Mozgolódnak az exportőrök a tejpiacon

A magyar tejágazat feladata az integráció erősítése a felvásárlási árak emelése az importtejek kiszorítása, mondta Mélykúti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a nyerstej felvásárlási ára tavaly 27 százalékkal csökkent az egy évvel korábbinál, az első hat hónapban pedig még 14 százalékkal csökkent az előző évhez képest, kilogrammonként 72 forintra. A mélypontnak azonban még nem volt vége, jelenleg 65-66 forintot fizetnek a felvásárlók literenként (hivatalosan úgy mondják: kilogrammonként).

A Tolna megyei tejtermelők úgy látják, az uniótól kapott mentőöv még nem oldja meg a helyzetet. – Tavaly ősszel is hasonló támogatást adott az unió, ami milliókban kifejezve nagyon jól hangzik, de nézzük mit jelentett a valóságban, mondta Gamos András, a Paksi Milk Men Kft. ügyvezető igazgatója. A múlt év őszén beígért hasonló összegű milliókat a következő év március utolsó napján kaptuk meg. Mi még jobban is jártunk mint a tejtermelők egy része, akik nem tagjai semmilyen termelői csoportnak, mert mi 30 százalékkal több támogatást kaptunk mint például ők. Ez pontosan azt jelentette, hogy literenként 4,38 forinttot kaptunk. Örültünk is neki, de áprilistól a felvásárló 4 forinttal csökkentette a tej felvásárlási árát. Tehát maradt a 38 filléres emelés, literenként. Idén is hasonló összegre számítunk, mondta az ügyvezető igazgató.

A kivülálló nem igazán tudja, hogyan áll össze a tej termelői ára. Jelenleg 65 forint literenként az alapár, ezért a pénzért a felvásárló elvárja, hogy 3,25-ös tejfehérjével és 3,6-os zsírtartalommal adja le a tejet az állattartó. Ha ennél magasabb a két szint, akkor plusz pénzt kap a termelő. Ma az uniós országok közül hazánk hátulról a második a legalacsonyabb tejár felvásárlói listán. Ennek több oka van, a szakemberek szerint a tejfeldolgozók, tejüzemek nem a termelők tulajdonában vannak (sőt, egyáltalán nincs benne tulajdoni hányaduk), illetve az üzemek korszerűtlenek. Így sok olcsó és silány minőségű import áru érkezik az országba. A magyar tejnek mindössze 60 százalékát tudják csak a hazai piacon értékesíteni, a maradékot pedig megpróbálják a termelők külföldön eladni.

Kevés tejet iszunk

Az országban összesen hét tejtermelői csoport van, közülük az egyik a már említett paksi cég, mely a Dunamelléki Termelői Szövetkezet tagja. Itt összesen 31-en próbálnak meg közösen boldogulni, a csoporton belül 25 kistermelő és 6 gazdasági társaság van a tagok között. A szövetkezetnek százmilliós vagyona van. A tagok tagdíjat fizetnek, idén emeltek éppen 0,50 fillért, literenként, illetve a közös gépek használati díját is megemelték ötven százalékkal. A közös gépek közül a silózást maximálisan kihasználják, illetve a pótkocsikat és a fóliatöltő berendezést. (Szalmabálákat tekernek be vele.) Az egymással szövetkező termelők könnyebben tudják az érdekeiket érvényesíteni a piacon. Az egy főre jutó ideális (uniós adat) tejfogyasztás éves szinten 270 liter lenne, ehelyett a magyarok a 150 literes átlagot érik csak el.

Évről évre csökkent

Miközben évről évre nőnek a tejtermelés, tejelőállítás költségei – takarmány, energia, munkabér és járulékai – 2014 óta a tej felvásárlási ára folyamatosan esett. 2014-ben még 110 forintot adtak a felvásárlók egy liter, jó minőségű tejért jelenleg 65 forintot. Közben sok állattartó fel is adta a harcot. Gamos András szerint, mintha látszana már az alagút végén a fény. Abban bíznak ugyanis, hamarosan vége lesz a túltermelési válságnak, mely az egész világot érintette. A fényt az jelenti, hogy az exportőrök már mozgolódnak, megkeresik a termelői szövetkezeteket, így a paksiakat is, és nagyobb összeget kínálnak, literenként mint a hazai feldolgozók. Úgy tűnik, hogy a szerződéses árakat igazítják majd a szpot-árakhoz (éppen aktuális ár), holott az unióban ez a folyamat éppen fordítva van. A lényeg: kimozdulni a mélypontról.

agrotrend.hu / teol.hu