Állattenyésztés

Gazdálkodás

Még mindig találgatják a tömeges méhpusztulás okát

Becslések szerint 5 ezer tonnával csökkenhetett 2018-ban a méztermelés.

A napokban a megjelent hírek szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) diagnosztikai igazgatóságának vizsgálatai megállapították, hogy a tavaly nyári tömeges méhpusztulás egyik oka a neonikotinoid típusú klotinaidin-tiametoxám hatóanyag volt – írja a Népszava.


Nagy kitartás kell a méhészkedéshez – fotó: Pixabay

Az újság felkereste az Agrárminisztériumot (AM), ahonnan nem kaptak megerősítést az előbb említett neonikotinoid-mérgezés gyanúja kapcsán. Az AM elmondása szerint még mindig tartanak a Nébih vizsgálatai. Azt viszont elismerték, hogy egy

Somogy megyei méhész esetében a méhpusztulásért valóban neonikotinoid hatóanyag tehető felelőssé, ám a hatóságok nem találták meg a mérgezés forrását.

Hozzátették: minden méhek által látogatott kultúrában megszüntetik a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekre szóló engedélyek kiadását. 

A szaktárcához érkezett bejelentések szerint 115 méhész nagyjából 10 000 méhcsaládja szenvedett kárt tavaly.

Ez egyébként a hazai 1,2 millió méhcsalád kevesebb, mint 1 %-a – olvasható a portálon.

Ennél vélhetően jóval több eset fordulhatott elő, de sokan nem jelentették az állományban bekövetkezett pusztulást sem a nagyjából 20 ezer hazai méhészből 14 ezer tagot számláló Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek (OMME), sem a megyei kormányhivataloknak.

Kada Zsuzsanna az OMME balatonlellei szervezetének elnöke nyilatkozata szerint tavaly az akácvirágzásra nem lehetett panaszuk, akár jó évet is zárhattak volna, de az Európában is óriási károkat okozó varroa atka pusztította a méhcsaládokat.

– A méhész fertőzés miatt legyengült és megtizedelt 50 méhcsaládjából aligha éri meg mindegyik a tavaszt, sőt, talán mind elpusztul.

Bár nem a méhészkedésből élnek, de a 30 éves családi tradíció okán tavasszal újratelepítik a kaptárakat – közölte a Kada Zsuzsanna.

Pongrácz Attila, az OMME Csongrád megyei tagszervezetének elnöke úgy vélte, a különböző betegségek és a környezeti hatások miatt nagyon nehéz azt mondani, hogy a tavalyi tömeges pusztulás fő oka nikotinoid mérgezés volt.

– A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az atka elleni szerek túlzott használata elősegíti a nozéma, a gyomorvész, vagy más néven májusi vész megjelenését. Természetesen a nozéma önmagában is fertőzheti a méhcsaládokat – nyilatkozta a lapnak az elnök.

A helytelen atka elleni kezelés, illetve a nem megfelelő technológia alkalmazása is szerepet játszhatott a méhek tömeges elhullásában.

Ahol mérgezés történt, ott ezt nagy valószínűséggel az eső után maradó tócsákban, talajvíz foltokban a határérték többszörösét meghaladó csávázószer maradványok okozhatták.

Csongrád megyében tavaly a méhcsaládok 60-70 %-át érte károsodás, körükben 30-40 %-os az éves elhullás, amit elsősorban a nozéma, vagyis a gyomorvész okoz.

Becslések szerint az átlagosan 25-30 ezer tonnás hazai méztermelés mintegy 5 ezer tonnával csökkenhetett 2018-ban a rovarok megfogyatkozása miatt.

agrotrend.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook