2019.12.15., vasárnap , Valér

Állattenyésztés

2019. november 16. szombat • 09:06

Okszerű, tudományos alapokon nyugvó borjúmenedzsmenttel megmenthetők a borjak

Kidolgoztak egy olyan, a telepi körülmények között is használható kolosztrum menedzsmentet, amely biztosítja a jövőben az egészséges borjakat, általuk a jövőbeni gazdaságosan termelő állományt.

A tejelő szarvasmarha ágazatban számtalan olyan tényező van, amire nem, vagy csak elenyésző mértékben képes hatni egy gazdálkodó, ilyenek például a klímaváltozás, a tej világpiaci helyzet, a járványok, az általános szabályozás.
Ennek ellenére az okszerűen gazdálkodó termelő rengeteg ponton képes hatással lenni a gazdaságának sikerére, ezek lehetnek akár a megfelelő genetika kiválasztása, a tartási és takarmányozási körülmények magas színvonalon tartása, az állategészségügy színvonala, illetve a jövő haszonállatainak felkészítése a hosszú hasznos élettartamú termelésre, ennek egyik legfontosabb eleme a borjúkori menedzsment kialakítása.


fotó: pixabay

A Holstein Fríz fajta kialakítása során a szakemberek a legmodernebb eszközöket alkalmazták. A fajta szelekciójának legfőbb célja a lehető legnagyobb tejtermelés elérése, azonban

nem felejthetjük el, hogy hosszú hasznos élettartamú, magas színvonalon termelő egészséges állományt csak akkor tudunk kialakítani, ha megalapozzuk okszerű, minden igényt kiszolgáló borjúkori neveléssel.

Az újszülött borjak az embrionális sajátosságaiknak köszönhetően a magzati élet során a méhlepény felépítése miatt anyjuktól nem szereznek passzív immunitást, az aktív immunitásuk pedig még nem alakul ki, tehát egy nagyon érzékeny időszakon mennek keresztül.

Az anyai immunanyagokat a borjú az első kolosztrumfelvételkor kapja meg. Ismert tény, hogy az elléstől eltelt idővel arányosan csökken a tehén kolosztrumának ellenanyag tartalma, illetve csökken a borjú bélhámjának ellenanyag áteresztő képessége.

Versenyt kell futnunk az idővel, hogy minél hamarabb, minél több, a lehető legjobb minőségű kolosztrummal lássuk el a borjút, ezzel biztosítva a megfelelő passzív immunitást.

Csökkentenünk kell annak a lehetőségét, hogy patogén baktériumok fertőzzék a borjú emésztőtraktusát, illetve növelnünk kell a kolosztrumban található immunanyagok hasznosíthatóságát, erre kiváló lehetőséget nyújt a pasztőrözés.


 A maternális immunglobulinok felszívódása borjakban (Tuboly, 1998)

Egy hazai kísérlet során kidolgoztak egy olyan, a telepi körülmények között is használható kolosztrum menedzsmentet, amely biztosítja a jövőben az egészséges borjakat, általuk a jövőbeni gazdaságosan termelő állományt.

  • Vizsgálták többször ellett tehenek esetén a kolosztrum ellenanyag koncentrációjának Brix% -ban kifejezett értékének változását az elléstől eltelt idő függvényében.
  • Mérték a kolosztrum ellenanyagtartalmának változását a pasztőrözés és a fagyasztás hatására.
  • Vizsgálták a borjú első kolosztrum itatási időpontjának és a pasztőrözésnek a hatását a 48 órás borjú vérszérum ellenanyag szintjére.
  • Továbbiakban hosszú távú vizsgálatként mérték az első kolosztrum itatás időpontjának és a pasztőrözésnek a hatását az itatásos borjú betegnapjainak számára, ezáltal az általános egészségügyi állapotára.

Egy csoport esetén föcstej helyett, kolosztum készítményt használtak, azzal a céllal, hogy megállapítsák, a kereskedelmi forgalomban kapható föcstej készítmények milyen hatékonysággal használhatóak fel a kolosztrum menedzsment során.

A kísérlet során az idő előrehaladtával a tehenek egyedi kolosztrum ellenanyag szintje átlagosan 12 óra alatt az elléskori érték 65%-ára, 24 óra alatt 30%-ára csökkent.


A kolosztrum ellenanyag koncentrációja az ellés utáni 0., 12., 24. órában

A borjak vérszérum ellenanyag mennyisége arányosan csökkent, minél később kapták az első itatást, egészségügyi státuszuk is ezzel párhuzamosan romlott. Minél több idő telt el az elléstől, annál kevésbé volt hatékony a kolosztrumból az ellenanyagok felvétele.


A születés  utáni 0., 2., 4., órában kolosztrummal itatott, illetve a készítménnyel kezelt borsak vérsavójának immunanyag koncentrációja.

A pasztőrözés és az azt követő fagyasztás hatására kis mértékben csökkent a kolosztrum ellenanyag tartalma, ennek ellenére a borjak szérum immunglobulin koncentrációja növekedett.

A pasztőrözött kolosztrummal itatott borjak betegnapjainak száma jelentősen alacsonyabb volt a nem pasztőrözött tejet kapó csoportéhoz képest.

A harmadik kísérleti szakaszban azt vizsgálták, hogy a kolosztrum itatás időpontja milyen hatással van a legkritikusabb életszakaszban a borjak egészségére.

Az eredmények azt mutatják, hogy azok a borjak, amelyek minél hamarabb megkapták az anyjuk föcstejét, így magasabb vérszérum ellenanyag tartalommal rendelkeztek, ellenállóbak voltak a jellegzetesen az első néhány életnapban megjelenő betegségekkel szemben

Beteg napnak számít minden olyan nap, amely során a borjú egészségében, vitalitásában a normálistól eltérő tulajdonságokat tapasztalunk, ilyenek például a hasmenéses megbetegedések, általános gyengeség, tej visszautasítása.


A beteg napok alakulása az elléstől eltelt első kolosztrum itatás idejének függvényében.

Általánosan elmondható, hogy a borjúnevelés során a megfelelő menedzsment életeket menthet.

Be kell tartani a négyM kolosztrum-szabályt, tehát: tudni kell a telepi körülményekhez képest Mikor,  Mennyi, Milyen minőségű kolosztrumot, Milyen módon adjunk a borjainknak.

Minden termelő telepen érdemes a kolosztrum- és borjúmenedzsmentre kellő hangsúlyt fektetni, időnként értékelni, felülvizsgálni, hiszen az eslő életnapokban alapozzuk meg a jövő tenyész- illetve termelő állományát. A telepi kísérleti eredményeknek csak akkor van értelme, ha azok a gyakorlatban is célt érnek, ehhez elengedhetetlen a friss eredmények alapján a dolgozók folyamatos oktatása, az irányelvek betartásának ellenőrzése.

agrotrend.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.