Kordában tartható a sertéspestis

Miközben Ázsiában és sajnos Európában is, megállíthatatlannak tűnik az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése, szakértők azt mondják, hogy ez a betegség bizony kordában tartható és visszaszorítható, amennyiben sikerül a járványvédelmi intézkedéseket maradéktalanul betartani.

Gyakran halljuk és mondjuk is egymásnak, hogy az ASP terjedését nem lehet megállítani, csak idő kérdése és az egész ország, sőt egész Európa befertőződik. Ennek alátámasztására szoktuk sorolni a lengyel, román, litván, kínai, vietnámi és még ki tudja hány ország példáját, akiknél robbanásszerű volt a vírus megjelenése és elterjedése. Persze azt már nem tesszük hozzá, és erről már a híradások sem írnak sokat, hogy milyen okok miatt, illetve milyen körülmények között történt mindez – írja az allattenyesztok.hu.

Visszaszorítható a fertőzés terjedése – fotó: pxhere.com

Amennyiben megviszgáljuk, hogy mi okozta a betegség ilyen gyors és nagyarányú elterjedését, akkor megállapíthatjuk, hogy emberi mulasztások, hanyagság vagy éppen szándékosság áll a legtöbb eset mögött. Mivel az ASP vakcina megjelenésére, vagy pontosabban forgalomba kerülésére szakértők szerint még éveket kell várni, hatékonyabb megoldást jelent a járványvédelmi óvintézkedések betartása és betartatása.

Tájékoztató rendezvénysorozat

Az elmúlt egy hónapban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Állattenyésztési Osztálya az ország több helyén (időrendi sorrendben Miskolcon, Nádudvaron, Budapesten, Kiskunfélegyházán és Tatán) szervezett tájékoztató fórumokat sertéstartóknak és vadászoknak, ahol az országos főállatorvos az ASP-vel kapcsolatos legújabb hírekről és intézkedésekről számolt be.

A rendezvénysorozat novemberben újabb helyszínekkel (Kaposvár, Csorna, Veszprém) folytatódik annak érdekében, hogy a betegséggel és annak megfékezésével kapcsolatos információk minél több gazdához és vadászhoz eljuthassanak.

Elterjedése hazánkban

Az első hazai ASP esetet tavaly áprilisban jelentették, amikor Gyöngyös környékén elhullott vaddisznókban mutatták ki a gyilkos kórt. Azóta 7 megyéből 1014 kitörést jelentett a NÉBIH és novemberig közel 2100 elhullott vagy kilőtt vadsertésben találták meg a vírust.

A legjobban fertőzött Heves megye, majd Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád, de jelentettek kitörést Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Pest megyékből. Az ország több mint fele megfigyelési körzet.

A Dunántúlon a vírus szeptember végén jelent meg először a Budakeszi vadaspark vaddisznó állományában. A vírus természetes környezetben lassan terjed (évente 30-40 km), hiszen a beteg állatok túlnyomó többsége elpusztul, nem tudja messze hurcolni a betegséget.

"A kisüzemi sertéstartók 60 százaléka azt nyilatkozta, hogy akkor sem tudná betartani az előírásokat, ha mindet ismerné."

Nem ragályos, de letális

Az ASP vírusról sokan tévesen azt hiszik, hogy nem lehet ellene védekezni, holott ez nincs így. Szomorú eredménnyel zárult egy nemrégiben sertéstartók között végzett felmérés, amely szerint a kisüzemi sertéstartók 60 százaléka azt nyilatkozta, hogy akkor sem tudná betartani az előírásokat, ha mindet ismerné (kettős kerítés, állat-, és emberek ki-be mozgása, fertőtlenítések, takarmányozás, továbbá a takarmány és alomanyag 90 napos pihentetése).

Ilyen hozzáállással valóban nehéz a védekezés. Egytelen szelet fertőzött szalámival be lehet fertőzni egy egész telepet.

Tény, hogy az ASP közel száz éves történetében példátlan kiterjedésű és súlyosságú a mostani járvány, amely a Kaukázus térségéből, Grúziából 2007-ben indult ki és először Oroszország európai területén, Ukrajnában és Fehéroroszországban terjedt el, majd 2014-ben megjelent Lengyelországban és Litvániában. A vírus nem ragályos, de letális, azaz nem terjed gyorsan, de a megbetegített állatok túlélési esélye majdnem a nullával egyenlő.

Ellenálló és virulens a vírus

A betegséget okozó vírus a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. Fertőzött istállók padozatán, az alomszalmán, napfénytől védett helyen, heteken át fennmarad. A sertéshúsban és a nyers, vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad.

Csak erélyes fertőtlenítőszerekkel pusztítható el, mert savas és lúgos közegben (pH 3,9 – 11,5 között) is megtartja fertőzőképességét. Az ASP vírusának legalább 22 genotípusa különíthető el. A Kelet-Európában jelenleg cirkuláló vírus a II-es genotípusba tartozik, megbetegítő képessége erős.

Leginkább a ragályfogó tárgyakkal terjed

A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust, amikkel közvetlenül megfertőzhetik a velük érintkező társaikat. A sertéstartók, gondozók, állatfelvásárlók és mindenki, aki az állatok tartási helyén megfordul, az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) elhurcolhatják a betegség kórokozóját.

A NÉBIH tematikus honlapot készített, ahol az ASP-vel kapcsolatos legfontosabb információ megtalálhatók. https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Újratelepítés és kártalanítás

Fertőzés gyanúja vagy óvintézkedés keretében kiürített sertésól újratelepítése a fertőtlenítéstől számított legalább 42 nap után lehetséges. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy leghamarabb a kiürítéstől számított két hónapot követően kezdődhet meg betelepítés.

A betegség elfojtása/felszámolása érdekében hatósági rendelkezésre leöletett sertések után állami kártalanítás jár. Ennek mértéke az állatok forgalmi értékének 100%-a. Nem jogosult kártalanításra, sőt bírságra számíthat az a gazda, aki nem jelenti a gyanús eseteket, illetve a megbetegedést, vagy elhullást.

A kártérítés kifizetése a hatósági határozattól számított 60 napon belül történik (általában 40-42 napra fizet a Kincstár).

Az országos főállatorvos nem tervezi és szakmailag indokolatlannak tartja az országos vaddisznó állomány kiírtásának elrendelését, továbbá a kisüzemi sertéstartás hatósági fölszámolását.

A vadásztársaságok a vaddisznóra vonatkozó kilövési terveiket 30 százalékkal megemelték, továbbá a becslés helyett, a teríték alapú elszámolást írták elő a vadászoknak az állománygyérítés fokozása és a pontosabb állapotfelmérések érdekében. A cél a 0,5 vaddisznó/km2 állatsűrűség elérése. Jelenleg ennek az értéknek a 2-4 szerese a jellemző.

ÖSSZEFOGLALVA: Hatékony védekezéssel, a járványvédelmi intézkedések maradéktalan betartásával a vírus terjedése megállítható illetve visszaszorítható!

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu