Magyarország meg tudja védeni házisertés-állományát

Legutóbb egy Borsod megyében kilőtt vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestis fertőzését.

A következő időszak 2 legfontosabb állategészségügyi feladata az afrikai sertéspestis (ASP) elterjedésének a lehető leghatékonyabb korlátozása, valamint a házisertés-állományra történő átfertőződés megakadályozása – jelentette ki az agrárminiszter a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) térségi szervezetének továbbképző napján a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón csütörtökön.

Nagy István: Az állategészségügy kérdése egyre inkább nemzetbiztonsági kérdéssé alakul – fotó: mosonvarmegye.net

Nagy István előadásában hangsúlyozta, a szaktárca továbbra is minden lehetséges intézkedést megtesz a betegség miatt jelentkező kereskedelmi veszteségek enyhítésére és az emiatt elvesztett exportpiacok visszanyerésére. Ebben a munkában az állatorvosok megbízható partnerei az ágazatnak, érdemes és lehet is építeni a szolgálataikra – tette hozzá.

Mint mondta,

Hongkongba,
Új-Zélandra és Kanadába

az ASP-vel érintett megyéken kívüli területekről továbbra is lehetséges a magyar sertéshús termékek exportja,

Japánnal pedig előrehaladott tárgyalások folynak a regionalizációról.

A vírus magyarországi megjelenésekor az ázsiai országokba és Japánba irányuló magyar sertéshús kivitel teljesen leállt, a miniszter közlése szerint a szaktárca jelenleg is dolgozik a kínai és japán piac újraindításán.

– Még ősszel várható az ASP-vel kapcsolatos japán audit, amelynek kedvező eredménye esetén újraindulhat a távol-keleti országba a magyar sertéshús exportja Magyarország alacsony kockázatú területeiről

– közölte Nagy István.

Az agrárminiszter előadásában felidézte, az Európai Unióban 2014-ben, Magyarországon idén áprilisban jelent meg előbb

Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis vírusa.

A komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok és az állatorvosok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra.

Az ASP belgiumi megjelenésére utalva az agrárminiszter hangsúlyozta, egyelőre beláthatatlan, hová fog alakulni a vírushelyzet.

– Magyarország az állategészségügyi rendszer szervezettsége, fegyelmezettsége és a felelős állattartói magatartás miatt még meg tudja védeni a házisertés-állományát – tette hozzá a miniszter.

Az ASP Európában elsősorban

Csehországot,
Lengyelországot,
a Baltikumot,
Ukrajnát és Romániát érinti.

A legsúlyosabb helyzet Romániában van, a vírus eddig 952 házisertés-állományban jelent meg, 72 vaddisznóból azonosították a betegséget és

már több mint 320 ezer házisertést kellett leölni.

Magyarországon legutóbb a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcal község külterületén kilőtt vaddisznóból mutatta ki az afrikai sertéspestis vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

agrotrend.hu / MTI