2020.11.28., szombat , Stefánia

Állattenyésztés

2018. február 19. hétfő • 11:27

Nem tudnak mit kezdeni a rengeteg tehéntrágyával - Vita a holland tejipar jövőjéről

A tejipar az egyik legjobban teljesítő ágazat Hollandiában, mégis bajt okozhat a felfutása: rengeteg fölösleges tehéntrágya keletkezik. Hollandia sok tejterméket exportál, mely megváltozhat, ha leépítik az ágazatot. Kompenzálja a holland kormány azokat a gazdálkodókat, akik csökkentik állatállományuk nagyságát.

Hollandia globális viszonylatban is az egyik legsikeresebb tejiparral rendelkezik, azonban a jól sikerült marhatartás most visszájára sülhet el – írja az Origo a The Guardian-ra hivatkozva. A holland állatállomány nagysága akkora, hogy a gazdálkodók nem tudnak mit kezdeni a rengeteg tehéntrágyával. A probléma szó szerint már nagyon büdös, ugyanakkor komoly környezetvédelmi és gazdasági vonatkozásai vannak.

fotó:123rf

Nem csak a szarvasmarhák – és a juhok – kibocsátotta metán lehet aggályos környezet- és klímavédelmi szempontból. A holland tehenek annyi trágyát termelnek, amellyel már a földművelésben sem tudnak mit kezdeni, és a mennyiség komoly környezeti szennyezést jelenthet. A tejágazat ugyan hasít, de a kellemetlen illat mellé, sötét fellegek is gyűlnek fölötte.

Kicsi ország erős tejiparral

Hollandiában igazi sikerágazat a tejtermelés: a viszonylag kis területű ország az ötödik legnagyobb tejexportáló a világon, és élelmiszergyártása is magas minőségű termékeket állít elő a tejet alapanyagként használva. Az ország hatalmas szarvasmarha-állománnyal rendelkezik. A nagyjából 1,8 millió állat tekintélyes mennyiségű trágyát termel, annyit, hogy azt már se felhasználni, se az előírásoknak megfelelően, tárolni nem képesek a gazdálkodók.

Egyes források szerint a farmereknek nem marad más hátra, mint – megszegve az európai uniós előírásokat – a trágyától illegálisan megszabadulni. Ezzel azonban veszélyeztetik a vízkészletek tisztaságát, és a jelentős mennyiségű felszabaduló gáz mérhetően rontja a levegő minőségét. Ez nem csak azt jelenti, hogy egyszerűen büdös van a gazdálkodások környékén: a levegő minőségének romlása egészségügyi kockázatokat is magában rejt.

A gazdálkodók mintegy 80 százaléka több trágyát termel, mint amennyit földjein egyáltalán fel tud használni, így a fölösleget – a szabályozás szerint – el kellene szállíttatnia.

Hírek szólnak arról is, hogy a gazdálkodók között van, aki papíron ugyan elszállította a trágyát feldolgozásra, ám kiderült, hogy – költségmegtakarítás okán – valójában a földeken szórta szét azt, a papírokat pedig meghamisította.

A gazdálkodók ugyanakkor súlyos összegeket áldoznak arra, hogy a trágyát feldolgozzák, hiszen ez az egyik feltétele a gazdálkodási engedélynek.

Számítások szerint a holland farmereknek évente összesen 550 millió eurójába kerül az, hogy az állattartásból származó trágyát elszállítsák.

Ez óriási, 170 milliárd forintnak megfelelő összeg. Ennél többet pedig a jelek szerint, nem kívánnak áldozni erre a célra.

fotó: Pixabay

Azt minden érintett – a gazdálkodók, szakmai szövetséget vezetők, a szektor elemzésével foglalkozók – kiemelik, hogy a tejipar szépen teljesítő ágazat Hollandiában. A túltermeléssel küzdő ágazat sikerének egyik oka az olcsó importtakarmány volt, így egyesek szerint nem is kell a kérdést túlaggódni: ha a költségek növekednek, akkor az majd visszabillenti a helyzetet az egyensúlyi állapotba.

Mások viszont úgy gondolják, Hollandia elég gazdag ország ahhoz, hogy figyeljen a környezeti szempontokra. Képes arra, hogy elegendő élelmet termeljen a maga számára, és jóléti körülményeinél fogva, tisztában kell lennie azzal, hogy nagyobb elvárásokat is támaszt a világ vele szemben – ezen az állásponton van például a Rabobank iparági elemzője.

Egy holland egyetemi professzor ugyanakkor azt mondja: ha erőnek erejével fognák vissza a tejágazatot, azzal figyelmen kívül hagynák, hogy annak révén Hollandia tulajdonképpen jelentős hozzájárulást ad a világ élelmezéséhez.

A Holland Tejtermelők Szövetségénél is hasonló állásponton vannak: szóvivőjük véleménye szerint a piaci mozgásokhoz kell igazodniuk, márpedig a világ tejtermelése felfutóban van a növekvő fogyasztás miatt. Szerinte naivitás lenne ebből ténylegesen kimaradni és lemondani a termékek exportjától, és csak a felhalmozott holland tudásra támaszkodni ebben a kérdésben, amikor az ország területe ideális a tejipar számára.

Ugyanakkor a holland WWF-nél arra figyelmeztetnek, a tehénállomány gyarapodása szélsőségesen lecsökkentheti az amúgy is szegényes biodiverzitást. Hollandia területének alig 15 százalékát borítja csak eredeti növényzet, ennél Európában csak Máltán rosszabb az arány. A szervezet egyik munkatársa szerint, az állatállományt drasztikusan, 40 százalékkal kellene csökkenteni egy évtizeden belül a fenntarthatósághoz.

A holland vezetés jelenleg az Európai Unióval egyezkedik arról, hogy az állati trágyát nagyobb földterületen teríthesse szét. Ez viszont a foszfáttartalom emelkedéséhez vezethet.

A kormány emellett – EU-s nyomásra – kompenzálja azokat a farmereket, akik hajlandók csökkenteni marháik számát.

A legnagyobb holland tejüzem, a FrieslandCampina – amely a holland tej 80 százalékát dolgozza fel – szintén hajlandó plusz támogatást fizetni a gazdának, ha az állatait szabadlegeltetésen tartja. Ez ugyanis – érvel emellett a WWF is – növeli a farmok és környezetük biodiverzitását.

agrotrend.hu / origo.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.