MÁSZ: jobb évet zártunk, mint korábban

Hogyan értékelné a tavalyi évet?

Úgy gondolom, hogy soha rosszabb évet, mint 2017. Annak ellenére, hogy voltak – és vannak is – problémák, de összességében a 2015-ös és 2016-os évhez képest jobb esztendőt zárt a sertés- és a szarvasmarhaágazat is. Nem azért, mert a 2017-es esztendő olyan kiugróan jó lenne, hanem mert az említett két év nagyon rossz volt. Az egész évet tekintve jövedelmezővé vált a termelés és még valamennyi haszon is képződött. Úgy fogalmaznék, hogy a nehézségek ugyan jelen vannak, és bizonyos kockázatok is lebegnek a fejünk felett, de mindent egybevetve 2017-et egy jó közepes évnek tekintem.

Milyen tendenciák voltak érzékelhetők?

2017-ben elmozdulás történt mind a tej-, mind a sertéságazatban, a húsmarhaágazatban ugyanakkor fordított a helyzet. Ott 2016-ban és 2015-ben is jobb árak voltak mint tavaly, de ez az árcsökkenés még elviselhető mértékű.

Az ágazatban a támogatásokkal együtt továbbra is képződik jövedelem, de a felvásárlási árak már nem olyan jók, mint voltak korábban. Hosszú távon a korábbi nagyon magas árak visszatérésének kicsi az esélye. A folyamatos keresleti piac viszont fennmarad, ami nagyon fontos, mert erre szükség van ahhoz, hogy megfelelő árak alakuljanak ki.

Bizonyos piaci problémák ugyanakkor nyomják a húsmarhatartók vállát. Az az érdekes helyzet alakult ki, hogy mostanában a bikáért nem fizetnek többen mint az üszőkért, pontosabban az üszők ára felzárkózott a bikaárakhoz. Ennek oka a török piac, amely jó áron kezdte el keresni a fajtatiszta vagy fajtaazonos tenyészüszőket, amik egy részét korábban csak hízóállatként, nyomottabb áron lehetett jellemzően a délszláv piacokon értékesíteni.

fotó:Pixabay

Hogyan jellemezhető a tejágazat?

2017 konszolidált évnek tekinthető, az árak jó közepesek voltak, és a legfontosabb, hogy számítanak. A nyerstej éves termelői átlagára 2017-ben 94; az export ár 101 Ft/kg volt, ami 29, ill. 34 százalékkal magasabb mint 2016-ban volt. A teljes tej kivitele 4 százalékkal nőtt, a fölözötté 15 százalékkal csökkent egy év alatt. Jó trend a tejet tekintve, hogy a magyar piac konszolidálódott, illetve annak az irányába mutat. Ez köszönhető a tejpiaci szereplők jobb együttműködésének, amiben a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak fontos szerep van.

A tej ára Magyarországon alacsonyabb, mint az uniós átlagár, a tagállamok között a tejárat tekintve a 24-25. helyen vagyunk, ami nem jó. Jobb lenne, ha a középmezőnyben vagy afölött lennénk. Ez egyesek szerint azért nem valósítható meg, mert Magyarországon a feldolgozóipar nem elég erős. A tejet különösen a vaj, illetve a tejpor formájában lehet tartósan kivonni a piacról, amire nem nagyon vagyunk berendezkedve, továbbá a legnagyobb hozzáadott értéket a sajtgyártás adja, amiben szintén sokat kell fejlődnünk.

Milyen külső körülményekkel kell számolni?

