Állattenyésztés

Gazdálkodás

Országimázs-építés Charolais marhákkal – interjú

A minőségi marhahúsfogyasztás valamint a magas színvonalú tenyészet kultúrájának meghonosítása a missziója az NPK Charolais-nak. A kecskeméti vállalkozás szakmai alapjait francia tapasztalatokra építi a magyar sajátosságok és piaci lehetőségek érzékeny kiaknázásával. Porkert Krisztiánnal és Nagy Pállal a Charolais tenyésztéséről, specifikumairól és piaci lehetőségeiről beszélgettünk.

Tevékenységüket is kommunikációjukat figyelve üzleti és személyes misszió is találkozik az NPK Charolais-ban, mely Magyarország egyik kiemelkedő marhatenyészete Kecskeméten. Egyedi és brand-teremtő, amit elkezdtek.

Sokan kérdezik tőlünk, mit jelent az NPK. A válasz a nevek kezdőbetűiben található: Nagy Pál, Porkert Krisztián. A történetünk gyökere most már 20 éves, mikor az egyetemen megismerkedtünk, és úgy néz ki, hogy egy életre szóló barátságot kötöttünk egymással. Pali 2001-ben vette meg azt a tanyát, ami a kiinduló magja volt a mostanra felépült Charolais marhatenyészetnek. 2006-ban vált véglegessé, amikor novemberben az első marhákat megvettük, hogy ez lesz a hivatásunk. Már akkor eldőlt a fajtaválasztás, és nem voltak kérdőjelek sem e tekintetben, sem abban, hogy mi a Charolais-val a célunk. Közép-Európa legkiemelkedőbb tenyészetévé válni, és egy olyan bázist megteremteni, egy olyan kultúrát kialakítani es értékrendet követni, ami lehetővé teszi  más tenyésztőknek, embereknek, hogy  magas színvonalon tudjanak tenyészteni.

Miért Charolais tenyészet? Elég speciális jellemzőkkel bír.

Van néhány tényező, amit a charolais-val kapcsolatosan szerintünk érdemes hangsúlyozni. Az egyik az, hogy a legszélesebb körben elterjedt mind fajtatiszta, mind pedig keresztezett állományokban. Valószínűleg az teszi, tette ezt lehetővé, hogy könnyen használható, mert habitusát tekintve szelíd, jól kezelhető. Ezenkívül ha a  gazdasági szempontból vizsgáljuk, keresztezésben jelentősen növeli a húskihozatalt, így magasabb áron értékesíthető.

tthon kevéssé ismert mind a tartását, mind a piacosítását tekintve.

Az, hogy széles körben a világ minden táján elterjedt eredményezte, hogy különböző típusai találhatók meg. A típusok között jelentős eltérések lehetnek, főleg húskihozatal terén. Szeretném megemlíteni, hogy ez talán szükségszerű, de véleményünk szerint ez a fajta mégis csak egy nagytestű hústípus alapvetőleg, amit Franciaországban nemesítettek ki évszázadok alatt nagyon komoly munkával, így talán nem lenne baj, ha megmaradna a fajtajelleg. Mi ezt a vonalat képviseljük maximálisan. Az elmúlt évtizedekben elindult egyfajta egységesítési folyamat a franciáknál, szempontok a nagy ráma és izomtömeg valamint a könnyű ellés. Az a tapasztalatunk, hogy ezen a téren nagyon jó úton járnak. Ma már az ellés lefolyásának folyamatában az apa- vagy anyaállat genetikai tulajdonságai a legkisebb súllyozással szerepelnek a többi befolyásoló tényező mellett. Ezt nagyon fontos kihangsúlyoznom! Ha valaki ma tisztavérű francia vonalból vásáról állatokat, neki nem kell nehéz elléssel számolnia, ha ő maga megfelelően menedzseli az állományt. Tehát a titok az ellés lefolyásának könnyűsége szempontjából a felnevelés, tartás és takarmányozási körülményekben keresendő. Magyarországi tenyészetek közül a mienk lehet az élő példa, ahol az állatok túlnyomó többsége úgy ellik meg, hogy már csak azt vesszük észre, hogy megint eggyel több borjú van. Munkánkkal meszemenőleg azon vagyunk, hogy szeretnénk végleg eltüntetni azt az árnyékot a Charolais-ról, hogy nehezen ellő.

