2022.09.27., kedd , Adalbert

Állattenyésztés

2022. szeptember 18. vasárnap • 09:37

Mi vár a sertéságazatra? Újabb uniós ajánlások kontra magyar valóság

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság újabb állatjóléti ajánlásokat fogalmazott meg a sertésekkel kapcsolatban, melyek többek között a fiaztatókutricák használatának beszüntetését, valamint a sebészi kasztrálás, a farokkurtítás és a korai választás korlátozását vetítik előre. A szigorúbb állatjóléti feltételek a hatékonyság rovására mennének, így a termelési költségek jelentősen megemelkednének. Kérdés, hogy ki fizeti majd meg mindezt.

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) augusztus 10-én kiadott ajánlása mondhatni sokkolta a sertéságazat szereplőit, ugyanis olyan előírásokat tartalmaz, melyek megvalósítása a jelen körülmények között lehetetlen, vagy csak óriási beruházásokkal kivitelezhető. A 2023 végén megjelenő uniós állatjóléti jogszabálycsomag-javaslatnak az ebben foglalt ajánlások bizonyosan szerves részét képezik majd.


Fotó: 贺新 陈 / Pixabay

A fiaztatókutrica a múlté

Az egyik legnagyobb kihívást az a tétel jelenti, hogy a kocákat a választás után csoportosan tartsák, valamint az ellés környékén és a szoptatás ideje alatt a kocákat nem fiaztatóketrecekben (kutricákban), hanem fiaztatókarámokban kellene elhelyezni.

Emellett a fialás körül fészeképítésre alkalmas anyagot, például szalmát kellene biztosítani az állatok számára. A fiaztatókarámok kialakítása azonban sok telepen helyhiány miatt is lehetetlen. A szakemberek szerint ráadásul a fiaztatókarámokban sokkal magasabb lenne a malacelhullás, almonként akár 2-3 egyeddel is csökkenhet a termelés.

 

Érzéstelenítés nélkül tilos kurtítani

A hatóság szerint a malacok jólétére súlyos negatív hatást gyakorol az érzéstelenítés és fájdalomcsillapítás nélküli sebészi ivartalanítás. Alternatívaként a hormonális ivartalanítást (injekciós készítmény) javasolják, ám annak körülményessége és időigényessége miatt ez sokkal nagyobb stresszt okozna az állatoknak, plusz hormonterheléssel jár, ráadásul, ha a kezelő véletlen magába szúrná az injekciót a malac kapálózása miatt, annak akár visszafordíthatatlan következményei lehetnek az emberi szervezetben.

 

28 nap a minimális elválasztási életkor

Az EFSA szerint állatjóléti okokból a jelenlegi 28 napos minimális elválasztási életkort meg kell tartani, és újra kell gondolni az ennél korábbi választások lehetőségének további korlátozását, teljes betiltását. Jelenleg bizonyos speciális feltételek teljesítése esetében lehetőség van akár 21 napos választásra is. Ilyen speciális feltétel például az, hogy a választott malacok új helyét teljesen kitakarítják, kifertőtlenítik, így megakadályozva a különböző betegségek terjedését.

Tehát a jövőben csak minimum 28 naposnál idősebb malacokat lehetne választani. Ezen túlmenően véleményük szerint a 28 napnál hosszabb elválasztási életkor jóléti előnyeit tovább kell vizsgálni.

 

A gazdasági hatás nem szempont

Az EFSA mostani véleménye csak az első a haszonállatok jólétéről szóló javaslatsorozatból, amely az EU Termőföldtől az asztalig stratégiája részeként készült el, és amelynek célja, hogy tudományos alapot adjon a 2023 második felére tervezett bizottsági javaslatnak a témában. Az EFSA szeptember 26-án nyilvános tudományos rendezvényt is szervez a sertések jólétéről, hogy javaslatait az érdekeltek és tudományos képviselők észrevételei mentén tovább pontosítsa. Ezt a 315 oldalas szakértői véleményt érdemes mindenkinek alaposan átt anulmányoznia, aki a sertéságazattal foglalkozik. A következtetéseik kialakítása során láthatóan igyekeztek objektív alapon megközelíteni az állatjóléti kérdéseket. Az EFSA természetéből és feladatából adódóan a gazdasági hatásokkal nem foglalkoztak. A vélemény tartalma a hatályos szabályozásnak érdemi állatjóléti felülvizsgálatára ad lehetőséget, és ezáltal a sertéságazatra

vonatkozó vidékfejlesztési támogatások is változhatnak. Az EFSA véleménye ugyan nem köti a Bizott ságot, de tudományos/ szakmai hivatkozásra tökéletesen alkalmas. Ráadásul a vizsgálat tárgyát és a javaslatok egyes elemeit korábban már a német, dán gyakorlatba bevezett ék több-kevesebb sikerrel.

A Vidékfejlesztési Program kialakítása során érdemes figyelembe venni az EFSA ajánlásait, mert az uniós támogatáspolitikát ez határozza majd meg.

Érdemes vizsgálni annak a lehetőségét is a teljes termékpályát tekintve, hogy az állatjóléti intézkedések mellé speciálisan kialakított jelölési rendszer is társuljon, ami a későbbiekben úgyszintén támogatható lehetne a vidékfejlesztési forrásokból, így még több támogatáshoz juthatnának az ágazat szereplői. A többi állattartó ágazat hasonló típusú javaslatokra készülhet fel.

 

Veszélybe kerülhet az élelmiszer-ellátás

Az állatjóléti célok érdekében a sertéstermékpálya szereplői szerint fejlesztésekre lesz szükség, de ehhez hosszútávú támogatás szükséges. A szigorúbb állatjóléti feltételek ugyanis a hatékonyság rovására mennek, ami miatt a termelési költségek nőnek. Ezt vagy a fogyasztóknak, vagy az Európai Uniónak, vagy az államnak (támogatások) kell megfizetnie, mert a termelési költségek ezt ma biztos nem tudják kitermelni. Ráadásul a fejlesztéseket előre kellene finanszírozni, különben veszélybe kerül az élelmiszer-ellátás biztonsága! A cél csak akkor valósulhat meg a termelők tönkretétele nélkül, ha ugyanazok az előírások vonatkoznak minden EU-s sertéstartóra és az EU-ba exportálókra is.

Arról, hogy miként kivitelezhetők a mostani ajánlások, a sertéságazat szereplőit kérdeztük, hiszen ők látnak bele a mindennapi gyakorlatba. A tőlük kapott válaszokat a MÁL szeptemberi számában olvashatják.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.