki tavaly, szemben az előző év 8 milliárd forinttal – ismertette Bátor Árpád. 

Magyarországon a könnyű bárány ára 2017 első tizenkét hetében 15 százalékkal, a nehéz bárányé 13 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Mindez az idei Húsvét előtti árakra is kifejti hatását. 

A termelőtől közvetlenül a feldolgozóhoz kerüljön a bárány

– A termelőknek saját kezükbe kellene venni a kereskedelmet. Szükséges lenne a használt fajták, a tenyésztési, tartási és takarmányozási eljárások meghatározása is – nyilatkozta az Agrotrend.hu-nak Hajduk Péter. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója szerint konkrét termékeket kellene előállítani és ezeket

a termelői csoportoknak közösen kellene egységesen értékesíteni,

ez lenne a kitörési pont. – A kereskedőknek nem érdekük, hogy a jelenlegi rendszer megváltozzon – tette hozzá Hujduk Péter.

A juhtenyésztőknek gondot jelent az is, hogy a gyapjúra nincs kereslet, miután bedőlt a kínai piac azon része, amely a magyar gyapjút vásárolta.

agrotrend.hu