Talán érdemes beszélni a szelekció szempontjairól.

Hogy melyik apaállat lehet tenyészállat vagy sem, annak megvannak a minősítési szempontjai. A tenyészbika jelöltek minősítésénél figyelembe veszik pl. az egységnyi idő alatt elért tömeggyarapodást, vagy hogy mekkora a lábszár körméret, hogyan áll a lábán, stb. Ezt azonban mindenesetben felülírhatja az, hogy mi mit gondolunk róla. Tehát hiába minősül, vagy minősülne egy állat tenyésztésre alkalmasnak a minősítési standardok alapján, ha nekünk nem tetszik a feje, nem állítjuk tenyésztésbe. Anyáknál fontos szempontok a tejtermelés, könnyű ellés és az állat viselkedése. A tejtermelés első borjas teheneknél inkább csak jelzésértékű, maximum csak szélsőséges esetben selejtezzük. Második ellésnél viszont kizáró ok a tenyésztésből, ha nem termel elegendő mennyiségben tejet. Az ellés lefolyása is hasonló elbírálás alá esik, mint a tejtermelés, van lehetőség javítani. Ha esetlegesen egy anya második ellésének lefolyása is nehéz, ő is kikerül. Az állat viselkedése is fontos értékmérő számunkra, mert egy túlságosan ideges, vagy agresszív állat veszélyes lehet az emberre és társaira egyaránt. Amit mi alkalmazunk, az egy dinamikus szelekció, aminek eredménye, hogy csak a legjobbak maradhatnak termelésben. Ez egy akkora – 100 anyaállat plusz szaporulat – nagyságú tenyészetben, mint a miénk azt jelenti, hogy éves szinten körülbelül 20 új állat kerül tenyésztésbe. Azok a francia tenyésztők, akik a szakmai mentoraink, hasonló módon járnak el.

Speciális tenyésztés, tartás, és a kimenet is egyedi. Megcélozták a gasztronómiát, azon belül pedig külön figyelmet kap a sportolók táplákozása.

Szerintünk követendő francia példa a márkázás. A tenyésztés és a gasztronómia területén is óriási hangsúlyt fektetnek erre. Csak néhány példa – Charolles város bejáratánál van egy Charolais ház, a neve La maison du Charolais, ami étterem és egyben egyfajta múzeumként is működik, ahol rövid tárlatvezetés is van, így megismerkedhet bárki a fajtával. A régió minden üzletében, ez vonatkozik a kisboltoktól kezdve a szupermarketekig, a hentespultokban csak Charolais van. De nem csak úgy betették, mindenhol óriásplakátok, hirdetőfelületek vannak, amivel folyamatosan promóciózzák a a fajtát és a hozzá párosuló minőséget. Az éttermek szintén csak ebből a fajtából készítenek ételeket. Mikor elkezdtuk, a kiválasztás szempontjai szinte kizárólag a tenyésztésre irányultak, illetve a gazdaságosságra. Ma már a tenyésztés mellett nagyon nagy hangsúlyt kap a végtermék-előállítás –  egyébként ha a végeredmény szempontjából vizsgálódunk, ez a legfontosabb. A kérdés a legvégén  mindig az, milyen gasztronómiai élményt tudunk nyújtani az embereknek. Egyre többen keresnek meg bennünket, és egyre többekkel tudunk stratégia kapcsolatot kialakítani a marhatartás területén csakúgy, mint a viszonteladó partnerek kapcsán. Az üzlet, vagy még inkább az üzleti köntösbe bújtatott nemes cél, hogy legyen érték a marhahúsfogyasztás Magyarországon, lehetőséget teremtett arra, hogy egy relatíve szűk szegmensben ( mezőgazdaság, gasztronómiai) emberek együttműködve egymással, valami olyat hozzanak létre, ami külön-külön nem, vagy csak nehezen menne. Az NPK Charolais kereskedelmi brand építésével a mi szerepünk egyfajta koordinátori szerepkör is.  Az állattartóknak, tenyésztőknek mutatunk egy lehetséges utat, ahol magasabb árszínvonalon tudják a marhát értékesíteni. Ennek a folyamatnak a részeként, végre közvetlen összeköttetésbe kerül az étterem, a lakossági fogyasztó az állattartóval. Ez teszi hitelessé és az emberek számára igazán értékessé az egészet.