A globális tejpiac legfontosabb szereplője és egyben Európa legnagyobb vevője Kína, amelynek az utóbbi években meghatározó szerepe van az árak alakulásában. A tej és a sertéshús esetében is a távolkeleti ország mozgatta fölfelé az árakat. A tejtermelésben konszolidált helyzet alakult ki 2017-ben. A tej árának emelkedése 2016 második felében kezdődött, 2017-ben inkább stagnálás, illetve enyhe emelkedés történt. Tavaly már képződött jövedelem a tejtermelőknél, de 2016-ban, 2015-ben óriási veszteségük halmozódott föl. Ugyanakkor a tavalyi év nem elég ennek kiheverésre, ezért azt várjuk, hogy 2018-ban folytatódik az áremelkedés, és semmiképp nem következik be jelentősebb árcsökkenés. A stabil árak kiszámíthatóvá teszik a termelést. A tejtermelés a mezőgazdaság nehézipara, amit azt jelenti, hogy óriási tőkelekötése van és aki ezt egyszer abba hagyja, nem kezdi el újra. Új belépők ebben az ágazatban alig vannak, az a jellemző inkább, hogy a megmaradt termelők növelik kibocsátásukat.

fotó:Pixabay

Sertés esetében mi mondható el 2017-ről?

A sertéstartók viszonylag jó évet zártak, a termelés jövedelmező volt. Szeptemberben a felvásárlási árak ugyan elkezdtek csökkenni , és a 2016-os szint alá estek, de éves összesítésben így is 10-13 százalékkal magasabb volt átlagban az ár, mint előző évben. A sertéstartók vérzivataros időszakon vannak túl és idén végre maradt forrás a fejlesztésekre.

A 2018-as kilátások a kínai kereslet miatt jónak tűnnek, ugyanakkor nagyon komoly kockázatot jelent az afrikai sertéspestis. A betegség több száz kilométert tud ugrani akár néhány hét alatt ami szinte mindig emberi mulasztásra vezethető vissza. Minket a betegség egyelőre elkerült, ami köszönhető annak, hogy a hatóság és a tenyésztők-termelők a határmenti veszélyeztetett részen igyekeznek nagyon odafigyelni. Száz százalékos védelem nem lehetséges. Abban az esetben, ha hazánkban is felütné fejét a betegség, nagyon nagy gondok lehetnek. Fő piacaink ugyanis az egész országot zárnák le, és nemcsak az érintett régiót.

Milyen tendenciák figyelhetők meg ezen a területen?

Magyarországon jelenleg fölfutóban van a sertéshús-termelés. Bár a KSH a tavalyinál kisebb sertésállományt mutatott ki júniusban, de év végére a létszám valószínű emelkedett. A feldolgozott sertéshús mennyisége ugyanakkor emelkedett. A magyar sertéshús-export jelentősen bővült egy év alatt, és jó lenne, ha ez folytatódna. Erre meg is van a lehetőség, hacsak a sertéspestis ezt meg nem akadályozza. Összefoglalva tehát a sertésnél jó a helyzet, viszont óriási a kockázat.

fotó:Pixabay

A juhágazatot mi jellemezte alapvetően tavaly?

Ez egy kicsi de értékes ágazat. Jóllehet csak néhány százalékot képvisel az állattenyésztés kibocsátásából, de nagyon fontos szerepe van a táj karbantartásában. A juhok, kecskék olyan gyepterületeket hasznosítanak, amelyeken más legelő állat jövedelmezően nem tartható, ráadásul és még exportárualapot is állítanak elő. A báránykivitelünk jelentős, annak ellenére, hogy a magyar bárány 85 százalékát fölvevő olasz piac gyengélkedik, és ez tartósnak tűnik. Olaszország az elmúlt években kevesebb bárányt vásárol, aminek az az eredménye, hogy az árak egyre többször inkább lefele mozognak. Persze ez is hullámzik. Mostanában inkább karácsonykor alakul ki a legjobb ár a korábbi húsvéti fölfutással ellentétben, ugyanakkor nem könnyű karácsonyra „előállítani” bárányt.

Hogyan alakultak-alakulnak az árak?

Év közben közepes árak voltak. Mivel az olasz piac élő bárány iránti kereslete csökken, ezért a feldolgozott bárányhús- és birkahúsexportban látok inkább fantáziát a jövőt tekintve. A húsexport ugyan emelkedik, de még nagyon elenyésző a volumene az élőbárányhoz képest. Ígéretes piacnak bizonyul Japán, a távolkeleti országok és egyes arab piacok. Ezek távoli és nehéz piacok, amelyek sok feltételt szabnak, s Magyarországon kicsi a feldolgozókapacitás. Egy-két feldolgozó tud csak előállítani ilyen minőségű bárányhúst.

A MÁSZ a lótenyésztőknek is ernyőszervezete.

A ló sajátos helyzetben van, ma már elsősorban hobbi-, és sportcélokat szolgál, nem gazdasági haszonállat. Persze van még sok olyan családi gazdaság, ahol az igaerejét hasznosítják, de a korábbi évszázadokhoz, évtizedekhez képest az állomány száma jelentősen lecsökkent. Ma 60-70 ezer ló van Magyarországon, döntő részük sport- és hobbicélokat szolgál. A nehézséget az okozza, hogy nincsen igazából jó piaca a magyar tenyésztésű lónak. Ez az elmúlt időszakban szerencsére javult, és vannak jó példák is. Egy ugyanolyan minőségű külföldi eredetű lóért az emberek hajlamosabbak többet fizetni, mint egy magyarért. A külföldi fajtaegyesületek jobb marketingmunkát végeztek, illetve jobban megtalálták a helyét egy-egy fajtának.

Ezt nekünk is meg lehetne találni, s már van is rá példa. A nóniusznál jó eredmény például, hogy a lovas rendőrök – nem csak Magyarországon, de külföldön is – keresik és használják ezt a fajtát. De fogathajtásban is vannak szép eredmények, a magyar lipicai nagyon jó. Arab telivért és Shagya arab lovakat is sikerrel exportáltunk egészen távoli és egzotikus országokba is.

Díjlovaglásban nehéz a helyzet, mert ott a német és a holland lovak dominálnak. A díjugratás esetében terjed, hogy a magyar fajtáknak külön versenyt írnak ki, ahol nagyobb figyelmet kapnak a hazai tenyésztésű lovak. Ez a trend jó, de jó lenne, ha ez még látványosabb és erőteljesebb lenne. Ehhez az is kellene, hogy a tenyésztésben, a tenyésztőszervezetekben dolgozó gárda megfiatalodjon, és aktívabban vegyen részt a tenyésztés irányvonalának meghatározásában.

fotó:Pixabay

Minek örülnének az állattenyésztők 2018-ban?

A tenyésztők számára az lenne jó, ha jövőre is tudnának fejlődni, amihez az kell, hogy folytatódjon az a kormányzati hozzáállás, ami 2017-ben elkezdődött, akkor a tenyésztőszervezetek 1,3 milliárd forintot kaptak tenyésztési feladataik ellátására. Az elfogadott költségvetés alapján úgy tűnik, hogy ez folytatódhat. Erre az erős támogatói hozzáállásra azért van szükség, mert nálunk csupán 2-3 évtizedre tekint vissza az önálló tenyésztőszervezeti múlt, a versenytársak azonban több évtized-évszázad alatt tudtak fejlődni, és váltak profikká. Ezzel nagyon nehéz versenyezni.

Az Európai Unió rendelete értelmében 2018. november elsejétől az egész EU-ban egységes szabályok érvényesülnek a tenyészállat-előállításra és –forgalmazásra vonatkozóan. A versenytársaink jellemzően gazdagabbak és fejlettebb infrastruktúrával rendelkeznek, ami hatalmas előny a szabad piaci körülmények között. Azért kell megerősíteni a tenyésztőszervezeteket, hogy ilyen helyzetben is fel tudják venni a versenyt. 2018-nak ez a legfontosabb kihívása.

És az állattartók szemszögéből?

Számukra a legfontosabb érték a kiszámíthatóság, a stabilitás. Legyen kiszámítható a támogatáspolitika, legyen kiszámítható a piac. Jó lenne, ha támogatások nélkül működne a mezőgazdaság, és a keresleti piac magával hozná a tisztességes árakat, de ez naiv elképzelés.

Az egyik probléma az, hogy elszakadt egymástól a bolti ár és a felvásárlási ár. A kiskereskedelmi hálózatok olyan erőfölényben vannak, ami belátható időn belül szerintem nem könnyen változtatható meg.

agrotrend.hu