Magukhoz tértek a méhek a napraforgó idejére – eredményes évet zárhatnak a méhészek

Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke kifejtette, tavaly télen a méhállomány majdnem negyede elpusztult vagy legyengült a kemény hideg és az elszaporodott ázsiai méhatka terjesztette vírusok miatt. Az állomány a repce és az akác virágzására nem tudta összeszedni magát, így repcemézbõl nagyon gyenge, akácból gyenge-közepes évet zártak a méhészek.

A napraforgó virágzására már fel tudott fejlõdni az állomány, így

azok a méhészek, akiknél nem volt extrém mértékû a méhpusztulás, összességében enyhe pozitív eredménnyel zárhatják az évet

– jelentette ki.

fotó:Pixabay

Az egyesületi elnök kifejtette, a repcetermés fele az elvárható minõséget sem hozta, ami fõként azzal magyarázható, hogy a méhészek korán, magas víztartalom mellett pergették ki a mézet annak érdekében, hogy a repcével csaknem összeérõ akácból fajtamézet tudjanak pergetni.

Az akácméz a kisebb mennyiség ellenére jó minõségû, a napraforgó pedig a száraz nyár hatására 15-16 százalék körüli víztartalmú lett, amihez tudni kell, hogy 19 százaléknál már elsõ osztályú a méz.

A felvásárlási árak a nagybani piacon a vegyes virágmézbõl – hordós kiszerelésben – kilónként 650, akácméznél 1200-1400, az egyéb fajtamézek esetén 800-1000 forint körül alakulnak. A fogyasztók a kiskereskedelemben a vegyes méz kilójához 1200-1300, az akáchoz 2000, a hárs és egyéb mézekhez 1700-1800 forintért juthatnak hozzá. "Az utóbbi három évben emelkedés nem volt a piacon, de szerencsére csökkenés sem" – jelentette ki.

fotó:123rf

Haász Ferenc elmondta, Magyarországon az éves átlagfogyasztás fejenként 70-80 dekagrammra nõtt a korábbi 40-50-rõl. A méz 65-70 százalékát továbbra is exportálják, fõként Német-, Olasz- és Franciaországba.

Békés megyében körülbelül nyolcszázan foglalkoznak méhészkedéssel, a megyei egyesületnek 660 tagja van. A méhcsaládok számát õsszel 68 ezerre becsülték.

agrotrend.hu / MTI