Itthon a marhahúsfogyasztás, főleg a minőségi hús fogyasztása még nem túl népszerű. Missziójuk, hogy ezen is változtassanak. 

Szeretném hangsúlyozni, hogy a marhahúsfogyasztásnak igen nagy a jelentősége az emberi táplálkozás szempontjából. Néhány példa: ha valamit a gazdasági haszonállatok közül lehet organikusan, biokörülmények között, egészségesen tartani, az a marha. Húsának biológia értéke a legmagasabb, nem véletlen, hogy azok, akik komoly szinten foglakoznak a testükkel, nagy mennyiségben fogyasztják. Talán ez a legalkalmasabb izomépítésre. A megfelelően felnevelt húsmarha és ennek megfelelően elkészített húsa véleményünk szerint a legmagasabb kulináris élvezetet tudja nyújtani. Ennek kapcsán elindítottunk egy országos ismeretterjesztő kampányt, és amerre járunk, élő steak show-kal, látványsütéssel, promóciós anyagokkal hívjuk fel az emberek figyelmét arra, hogy mennyire könnyen elkészíthető otthon a konyhában, és milyen finom a marhahús. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy az “öreg marha” szó együttest kitöröljük az emberek fejéből, és helyette megjelenjen az érlelt marhahús fogalma. Az érleléssel előkészített marhahús lehetővé teszi egyrészt, hogy nem kell órákig állni a konyhába és főzni a lábszárpörköltet hogy megpuhuljon, másrészt hogy sütésre alkalmas legyen, és ne a “cipőtalpat” rágjuk.

Mi a fenntarthatóság garanciája, illetve mennyiben szempont ez, valamint a bővíthetőség?

Az elmúlt időszak a sikereinkről szól. Természetesen ez egyfajta megerősítése annak, hogy az az értékteremtő munka, amit folytatunk a tenyésztés és a gasztronómia területén, az más emberek, szervezetek számára is értékes. Nagyon megtisztelő számunkra, hogy egyre komolyabb éttermek tartanak igény arra a munkára, amit elkezdtünk a marhahússal kapcsolatban, természetesn mindent megteszünk azért, hogy a legmagasabb színvonalon állítsuk elő a terméket. Most már nemcsak a tenyésztés, hanem a gasztronómia miatt is kijárunk Franciaországba tanulni. Az is rendkívül megtisztelő számunkra, hogy a francia tenyésztők bennünk látják a régió fejlesztésének lehetőségét, amit számos fórumon kihangsúlyoznak. Voltunk már tenyészállat bírók Charolles-ba a legjelentősebb hazai kiállításukon. Tudomásunk szerint ott még külföldi bíró rajtunk kívül nem volt. Tiszteletbeli tagok lettünk a kinti tenyésztő egyesületnél. Meghívtak bennünket a fiatal Charolais tenyésztők éves közgyülésére és még számos dolgot említhetnék, amivel azt erősítik bennünk, hogy szívesen dolgoznak együtt velünk. Nagyon örülünk, ha csak egy picit is, de azoknak a tevékenységeknek amiket csinálunk, egyfajta országimázs építő szerepe is van.

agrotrend.hu/GG.

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés