Nagy az aggodalom Csongrádban a sertéspestis miatt

Magas kockázatú terület lett Csongrád megye északi része az afrikai sertéspestis járványhelyzet változása miatt. Az állattartók mindent megtesznek, hogy megóvják telepeiket, mert ha a betegség házisertésben is felbukkan, akkor több élet munkája veszhet oda.

Csongrád megye északi része, Csongrád közigazgatási területe, Szentes közigazgatási területe, Eperjes és Nagytőke magas, míg a megye többi része közepes kockázatú területű lett, tájékoztatott a megyei Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magas és közepes kockázatú területeken belül és ezen területekről az élő házisertések korlátozás nélkül szállíthatók az országon belül, de a járványveszély miatt kérik, hogy az általános járványügyi, fertőtlenítési és szállítási előírásokat fokozott figyelemmel tartsák be – írja a delmagyar.hu.

Aggódnak az állattartók a fertőzés miatt – fotó: pexels.com

A sertéspestis 2018 áprilisa óta van jelen Kelet-Magyarországon, azóta nagyjából kétezer elhullott vaddisznóról tudnak, amelyek a kór következtében pusztultak el. A betegség emberre nem veszélyes, azonban házi sertésekre könnyen átterjedhet, többek között az ember által is terjesztve.

A sertéstartók ezért mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a vírus elterjedését. – Röviden azt mondhatom el, hogy nagyon figyelni kell mindenre, azon felül pedig templomba is kell járni – összegzett Hevesi István mindszenti sertéstenyésztő.

– Azoknak a sertéstartóknak, akik szeretnének megmaradni, olyan rendkívül szigorú biztonsági előírásokat kell betartani, aminek egy részét eddig csak könyvekben tapasztaltuk. Nálunk korlátoztuk a ki- és bejáró forgalmat, takarmányszállító a telep közelébe sem jöhet, de fertőtlenítési kapukat is felállítottunk, a kerítéseket is átvizsgáltuk – részletezte az állattartó.

A betegség terjedéséért elsősorban a vaddisznókat teszik felelőssé, ugyanakkor más tényezők is közrejátszanak a sertéspestis továbbadásában, az egyik ilyen például az ember. – Nem csak a vaddisznó terjesztheti a betegséget, az egyik kutatás szerint akár a szúnyog is, egy másik szerint pedig egy elpusztult kullancs is akár hat évig fertőzhet.

Az emberre ugyan nem veszélyes, de terjeszti a vírust: míg korábban azt tartották, hogy a betegség terjedése harminc-negyven kilométer évente, mert ennyit vándorolnak a vaddisznók, ez akár ezerkétszáz kilométer is lehet naponta, amennyit az ember meg bír tenni. Teljes telepi zártság szükséges, mert vakcina még nincs ellene.

Házisertésben még nem jelentkezett a betegség, arra kérem a gazdatársaimat, hogy vigyázzanak a telepeikre, és ne is legyen, mert akkor életek munkája mehet veszendőbe – mondta el Hevesi István.

agrotrend.hu / delmagyar.hu