Állattenyésztés

Gazdálkodás

Megfelezte a kivitelt a kéknyelv-betegség

Jelentős visszaesést okozott az élőmarha-exportban a nemrég országos méreteket öltő kéknyelv-betegség. Bár a kór állategészségügyi szempontból nem nevezhető veszélyesnek, a legnagyobb partnereinknek számító országok – ahol egyébként szintén magas a fertőzöttség – csak jóval olcsóbban és bonyolult adminisztratív munka után hajlandóak magyar tenyészállatot vásárolni.

Nem tett jót a hazai tenyészállatexportnak a kéknyelv-betegség, a tavalyi kivitel alig felét érheti el az idén a külpiacokra eladott vemhes üszők száma – mondta a Magyar Időknek Bognár László. A Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének titkára, a Holstein-fríz-tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója szerint az országos méretűvé fejlődött fertőzés nem okoz különösebb állategészségügyi problémát, az állatok enyhe, influenzaszerű tünetek után rövid időn belül gyógyultnak minősülnek, ráadásul szervezetükben a betegség leküzdése után immunitás alakul ki.

Nem magyar jelenségről van szó, a törpeszúnyogok által terjesztett megbetegedés szinte egész Európában jelen van. Sőt a legfontosabb exportpartnereink egytől egyig – köztük Törökországgal – sűrűn fertőzöttnek számítanak. Ezért is érdekes, hogy ennek ellenére ezek az országok, bonyolult adminisztratív akadályokat gördítve az üzlet elé, csak mentes állatot hajlandóak vásárolni a magyar tenyésztőktől. Bognár László szerint ezek mesterségesen gerjesztett kifogások, amelyekkel elsősorban az áralku-pozíciót szeretnék javítani az ottani kereskedők.

Ezt bizonyítja az is – magyarázta a szakember –, hogy a betegségen átesett vagy a vakcinázott állatokat sokkal jobban megérné például a török piacnak felvásárolni, hiszen ezeknél az állatoknál már biztosított, hogy a jövőben nem fertőződnek meg. Az árak kapcsán minden bizonnyal sikerrel jártak, a vemhes üsző korábbi 600-660 ezer forintos átlagára szállításkor ma alig éri el az 500 ezer forintot.

A szakember szerint a helyzeten elsősorban agrárdiplomáciai nyomással és új piaci lehetőségek felkutatásával lehetne javítani. Már ma is szállítunk Kazahsztánba és Azerbajdzsánba is, ugyanakkor még több ilyen, unión kívüli piacra lenne szükségünk – mondta Bognár László. A belső piacokon egyébként nincs gond, azzal, hogy a hatóság az egész országot védőkörzetté nyilvánította, a belföldi szállítmányok előtt elgördültek az akadályok.

A korlátozások miatt a húsmarha esetén a vágóállat helyett egyre inkább a vágott termékek irányába tolódott el a hangsúly, vagyis élő marha helyett húsként szállítják az árut a kereskedőknek. Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint a külpiacainkkal itt is gondok vannak, bár a visszaesés pontos mértékét nem lehet meghatározni. A termelők reménykednek abban, hogy a fagyok beálltával csökken a fertőzés terjedése, bizonyos időn belül pedig újraindulhatnak a szállítmányok a török piacra is.

agrotrend.hu /magyaridok.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés